Az újvidéki tragédia óta kitartanak a tüntetők, akik már nem kizárólag a dokumentumok kiadását sürgetik, hanem az állami korrupció, a felelősségre vonás hiánya, az egyetemisták követelései miatt és támogatásuk érdekében mennek az utcára. Körkérdésünk véget ért, mielőtt lemondott volna a szerb miniszterelnök és az újvidéki polgármester. Ezeket a fejleményeket tehát már nem tükrözik a vélemények.

Sokan érezték úgy, hogy szívesen elmondanák véleményüket: 880 válasz érkezett, ez az eddigi rekord.

Olvasóink majdnem fele, 46,3 százalék nagyon odafigyel az eseményekre. Nagyjából követik a történéseket 33,9 százalékban. További 7 százalékuk azt mondta, hogy legalább egy kicsit figyeli, mi történik.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 1. Figyelemmel kíséri-e az eseményeket a november 1-jei újvidéki tragédia óta?

Arra is kíváncsiak voltunk, vajon az újvidéki tragédiát okozó építészeti/kivitelezési hiba valódi felelőseit önök szerint megismerheti-e a nyilvánosság és felelősségre fogják-e vonni őket.

A válaszadók bizakodnak abban, hogy talán igen: 42 százalék így véli. Egyértelmű nemmel szavazott 36,4 százalék. Mindössze 9,3 százalék mondta, hogy igen, megismerhetők lesznek a felelősök.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 2. Mit gondol, az újvidéki tragédiát okozó építészeti/kivitelezési hiba valódi felelőseit meg fogja-e ismerni a nyilvánosság belátható időn belül és felelősségre fogják-e vonni őket?

Arra, hogy milyen helyekről, hogyan tájékozódnak olvasóink az eseményekről, legtöbben az internetet jelölték meg, utána következik a közösségi média. A hírportálokat még mindig megbízhatónak tartják és meglepően sokan jelölték meg azt is, hogy barátoktól, ismerősöktől szereznek új információt. A tévéhíradó már jobban le van maradva és a podcastokra sem szavaztak sokan. A nyomtatott sajtó pedig egyértelműen utolsó helyre került.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 3. Honnan tájékozódik leginkább a megmozdulásokról? (Több válasz is lehetséges)

A válaszadók közel harmada még nem járt tüntetésen, tiltakozáson november óta, több mint 22 százalék viszont igen. Hasonlóan sokan jelölték meg, 23,2 százalékban, hogy nem voltak tüntetni, de támogatják a résztvevőket.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 4. Részt vett-e eddig tüntetésen, tiltakozáson, egyéb megmozduláson november 1 óta?

Arra a kérdésre, hogy a legújabb történések nyomán terveznek-e részt venni tüntetésen, közel 40 százalék határozott igennel felelt. Nem szándékozik részt venni 31,4 százalék. A pénteki nap (január 24, általános sztrájk) történései alapján dönt 12,2 százalék és 8,7 százalék gondolja úgy, hogy nem mer, mert valamilyen negatív következménye lehet rá nézve.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 5. A mostani események láttán tervez-e részt venni tüntetésen?

Az egyetemisták kitartásával legtöbben egyetértenek: 66,6 százalék gondolja úgy, hogy mindent meg kell tenniük, hogy elérjék céljaikat. A szavazók 13,1 százaléka óvatosabb és határozottan egyetért, miközben tudja, hogy a diákok sokat kockáztatnak. Vannak olyanok is, 6,4 százalékban, akik szerint egyáltalán nincs igazuk a diákoknak,

2025/1. körkérdésünk eredménye: 6. Egyetért-e azzal, hogy a diákok ilyen hosszan kitartottak?

Olvasóink úgy vélik, akár hónapokig is ki lehetne még tartani a tüntetésekkel, tiltakozásokkal, 36,4 százalékuk ilyen bizakodó. De 16 százalék is legalább heteket vár; a pénteki naptól tette függővé 14,2 százalékuk. Ennél a kérdésnél volt a legnagyobb a bizonytalanok aránya, több mint 29 százalék mondta, hogy nem tudja.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 7. Meddig lehetne még fenntartani a tüntetések, tiltakozások, megmozdulások sorozatát?

Abban a lehetőségben, hogy Szerbia elnöke esetleg képes lesz-e levonni a következtetéseket a történtekből, egyáltalán nem bíznak a szavazóink, 67,3 százalékban nemmel feleltek. Csak 13,2 százaléknyi olvasónk olyan optimista, hogy igennel felelt.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 8. Ön szerint képes-e Szerbia elnöke arra, hogy levonja a következtetéseket a tiltakozások terjedése láttán?

Igen sokan látják úgy, hogy a népakarat megvalósulhat ezúttal is úgy, ahogyan az 2000. október 5-én történt Slobodan Milošević elzavarásával; 42,5 százalékuk szerint megismétlődhetnek hasonló módon az események. Kevés valószínűséget lát ebben a forgatókönyvben 32,3 százalék.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 9. Ön szerint megismétlődhet-e a népakarat megvalósítása úgy, ahogy 2000. október 5-én történt Slobodan Milošević elzavarásával?

Kíváncsiak voltunk, a magyaroknak hogyan kellene viszonyulniuk a tüntetésekhez és a történésekhez. Nagyon nagy többség úgy gondolja, hogy támogatni kell a korrupt hatalom elleni akciókat. Óvatosak 8,4 százalékban. Mindössze 2,8 százalék gondolkodik úgy, hogy a magyaroknak semmi közük a mostani történésekhez.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 10. Ön szerint a Szerbiában élő magyarok hogyan viszonyuljanak a tiltakozásokhoz?

Megkérdeztük, kiálljon-e a Vajdasági Magyar Szövetség a jelen hatalmi koalíció mellett, esetleg inkább támogassa a tiltakozókat. A szavazók több mint fele úgy véli, itt az alkalom, hogy újra megmutassuk, a magyarság a szerbiai demokrácia pártján áll. Az olvasók tizede úgy véli, attól függ, hogy a magyar miniszterelnök mit mond majd erről a VMSZ vezetőjének. A bölcs lavírozás mellett van 7,4 százalék.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 11. Kiálljon-e a Vajdasági Magyar Szövetség a Vučić-féle hatalmi koalíció mellett, vagy inkább támogassa az okkal-joggal tiltakozókat?

Azt, hogy külföldről szerveznék a tiltakozásokat, egyáltalán nem hiszik el: 65,8 százalék nemmel felelt. Csak 12,4 százalék volt az igenek aránya, viszont itt is elég magas, 20 százalék fölötti a bizonytalanok aránya.

2025/1. körkérdésünk eredménye: 12. Ön szerint igaz-e, hogy külföldről szervezik a tiltakozásokat?

Köszönjük a szavazataikat, véleményüket. Legközelebbi körkérdésünkben is tartsanak velünk!

Egyetemisták tüntetnek Belgrádban a Szerbiai RTV székháza előtt 2025. január 17-én (Fotó: Vesna Lalić/Nova.rs)