Az Osztrák Tudományos Akadémia (OAV) kutatói egy körülbelül 8000 éves ház maradványait tárták fel a szerbiai Svinjarička Čukában – számol be az N1.
A szakértők szerint a felfedezés bepillantást enged az európai ülő közösségek eredetébe, és a kontinens korai mezőgazdasági társadalmáról is hasznos információkkal szolgálhat.
„Az új leletek alapvetően új meglátásokat és adatokat szolgáltatnak, amelyek valószínűleg megváltoztatják a balkáni településfejlesztésről alkotott korábbi modelleket” – áll az Osztrák Régészeti Intézet közleményében.
Az OAV által rendkívüli leletnek minősített házon belül tárgyakat, szerszámokat, és a megmaradt padlózat egy részét is megtalálták. A ház bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy lakói élelmiszert, például gabonát és magvakat tároltak, ami lenyűgöző betekintést nyújt a korai neolitikumban élt mezőgazdászainak életébe.
A neolitikum a Balkánon i.e. 6500 körül kezdődött, és körülbelül i.e. 3500-ig tartott. Ez az időszak jelentette a vadászatról a mezőgazdaságra és a letelepedett életmódra való átmenetet, és ebben a régióban alakultak ki Európa legkorábbi gazdálkodó közösségei.
A Svinjarička Čukában fellelt ház megkérdőjelezi a történészek eddigi ismereteit, amelyek szerint a régióban a korai neolitikum idején nomád emberek éltek, akik csak szezonálisan telepedtek le egy helyen. A településen 2018 óta folynak ásatások, ezalatt a régészek a korai neolitikumtól a középső neolitikumig számos betelepülési fázist dokumentáltak.
Ezeket a leleteket a szakemberek a starčevoi kultúra részének tekintik, amely Szerbia és a tágabb értelemben vett Balkán egyik legkorábbi neolitikus kultúrája, mely a mezőgazdaság és az állatok háziasításának bevezetéséről ismert, valamint kis, félig állandó falvak létrehozásáról.
Illusztráció (Freepik)
