A félreértések elkerülése érdekében a címbe foglalt mondat nem tőlem származik, hanem azoktól az emberektől, akik most rögtön, de azonnal betiltanák az egyetemista-, a diák-, ügyvéd- és a tanártiltakozásokat, mindenkit szépen visszaküldenének a dolgára, és menjen tovább az élet, úgy, ahogy eddig is, aztán majdcsak kiderül, kik a bűnösök és a felelősek az előtető leomlása miatti tragédiáért, egy napon talán felelősségre vonják azokat, akik diákokat vertek és fenyegettek. A számukra van egy nagyon rossz hírem: nem így lesz, egy öngerjesztő folyamat már elindult.

Bizonyára többen is emlékeznek arra, amikor a miniszterelnök kijelentette, hogy „A második félév január huszadikán elkezdődik és pont!”. Ez a hatalom nem szokott ahhoz, hogy az embereknek véleményük van, ahhoz meg még kevésbé, hogy annak hangot is adnak. És amikor ez megtörtént, csak kibújt a szög a zsákból és a miniszterelnök közölte, márpedig ez így lesz, és pont. Ezzel pedig, habár bizonyára nem akarta, olajat öntött a tűzre. És nem pont lett, hanem pont, pont, pont.

Nem kezdődött el mindenhol a második félév január huszadikán, és ahol hivatalosan is elkezdődött, azok között is akadt olyan hely, ahol úgy nézett ki a hétfő délelőtti váltás, hogy rajzfilmnézés, egy megtartott óra, majd megint rajzfilmnézés. Ezt csúfolták tanításnak aznap, ezt a háromszor negyvenöt percet, és aztán jöttek a hatalmat támogató, tájékoztatási eszközként bejegyzett propagandatermékek, amelyek sorozatban gyártották a cikkeket, hogy csak pár iskola és tanár sztrájkol, de kedden majd a tanfelügyelők meglátogatják őket, aztán lesz ott is nemulass, hipp-hopp véget ér a munkabeszüntetés. És erre a rend helyett mi történik, hát tovább bolondul ez a világ, hiszen két tanfelügyelő bejelenti, nem így mennek ám a dolgok, és megtagadják a rájuk rótt feladatot. És ha ez még nem lenne elég, olyan elvetemült diákok is akadtak, akik blokád alá vették az iskolát, ezzel pedig, ahogy szokás mondani, irányba állították a tanfelügyelőt.

Azok, akik most kígyót, békát kiabálnak a diákokra, hogy nem tiltakozniuk kell, hanem tanulniuk, és hogy a politika nem avatkozhat be az oktatásba, hol voltak akkor, amikor a szerb kormány egyik napról a másikra Belgrádtól délre egy héttel előrébb hozta a téli szünetet, Vajdaságban pedig egy héttel meghosszabbította azt? Hol maradtak a hatalmat támogatók dörgedelmes kijelentései, hogy ne legyen egy héttel hosszabb a szünet, követeljük, hogy a gyerekek január 13-án induljanak iskolába? Az pedig, hogy az oktatásba nem szabad belekeverni a politikát, annyira demagóg és gyenge szöveg, hogy a hatalmat alkotók közül sokan nem is merik előhúzni ezt a kártyát, ugyanis jól tudják, hogy nem volt még olyan választási kampány, amely során a párttagok ne tették volna ünnepélyes, kamerák által kísért látogatásukat az iskolába, annak ellenére, hogy ezt az oktatási törvény tiltja.

Hiába tiltja a törvény, ezúttal is iskolákban kampányolt a VMSZ

Nem beszélve arról, hogy ha a tanári kar nem arra a személyre szavaz, akit a pártvezetők alkalmasnak tartanak, akkor semmibe veszik a tanárok véleményét, és azt nevezik ki igazgatónak, akit ők alkalmasnak tartanak a lojalitása miatt.

Az államelnök hétfői kijelentésétől (Kedden még több iskolában lesz zavartalan a tanítás) eljutottunk oda, hogy sztrájkba lépnek a topolyai műszaki iskola tanárai, hogy Szabadkán a tanulók egyhangúlag döntöttek a Svetozar Gimnázium blokádjáról, hogy Magyarkanizsán a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában harmincpercesek az órák…

Szabadságvágy, önbecsülés – hová tűntetek?

És ne felejtsük el, hogy az utóbbi időben ország északi része mindig is kicsit később ébredt és visszafogottabb volt, ezen a területen divatját múlta a mocorgás, az önálló vélemény felvállalása. Új szelek fújnak, és senki ne felejtse el, hogy semmi sem állandó, csak a változás maga.

Tüntetés Zentán 2025. január 21-én (Fotó: Mina Delić)