A világsajtó a héten Donald Trump második beiktatásától volt hangos. Mi erről már bőven beszámoltunk, de a kommentátorok most már első döntéseivel foglalkoznak, amit mi sem hagyhatunk ki. A davosi Világgazdasági Fórumon is az a legizgalmasabb kérdés, hogy mit mond az elit Trump második mandátumáról. A gázai tűzszünet tartóssága is kérdéses, végül Dél-Koreában a bíróság meghosszabbította a parlament által menesztett Jún elnök őrizetben tartását. Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Jeruzsálemig és Londontól Tokióig.
Trump első döntései
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap úgy látja, hogy Trump jobban felkészült a második ciklusára:
„A 200 rendelet az új elnök erejét és cselekvőképességét mutatja. Saját tanácsadói csapatával érkezett a Fehér Házba, aminek tagjai azonnal tudták, mit akarnak csinálni. A Trump 2.0 más lesz, mint a 2017 és 2021 között megtapasztalt elnöksége. Az általa meghirdetett »aranykor« egy dobütéssel kezdődik, tettekkel, nem pedig elmélkedéssel. Volt elég idő az előzetes gondolkodásra és felkészülésre.”
„Nehéz feladat lesz betartani az »Amerika aranykorára« tett ígéretet” – írja a dohai Gulf Times című angol nyelvű napilap:
„Az eskütétel után Trump egy sor rendeletet adott ki, amelyek célja az Egyesült Államok területének kiterjesztése, a bevándorlás korlátozása, a fosszilis tüzelőanyag-termelés növelése és a környezetvédelmi előírások eltörlése. Trump szövetségesei és tanácsadói hónapok óta ezen dolgoztak. Ráadásul Trump ezúttal egy mélyen konzervatív legfelsőbb bíróságból is profitál majd. Számos javaslata azonban olyan mélyreható, hogy minden bizonnyal komoly jogi vitákhoz fog vezetni.”
A sanghaji Xinmin Wabao című állami napilap ezt jegyzi meg erről:
„Fennállásának 80. évében az Egyesült Nemzetek Szervezetének immár másodszor kell megküzdenie Trump amerikai elnökkel, aki beiktatása napján felmondta a párizsi klímaegyezményt és kilépett az Egészségügyi Világszervezetből. Az Egyesült Nemzetek Szervezete képes volt ellenállni a világpolitika számos viharának. A következő négy évben pedig határozottan ki kell állnia a Trump 2.0-vel szemben, hogy megőrizza a multilateralizmus elvét. Döntő tényező lesz ebben az is, kit választanak meg Guterres ENSZ-főtitkár utódjává, akinek hivatali ideje 2026 végén jár le.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap így kommentálja Trump migrációs politikával kapcsolatos első döntéseit:
„Az a tény, hogy ezeknek az intézkedéseknek a többsége törvényt vagy alkotmányt sért, nem akadály Trump számára – ellenkezőleg. Ezzel demonstrálja hatalmi tudatát és eltökéltségét. A legyőzött demokrata kormányzat éveken át nézte, ahogy illegális bevándorlók milliói lépik át a határt, hogy jobb életet találjanak az Egyesült Államokban. A választók egyértelműen elutasították ezt a politikát. Aki azonban érdekelt a határrendszer szükséges szigorításában és a menekültügyi rendszer régóta esedékes, visszaélésekre is hajlamos reformjában, az nem elégedhet meg Trump rendeleteivel. Nagyon gyorsan feltartóztatják ezt a döntését a jogi problémák és a bíróságok. A migrációs politika azonban nem a bíróságra, hanem a kongresszusra tartozik.”
Davosi Világgazdasági Fórum: Mit mond az elit Trumpról? Teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Donald Trump visszatért a Fehér Házba, és ezzel egy időben a világ minden tájáról érkező állami és gazdasági vezetők találkoznak Davosban a Világgazdasági Fórumon. A napirend meghatározó témája természetesen az új-volt amerikai elnök. Helyi versenyről, adókról, vámokról, tarifákról, támogatásokról és bürokráciáról szól. Trump javítani akarja az amerikai gazdaságot – kifejezetten más országok rovására.
És persze a technológiáról is szó lesz, főleg a mesterséges intelligenciáról. A nagy amerikai internetes cégek vezető szerepet töltenek be a tömegpiaci AI-alkalmazások terén. Trump most bejelentette a Stargate nevű új óriásprojektet, amelyet az OpenAI, az Oracle és a japán befektető, a Softbank támogat. Összesen 500 milliárd dollár értékben új mesterséges intelligencia infrastruktúrát akar létrehozni Amerikában, és ezzel legalább százezer új munkahelyet teremteni.
Hogyan látják jelenleg Amerikát a német menedzserek? Mit mond Olaf Scholz kancellár és Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje, akik mindketten felszólaltak Davosban? És milyen újdonság lesz még téma a Világgazdasági Fórumon? Minderről szó lesz még Davosban.”
Tűzszünet a Gázai övezetben
Az oslói Verdens Gang című független napilap ezt írja:
„Végre eljött az ideje: több mint egyéves borzalmas képek után tűzszünet van Gázában, kivonulnak a katonák, kiengedik a túszokat, beengedik a segélyszállítmányokat. Tragédia, hogy ez nem történt meg hamarabb. A felelősség mindkét oldalt terheli. Izrael és a Hamász is követett el háborús bűnöket, és ennek a civilekre vonatkozó indoklása alaptalan. De annyi szenvedés után most mégis van ok egy igazi reményre. Ennek egyik oka, hogy oly sok hatalmas erő akar tartós tűzszünetet. Az Egyesült Államok, Katar, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Törökország – ők és sokan mások nyomást gyakoroltak a háborús felekre és stabilitást akarnak, miközben Irán, a Hamász szövetségese, most gyengébb, mint a háború elején volt.”
A londoni Al Quds című független angol nyelvű napilap megjegyzi:
„A palesztinokat aggodalommal tölti el, hogy a katonai feszültség a nem túl távoli jövőben újra felerősödhet. Hisz a tűzszünet csak ideiglenes, és bármikor megszüntethető. A megállapodás nem tartalmaz sem a Gázai övezet újjáépítésére vonatkozó stratégiai tervet, sem pedig egy hosszú távú stabilitást, illetve biztos politikai helyzetet biztosító tervet.”
Izrael elengedett 90 palesztin foglyot, miután kiszabadult három túsz a Hamász fogságából. Ciszjordániában százak gyűltek össze a foglyokat szállító buszokra várva, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Izrael hétfőn hajnalban szabadon engedett 90 palesztin foglyot a Hamásszal kötött tűzszüneti megállapodás részeként, miután vasárnap három izraeli túsz, Romi Gonen, Emily Damari és Doron Steinbrecher szabadult ki az iszlamista szervezet fogságából – írja a BBC.
A Hamász szerint a szabadon engedettek közt 69 nő és 21 tizenéves fiú van. A Reuters azt írja, többségüket a közelmúltban vették őrizetbe, így nem voltak elítélve és még vádat sem emeltek ellenük. A palesztinokat a Rámalláhhoz közeli Ofer börtönből engedték szabadon. A tűzszüneti megállapodás első szakaszában várhatóan 1900 palesztint bocsátanak szabadon az izraeli börtönökből, míg a Hamász 42 nap alatt 33 izraeli túszt enged el.”
„Fennáll a veszélye annak, hogy meghiúsul a gázai tűzszünet” – írja a bangladesi Dhaka Tribune című, angol nyelvű liberális napilap:
„Netanjahu koalíciója szétesik és a feszültség nő. Gáza jövője továbbra is bizonytalan, a béke csak távoli álom. A megállapodás második szakaszát még nehezebb lesz lenyelni Netanjahu híveinek. Ez magában foglalja az izraeli hadsereg kivonását a part menti terület egyes részeiről. Azonban a tűzszünet összeomolhat, mert az izraeli keményvonalasok vereségként fogják fel.”
Az ammani The Jordan Times című liberális-konzervatív napilap is bizonytalannak tartja a közel-keleti helyzetet, mert Izrael kormánya ingatag:
„Netanjahu nem adja fel. Valószínűleg megpróbál majd engedményeket tenni a jobboldali szélsőséges politikusoknak és a telepeseknek. Ezzel talán szerezhet magának egy kis időt. De ez nem fog sokáig tartani. Az izraeliek többsége új választásokat akar.”
A Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-baloldali konzervatív napilap vendégkommentátora azt követeli, hogy minden szereplő folytasson a közel-keleti helyzet stabilizálására irányuló munkát:
„Izraelnek világos jövőképet kell kidolgoznia – egy olyan jövőképet, amely nem csak az izraelieknek, hanem a palesztinoknak is reményt ad. Szaúd-Arábiának fel kell használnia befolyását, hogy mélyreható reformokat szorgalmazzon a palesztin hatóságon belül, és gondoskodjon arról, hogy a Gázai övezet demilitarizált és stabil legyen a jövőben. Az Egyesült Államoknak határozott közvetítőnek kell maradnia, amely áthidalja a megosztottságot és garantálja a kompromisszumot. Tehát: vagy a konfliktusok végtelen körforgásának csapdájában maradsz, vagy egy jobb jövő megteremtése érdekében cselekszel.”
Dél-Koreában tovább tart a válság
A leváltott Jún elnöknek a bírósági döntést követően hosszabb ideig kell őrizetben maradnia. A szöuli The Korea Times című centrista napilap ezt írja:
„Jún támogatói minden hétvégén összegyűlnek Szöul központjában, hogy demonstráljanak a hivatalba való visszahelyezéséért. Ugyanakkor városszerte folytatódnak a Jún-ellenes tüntetések is. A demonstrálók felszólítják az alkotmánybíróságot, hogy folytassa ellene a felelősségre vonást. Megnőtt a félelem a szembenálló felek összecsapásaitól. A jelenleg is zajló politikai válság a koreai gazdaságot is megterheli. A koreai won dollárral szembeni leértékelődése nyomást gyakorolt a vállalatokra.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapnak kétségei vannak a dél-koreai politikai rendszerrel kapcsolatban:
„Egy elnök nagy hatalommal rendelkezik és így hajlamos túlbecsülni magát – az államfő egyben a közigazgatás és a hadsereg vezetője is. Alaposan meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi rendszer, amely elősegíti a korrupciót, megfelelő-e. Aggasztó azonban, hogy Jún letartóztatása elmélyítette a társadalom megosztottságát, és a lakosság egy részét még erőszakosabbá tette.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
