Ha a címben szereplő kijelentés igaz, akkor dobjunk be naponta néhány ilyen „tablettát” egészségünk megtartásának érdekében. Nemhogy semmilyen mellékhatása és ellenjavallata sincs, hanem tudományos kutatások is igazolják a mozgás többtényezős nagyfokú jótékony hatását szervezetünkre, ha ezt nem is érezzük rögtön.
Azt sem kell tudnunk pontosan, hogy mennyi számtalan fontos anyag termelése és leépítése folyik a szervezetünkben, amíg mi újra felfedezzük kocogás közben a természet csodáit minden érzékszervünkkel. A nap meleg sugarai, az erdő bódító illata és az izmaink által termelődött hormonkoktél segít ahhoz, hogy felülkerekedjenek a boldogság és tettrekészség érzései.
Őseink kemény fizikai munkát végeztek, hogy élelemhez jussanak. A szervezetünk máig ezt a mozgásigényt hordozza magában, de a modern életkörülmények elkényelmesítettek bennünket. Legtöbben ülve végzik a munkájukat, és a közlekedés is egyre inkább gépesített. Autók, mozgólépcsők, liftek csábítanak bennünket a tétlenségre. Ma már minden sarkon szinte üldöznek bennünket a pékségek és büfék által felkínált egészségtelen ételek.
Miközben az elfogyasztott kalóriamennyiség növekszik, a testmozgás minimumra csökken, ami szerintem pont ahhoz a katasztrofális egészségi állapothoz vezetett, amely sok család életét megkeseríti.
A kényelemre való törekvésünk megtévesztő, és sürgősen meg kell változtatnunk ezt a beállítottságunkat, mert ellentmond az emberi test fiziológiájának. Ha nincs lehetőségünk a külön időt igénylő légfürdőre a természetben, igyekezzünk bár a hétköznapjainkba minél több fizikai aktivitást beiktatni. A legtöbb utat megtehetnénk autó nélkül, kerékpárral vagy gyalog is. Persze leginkább azért is használunk egy gyorsabb közlekedési lehetőséget, mert időt akarunk megtakarítani – ez azonban egészségünk kárára történik.
Okos megfontolással, minden komplikált matematikai egyenlet nélkül könnyen rájöhetünk, hogy mennyi értékes életidőt takaríthatnánk meg, ha egészségesek maradnánk, és nem kellene várakozni az orvosi rendelőben vagy netán a kórházban. Az életminőség különbségéről nem is beszélve!
Ne fogjuk úgy fel a mozgás beépítését az életformánkba, mint egy újabb kellemetlen kötelességet, hanem örüljünk, hogy mozgékonyak vagyunk és hogy emberhez méltóan élhetünk, használhatjuk adott lehetőségeinket, lábunkat, kezünket és a józan gondolkodásunkat. Ne a fölösleges kalóriákat akarjuk mozgással leépíteni, hanem segítsünk szervezetünknek rendeltetése szerint kibontakozni, és ezzel adjunk lehetőséget, hogy azt tegye, ami hasznunkra válik. A mozgás hatására belül, a bőrünk alatt észrevétlenül nagyon sok nélkülözhetetlen anyag le- és felépítése megy végbe, amiről nem vagyunk eléggé felvilágosítva.
Szerintem mindenki megértheti, hogy a nyirokrendszerünk mint a szövetek vízelvezetési hálózata naponta mintegy két liter folyadékot visszaszállít a vérkeringésbe, és ezt csak a mozgás segítségével tudja elérni. Ellenkező esetben a víz és hulladékanyagok torlódása miatt felpuffadunk, mint egy léggömb, és vérünk is sűrűbbé válik, mivel a hiányzó folyadék nem jut vissza az érrendszerünkbe. Minden alkalommal, amikor mozgunk, serkentjük a nyirokfolyadék továbbáramlását is, és segítjük kitakarítani szervezetünket. Teljesen ingyen, mellékhatás és orvosi felügyelet nélkül egész egyszerűen több mozgással mindezt elérhetjük. Hát nem csodálatos?
Azt is tudathatnák velünk, hogy az ízületi porcszövet nem rendelkezik vérerekkel, és csak a mozgás hatására, mint egy szivacs, tudnak a tápanyagok a vérből előbb az ízületi térbe, onnan pedig az ízületi folyadékkal a porcba jutni. A porcsejteknek szükségük lenne a folyamatos elégséges tápanyagellátásra, mert különben éhen halnak, és megrepedezik a porcogó felülete, ami gyulladáshoz és fájdalomhoz vezet. Persze ilyenkor még kevesebbet mozgunk, ami következtében még jobban kiéheztetjük a porcszövetet, így könnyebben megsérülhet, ami még nagyobb fájdalmat okoz, ezért még kevesebbet mozgunk. Ez egy fatális ördögi kör, amely igen megkeseríti az életünket.
Ezt a jelenséget a saját testemen is egyértelműen éreztem. Ha valami ok miatt napokig nem kocogtam, rövid idő után enyhe fájdalmat éreztem a térdemben. Ilyenkor mindannyian igyekszünk kímélni a lábunkat, hogy ne okozzunk még nagyobb fájdalmat. Én is biztos így jártam volna el, de miután egy egészségügyi előadáson megtudtam, hogy csak a mozgás következtében lesz a porc elegendő tápanyaggal ellátva, amitől az általános állapota függ, kipróbáltam, hogy a térdfájásom javul-e a mozgással.
Lenyűgöző érzés volt rájönni, hogy a hallott elmélet valóban működött nálam is, és a fájdalom feloldódott.
Még egyszer, ne csak a felesleges dőzsölésből származó kalóriák elégetésére használjuk a testi erőfeszítést, hanem inkább az egészségserkentő hatását használjuk ki. A rendszeres fizikai aktivitás az egyik leghatékonyabb módszer a testünk és elménk egészségének megőrzésére.
Figyelem! A leírtak figyelmen kívül hagyása veszélyeztetheti az egészségét. Érdemes tehát mindennap bevenni ezt a természetes csodapirulát – a mozgást – és élvezni annak minden előnyét!
A szerző
Farkas Marija vagyok, az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának élelmiszeripari szakán szereztem főiskolai képesítést. Negyvenéves laboratóriumi tapasztalattal rendelkezem, 2020-tól pedig táplálkozási edző pszichoneuro-immunológiai képzéssel. Zentán születtem, 1981 óta Bécsben élek, két gyermek édesanyja vagyok. 2021-ben nyugdíjba vonultam, de nem vagyok tétlen! Német és magyar nyelven kommunikálok.
