Azok az SMS-üzenetek, amelyeket az utóbbi időben sokan megkaptak, és amelyekben arra kérik a felhasználókat, hogy a Szerb Posta csomagjainak átvételéhez erősítsék meg a címüket és adják meg banki adataikat, átverésnek tekinthetők.
A Szerb Posta soha nem kér személyes adatokat üzenetben – jelentette ki Bojana Nikolić, a Szerb Posta Szolgáltatási és Értékesítési Osztályának igazgatója.
Nikolić a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy a Szerb Posta kizárólag hivatalos és ellenőrzött eszközöket használ üzenetek küldésére.
„Felhívjuk a felhasználók figyelmét, hogy ne kattintsanak azokra a linkekre, ahol bizonyos adatokat kérnek tőlük, mivel a Szerb Posta soha nem kéri ügyfeleit személyes adatok megadására a kommunikáció során. A posta nem értesíti az ügyfeleket arról, hogy a csomagjuk nem kézbesíthető, és semmilyen módon nem kéri tőlük banki adataik megadását” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a polgárok, ha nem biztosak abban, hogy hivatalos vagy csaló üzenetét kapták-e meg, elmagyarázta, hogy kapcsolatba léphetnek a Szerb Posta ügyfélszolgálatával, amely hétköznapokon 8 és 20 óra között, valamint szombaton és vasárnap 8 és 15 óra között működik. Az ügyfélszolgálat munkatársai segítenek az üzenetek hitelességének ellenőrzésében.
Jovan Milosavljević, a Szerb Elektronikus Hírközlési és Postai Szolgáltatások Szabályozó Ügynöksége (RATEL) Információbiztonsági Szolgálatának munkatársa a Tanjugnak elmondta, hogy az emberek azáltal ismerhetik fel az SMS-csalásokat azáltal, hogy ezekben az üzenetekben arra kérik őket, hogy egy adott linkre kattintva adják meg személyes vagy pénzügyi adataikat.
Elmondása szerint az egyik árulkodó jel, amely alapján észrevehető, hogy csalásról van szó, a helyesírási hibák és a cirill valamint a latin betűs írás keveredése, valamint az is, ha az üzenet ismeretlen külföldi telefonszámról érkezik.
Hangsúlyozta, hogy önmagában a linkre kattintás egy csaló SMS-ben nem jelent problémát, mivel az csak egy hamis weboldalra irányítja át a felhasználót, ahol a személyes adatok megadására szolgáló űrlap található – ennek kitöltése azonban már kockázatos.
A támadók által használt telefonszámok beszerzésével kapcsolatban elmondta, hogy biztosan léteznek bizonyos adatbázisok, amelyek különböző forrásokból származhatnak.
„Mindannyian naponta vagy hetente több helyen is megadhatjuk a telefonszámunkat, például ételkiszállítási szolgáltatásoknál vagy egyes üzletekben és áruházláncokban történő vásárlás során. Ezért fontos, hogy nagyon óvatosak legyünk. A támadóknak nem feltétlenül kell közvetlenül hozzáférniük a mobilszám-adatbázisokhoz, mivel különböző más módokon is beszerezhetik ezeket az információkat, hiszen manapság az ilyen adatok számos helyen gyűjthetők” – zárta Milosavljević.
