Ferenc pápa október 6-án délben, az Úrangyala elimádkozását követően 21 új bíboros kinevezését jelentette be. A leendő bíborosok között van Német László verbita szerzetes, a Belgrádi Főegyházmegye érseke is, akivel az érsekségen beszélgettünk.
– Magyar ajkú bíboros kinevezése fontos üzenet lehet. Önnek mit jelent, hogy a szentatya ilyen bizalomban részesítette?
A bíborosi kinevezés mindig nagy esemény az egyházban. A mindenkori pápa szabad, szuverén döntése, hogy kit nevez ki bíborossá. Nagyon meglepődtem, amikor meghallottam, hogy a szentatya engem is felvett a bíborosok körébe. Az első gondolatom az volt, hogy a pápa hogyan talált meg engem itt, a „világ végén”, de mint később láttam, más ilyen „világ végi” embert is talált rajtam kívül. 21 új bíborost nevezett ki, a legtöbbjük nem európai, ez valahogy most már természetes, mert a katolikus egyház Európán kívül gyorsabban fejlődik. Egy bíborosi kinevezés nemcsak egy személynek szól, ez nem az én kitüntetésem, hanem egy egyháznak szól, amelynek az élén állok pásztorként, ez pedig a belgrádi érsekség, melynek helyzete és jelentősége miatt ez egy egyháztartománynak is szól. Szerbiában egyetlen egyháztartomány van, ez pedig a belgrádi érsekség. Ide tartozik a szabadkai és a nagybecskereki püspökség, mint szufragán püspökségek, ami lefedi egész Szerbia katolikus egyházának 90 százalékát. Három pontban összefoglalva ez a kinevezés egy személyes elismerés, egy egyháznak szól, és annak az államnak az elismerése is, amely területén a bíboros dolgozik. Ezzel van egy küldetésem a szerb társadalomban. Örömmel töltött el, hogy rengetegen gratuláltak, függetlenül nemzeti és vallási hovatartozásuktól. Az államvezetésen kívül Porfirije szerb pátriárkától is kaptam egy meleg hangvételű gratuláló levelet.
A belgrádi interjún
– Amikor Ferenc pápa bíborossá nevezte ki, Ön éppen Rómában tartózkodott, ahol október 2–28-áig a XVI. Rendes Püspöki Szinódus munkájában vett részt. Hogyan lehetne összefoglalni a „szinodalitás” fogalmát?
Köszönöm ezt a kérdését, ugyanis számomra egy nagyon fontos feladat az, hogy a szinodalitás folyamatát megvalósítsuk Szerbiában. 2021-ben hirdette meg Ferenc pápa a szinódust. Először volt a történelemben egy ilyen hatalmas szinodális folyamat, ami oda vezet, hogy lassan kezdenek kikristályosodni azok az elemek, amelyek egy szinodális egyházban nagyon is fontosak. 2021-ben a pápa három vezérszót adott meg: participáció (részvétel), misszió és közösség, ennek a három elvnek a vonalán haladunk most a konkrét munkában. A részvétel azt jelenti, hogy el kell érni minden megkeresztelthez, minden katolikushoz. Érdekeljen minket minden megkereszteltnek a tapasztalata, az örömei az egyházban, mit szeretne az egyháztól kapni, de az is, hogy mit tudna az egyháznak adni. Minden világinak megvan a saját hivatása, és ez a misszió, a küldetés. Hirdetni életünkkel, szavainkkal és tetteinkkel azt, hogy a Jóisten megérintett minket, ez egy értékes dolog, és én ezt tovább akarom adni. Nem arról van szó, hogy növeljük a katolikusok számát, hanem hogy hogyan éljük meg a keresztségünket. A keresztségből, abból a tudatból, hogy küldetésünk van, születik meg a közösség. Minden megkeresztelt érzi az Istenhez való közelséget, és éppúgy érzik azt a késztetést, hogy menjünk, és hirdessük, és akik egy formát követnek, azok találkozni is fognak, ez pedig a közösség fontossága. Nagyon sok minden megvan már most is az életünkben, ami megfelel ennek a három fő gondolatnak, most arról van szó, hogy ami jó, azt még tovább fejlesztjük, és ami pedig ennek ellentmond, azt megpróbáljuk kiküszöbölni. Én biztos vagyok benne, hogy a következő évek nagyon is segíteni fognak ebben a munkában, ha őszintén dolgozunk. A másik, ami fontos, és világossá vált a szinódus alatt, hogy a katolikus egyház része a globális világnak. Ezt mindig is tudtuk, de nem mindig tudtuk elfogadni azt, hogy milyen hatalmas különbségek vannak katolikusok között. Felfedeztük a pápával egységben, a püspökökkel együtt, hogy mi mindannyian katolikusok vagyunk, de hihetetlen nagy különbségek között élünk. Más Afrikában a kihívás, és teljesen más, mondjuk, az angolszász világban, ahol a nők helyzete sokkal fontosabb kérdés. Itt vannak azok a hangos követelések, hogy a nők is kapjanak lehetőséget, hogy első lépésként diakónussá szentelhessék őket. Európa teljesen máshogy él és gondolkodik, mint más kontinensek. Ha ekkora különbségek vannak, és mégis meg tudjuk őrizni a hitben való egységet, akkor várhatunk arra is, hogy különböző formájú katolikus egyházaink lesznek kontinenstől függően. Nagy kihívás, hogy hogyan tudjuk ezt a két dolgot összetartani. De magában egy kontinensen is más vélemények vannak a nők szerepéről a katolikus egyházban: Nyugaton más és más azokban a posztkommunista országokban, ahol mi kisebbségben élünk, és ahol az ortodox egyház a többségű, mert ott teljesen más a nők helyzete az egyházban, ott a nőknek közel sincs akkora lehetőségük megvalósulni, mint a katolikus egyházban. Ezért az ideológiát és kultúrát komolyan kell venni.
– Ez egy hosszú folyamat volt: 2021-ben kezdődött az egyházmegyei szakasza, végül a tavalyi szinódus eredményeit egy éven keresztül újra kisebb körökben dolgozták fel, és az idén volt a záró szinódusi nyilatkozat összeállítása. Milyen tapasztalatok, felismerések születtek?
Én az egész folyamatot szeretném kiértékelni 2021-től. Rengeteg nagyon jó találkozón vettem részt, ahol különböző embereket ismerhettem meg mélyebben is. 12 ember volt egy kerek asztalnál, és mindenkinek 3-4 perce volt, hogy beszéljen. Ha én 4 percet beszéltem, akkor 40 percet kellett hallgatni, és a csend közben a hallott gondolatokat helyre tudtam tenni. Rengeteg értékes beszélgetésben vehettem részt, és ez Isten áldása. A másik, ami számomra mindig is nyitott volt a szerzetesi hátterem miatt, az a kultúrák találkozása. A különböző nemzetekből, helyi egyházakból jövő hívek, gazdagítva azáltal, hogy voltak nők, családos apák, szerzetesek, püspökök, tehát itt együtt dolgoztunk püspökök és világiak, ezáltal sokkal lazább volt a hangulat, de vallásilag szerintem mélyebb.
– Hivatalosan december 7-én kreálja Önt bíborossá Ferenc pápa a Vatikánban. A konzisztóriumot, amelyen a világ minden részéről érkező képviselők vesznek részt, a 2025-ös szent évnek, a Remény jubileumának megnyitása előtt tartják, és a nemrégiben lezajlott szinodalitásról szóló szinódus második ülésszaka után. Ennek van valamilyen üzenete?
A szentatyának fontos volt, hogy a szinodalitás gondolata megmaradjon és tovább fejlődjön. Ennek nem lehetett volna világosabb jelét adni, minthogy a szinódus ideje alatt nevezett ki 21 új bíborost. Ebből a 21-ből 11-en jelen voltunk Rómában. Mi részt vettünk az egész folyamatban 2021-től 2024-ig, és remélem, a jövőben is folytatni fogjuk. Ennek egy hihetetlen nagy értéke volt, hiszen világosan mutatja, hogy a pápának ez fontos, és ezzel jelezte is, hogy azok az emberek, akik itt vannak, tovább vigyék ezt a küldetést.
– Bíborosként még közelebbi munkatársa lesz Ferenc pápának az egyetemes katolikus egyházban. Lesz-e valami külön megbízatása?
Az a szokás a katolikus egyházban, hogy miután megtörténik a hivatalos szertartás, felvétel a bíborosok kollégiumába, utána a szentatya kinevezi a bíborosokat különböző minisztériumokba tanácsadóként. A minisztériumok, amelyeket a Vatikánban dikasztériumoknak nevezünk, vezetik az egyház általános munkáját a világban. A bíborosok adottságuk, tudásuk és tapasztalataik szerint be vannak osztva különböző ilyen dikasztériumokba. Ez azt jelenti, hogy több utazás lesz Rómába, van, amikor csak írásban kell reagálni valami kérésre, amit a szentatya vagy a minisztérium küld, de lesz, amikor fizikailag is ott kell lenni. Évente kétszer van minden minisztériumnak találkozója, ezen minden tanácsosnak jelen kell lennie. Amikor megjelenik a L’Osservatore Romanóban, akkor tudom majd meg, hogy hol látja a pápa a legfontosabbnak a segítségemet.
– Több külföldi sajtó is kiemelte, hogy Ön kifejezetten fiatalos bíboros lesz, és nemcsak elméleti esélye, hanem gyakorlati lehetősége van annak, hogy ott legyen a következő konklávén, ahol majd Ferenc pápa utódját megválasztják. Miben tud majd Ön segíteni, hogy a következő pápa egy igazán odavaló és az egyházat továbbra is Jézus felé irányító személy legyen?
Én azt gondolom, hogy az elkövetkező évek mindenképpen döntőek lesznek annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy sikerül-e a szinódusi kultúrát átültetni a mindennapi gyakorlatba. Ez a 21 bíboros, akiket most nevezett ki a pápa a szinódus alatt, azok az emberek, akiket már a szentatya nevezett ki püspökké, érsekké vagy mint esetemben, bíborossá. Ezek az emberek valahogy közelebb állnak Ferenc pápához, és minden pápának megvan az a joga, hogy olyan embereket nevezzen ki a bíborosi kollégiumba, akik megfelelnek az ő tetszésének, elvárásainak. Az isteni gondviselés kezében van az, hogy mikor hal meg egy pápa, és mikor lesz a következő konklávé. Ha a Jóisten megadja azt a kegyelmet, hogy a konklávéban leszek, akkor a lelkiismeretem számára nagyon fontos lesz, hogy egy olyan emberre adjam a szavazatom, akiben én biztos vagyok, hogy általa a szinodalitás gondolata továbbra is élni fog. Természetesen emellett a hitnek olyan erős embere, aki hisz Istenben, és ezt a hitet akarja majd továbbadni.
Szerző: ÖKRÖS Edit
Dr. Német László SVD 1956-ban született Hódságon. 1977-ben belépett az Isteni Ige Társaságába (Societas Verbi Divini), azaz a verbita missziós szerzetesrendbe. Felsőfokú szerzetesi, filozófiai, teológiai tanulmányait Pienieznóban (Lengyelország) végezte, ahol 1982-ben tett szerzetesi örökfogadalmat, majd 1983-ban szentelték pappá ugyanott.
Később Rómában folytat tanulmányokat, egyetemi lelkész a Fülöp-szigeteken, tanít a lengyelországi rendi főiskolán, dogmatikai doktorátust szerez a római Pápai Gergely Egyetemen, dolgozik dogmatikatanárként Ausztriában. 2000–2004 között a Szentszék nemzetközi szervezetek mellett működő bécsi állandó képviseletén teljesít szolgálatot. 2004-től 2007-ig a verbita rend magyarországi tartományfőnöke. 2006. július 15-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárává választották. 1996-tól tanít Zágrábban a Jezsuita Filozófiai Karon, valamint 2002-től a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
2008 április 23-án XVI. Benedek pápa nagybecskereki megyéspüspökké nevezte ki. Püspökké szentelték 2008. július 5-én a nagybecskereki székesegyházban. 2016-tól a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke. Második elnöki ciklusát 2021-ben kezdte meg.
Ferenc pápa 2022. november 5-én a nagybecskereki püspöki székből áthelyezve őt belgrádi metropolita érsekké nevezte ki.
Az új bíborosok kinevezésének szertartására december 7-én délután kerül sor a Szent Péter-bazilikában. December 8-án, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának főünnepén 9.30-kor Ferenc pápa az új bíborosokkal és a bíborosi kollégiummal együtt celebrál szentmisét magánkápolnájában, a Sixtus-kápolnában.
