Olaszország a hetedik ország, amely 2025 januárjától kezdődően, a RASFF gyors figyelmeztető és élelmiszer-értesítő rendszeren keresztül figyelmeztet a szójafehérjében és a Szerbiából származó termékekben található aflatoxin magas szintjére.
Olaszország a határellenőrzés során elutasította a Szerbiából származó szójafehérje szállítmányát a mikotoxinok – aflatoxin B1 és összes aflatoxin – magas szintje miatt.
Az aflatoxin B1 és az összes aflatoxin maximális szintjének túllépése miatti egészségügyi kockázatot súlyosnak minősítették, írja a N1.
A RASFF weboldalán található információk szerint 2025. január 23-án vett mintákban 10,4 mikrogramm aflatoxin B1 volt kilogrammonként, miközben a megengedett mennyiség legfeljebb két mikrogramm kilogrammonként (2 µg/kg).
A teljes aflatoxinok (B1, B2, G1, G2) tekintetében a mintákban 11,7 mikrogrammot találtak kilogrammonként, míg a megengedett maximális mennyiség négy mikrogramm kilogrammonként (4 µg/kg).
Egy nappal korábban ugyanezt a figyelmeztetést – a Szerbiából származó szójatermékek aflatoxinszintjének emelkedése miatt – Hollandia is kiadta, áll a RASFF weboldalán.
Magasabb aflatoxinszintre figyelmeztettek a helyi szójában Lengyelország, Dánia, Spanyolország, Horvátország és Lettország is.
Az aflatoxinok (B1, G1, B2, G2) a mikotoxinok legtoxikusabb csoportja, írja a Szabadkai Közegészségügyi Intézet weboldalán.
„A legjelentősebb képviselője az aflatoxin B1. Az aflatoxinok mutagén vegyületekként, teratogén (születési rendellenességeket okozó) és karcinogén (főként a májra és a vesékre ható) vegyületekként ismertek. Azokat a természetben széles körben elterjedt penészgombák, mint az Aspergillus, Penicillium és Fusarium nemzetségek termelik. Az emberek e toxinnal való érintkezése a gabonafélék (kukorica, árpa), mogyorófélék és egyéb diófélék fogyasztásával történik. Az aflatoxin metabolitjai megtalálhatók az állati eredetű termékekben, így a tejben (aflatoxin M1 formájában), húsban és tojásban is” – írja az Intézet.
A mikotoxinok specifikus hatása miatt ezeket „csendes gyilkosoknak” is nevezik, és az emberi egészségre és a mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásuk hatalmas, áll a beszámolóban.
„A mikotoxinok toxikus hatása eltér a többi toxikus hatástól. A betegség élelmiszer által okozott, szezonális jellegű, nem fertőző. A hatás lehet akut, krónikus és specifikus, ami az adagolástól, a mikotoxin típusától, az expozíció időtartamától és a szervezet ellenálló képességétől függ. Az elsődleges akut mikotoxikózisok emberi és állati mérgezéseket okoznak, és halálos kimenetelűek lehetnek. A történelem során számos esetet regisztráltak tömeges mikotoxikus mérgezésekkel kapcsolatban. Például Japánban a beri-beri nevű szívbetegséget regisztrálták, amelyet Penicillium fajokkal fertőzött gabonák fogyasztása okozott. Oroszországban mérgezést okoztak azok a köles- és búzaminták, amelyek a földeken átteleltek és Fusarium penészgombákkal fertőződtek meg. A zellerföldeken dolgozó munkásoknál gyakori bőrgyulladásokat figyeltek meg ” – olvasható a Szabadkai Közegészségügyi Intézet weboldalán.
