Miközben még várjuk a becslést arról, hogy a bolygó mikor használja fel idén a rendelkezésre álló erőforrásokat, azt már biztosan tudjuk, hogy Szerbia számára ez a dátum május 16. Holnaptól kezdve minden felhasznált természeti erőforrás után „késedelmi kamatot” fizetünk.
Az előző évhez képest nyolc nappal későbbre tolódott ez a dátum, ami sajnos továbbra sem elegendő, és még nagyobb erőfeszítéseket kellene tennünk annak érdekében, hogy megőrizzük azt a gazdagságot, amelyet a természet biztosít számunkra. A bolygó működésének felborult egyensúlyából fakadó következmények – amelyek mára mindennapjaink részévé váltak –, mint a hirtelen hőmérséklet-változások, az aszályok, árvizek és viharok, valójában azok a „késedelmi kamatok”, amelyeket megfizetünk.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent új kutatás aggasztó felismeréseket közöl arról, hogy mennyire rendszerszinten alábecsülik a klímaváltozás globális biodiverzitásra gyakorolt hatását. Külön hangsúlyt kapnak a szélsőséges időjárási események és azok összeadódó hatásai, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek szinte soha nem külön-külön jelentkeznek. Az előrejelzések szerint 2085-re a szárazföldi fajok élőhelyeinek akár 36 százaléka is ki lehet téve az említett időjárási szélsőségek kombinációjának, míg már 2050-re az élőhelyek 74 százalékát érinthetik a szélsőséges hőmérsékletek.
„Az ár, amit fizetünk, rendkívül magas. Számos kutatás, amelyet világszerte neves intézetek, egyetemek és klimatológiai központok publikálnak, ugyanarra mutat rá – arra, hogy a klímakockázatokat rendszerszinten kell vizsgálni, nem pedig elszigetelt jelenségekként. Mindenki számára világos, hogy a természet egy tökéletes rendszer, és ha sikerült alapos kizsákmányolással felborítanunk az egyensúlyát, akkor most ugyanilyen komolyan kell elköteleződnünk a helyreállítása mellett” – hangsúlyozta Aleksandra Ugarković, a WWF Adria képviselője.
Szerencsére a kutatás arra is javaslatot tesz, hogyan lehetne elkerülni ezeket az előrejelzéseket. A szén-dioxid-kibocsátás gyors és határozott csökkentésével, valamint a nettó zéró károsanyag-kibocsátás eléréséhez való közeledéssel a becsült kockázat 36 százalékról akár mindössze 9 százalékra is csökkenthető. Erre a WWF már évek óta igyekszik felhívni a figyelmet a döntéshozók befolyásolásával, a vállalatok működésének megváltoztatására gyakorolt nyomással, valamint a gyors cselekvés szükségességének tudatosításával.
A cselekvésre még mindig van lehetőség, de a döntések gyorsasága és határozottsága kulcsfontosságú lesz.
