Nincs már mitől félniük a pedagógusoknak, mondja Petkovics Márta, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium földrajztanárnője a Szabad Magyar Szónak. Az intézmény, amelyben a második félév a tanárok egy részének blokádjával kezdődött, majd a gimnázium tanulóinak blokádjával folytatódott, az első középiskola volt a városban, amelynek tanári kara kiállt az egyetemi hallgatók követelései mellett. Az intézmény igazgatója is lemondott a blokádok következtében, a tanítást pedig egy új megbízott vezető próbálta megszervezni – sikertelenül.
Petkovics, aki korábban a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja is volt, azt mondja, a pedagógusok több évtizede nyomás alatt vannak és mindig meg akartak felelni a társadalom minden rétegének.
„Most eljutottunk oda, hogy végre felnyílt a szemünk és ki kell mondani: a volt diákjaink azok, akik felnyitották a szemeinket és motiváltak minket. Sajnos, hogy erre az újvidéki tragédia miatt került sor”, mondja a gimnázium tanárnője, aki szerint továbbra is nagyon sokan bizonytalanok, és a legtöbben a fizetés miatt nem mernek kiállni, nem azért, mert nem értenek egyet azzal, amit a tiltakozók képviselnek.
„Sokan gondolkodnak még mindig, hogy balra lépjenek vagy jobbra. Viszont, ha még többen lennénk, ha még nagyobb lenne az összefogás, akkor nagyobb eredményeket tudnánk elérni, gyorsabban. Sokan éppen a fizetés miatt nem mernek kiállni. Én arra kérek mindenkit, hogy ne két méterre előre, hanem kétszáz méterre előre gondolkodjanak”, mondta Petkovics.
Petkovics Márta
Szerinte, ha minél többen megszüntetik a munkát, és a szülők melléjük állnak, ahogyan azt tették a Svetozar Marković Gimnáziumba járó diákok szülei is, akkor előbb vissza tudnak térni az iskolapadba.
Amikor arról kérdezem, milyen érzés megszabadulni a félelmektől és kiállni magukért, Petkovics a következőket mondja:
„Nekünk már nincs mitől félni. Az igazságért való harc miatt most kiálltunk azért is, amiért évtizedek óta harcolunk. Nem hiszem, hogy lenne bármi is, amitől félnünk kellene”, fogalmazott a tanárnő.
A Svetozar Marković Gimnázium tanári kara egyébként minap kiadott közleményében kiemeli, hogy az oktatási intézményben egy oktatási szimuláció zajlik, hiszen az, ami történik, nem nevezhető va lódi oktatásnak. Az adatok manipulálásáért, valamint a diákok és alkalmazottak biztonságával kapcsolatos problémák megoldatlanságáért Danilo Popov megbízott igazgatót teszik felelőssé.
Elmondásuk szerint az Intézmény Minőségbiztosítási és Fejlesztési Bizottsága február 12-én ült össze először, hogy felmérje a helyzetet a módosított órarend szerinti oktatás bevezetését követően. A testület javaslata az volt, hogy az órák megtartása után önértékelési kérdőíveket töltsenek ki, ami egyébként is a tanítási folyamat részét képezi.
A tanárok szerint erre a javaslatra azonban nem érkezett megfelelő válasz, mivel a kollégáknak nem írták elő a kérdőívek kitöltését, viszont utasították őket, hogy az órákat megtartottként rögzítsék – függetlenül a jelen lévő diákok számától, sőt még akkor is, ha egyes órákon egyetlen tanuló sem vett részt.
A sztrájkoló tanárok állítása szerint ez a döntés Danilo Popov megbízott igazgató elmondása alapján a zombori iskolai igazgatóság szóbeli utasítása volt, míg a bizottság tagjai azt javasolták neki, hogy ezt írásban kérje. Szerintük ez a döntés „szembemegy minden pedagógiai és jogi előírással, valamint lehetőséget ad az adatok manipulálására, hamis képet teremtve a zajló oktatásról, amely láthatóan az egyetlen cél.”
Popov a február 20-i iskolaszéki ülésen megerősítette ezt az álláspontját, ám később kijelentette, hogy kizárólag az ő döntéséről van szó, amelyért vállalja a felelősséget. Néhány nappal később azonban megváltoztatta álláspontját, és elrendelte, hogy a jövőben az ilyen órákat nem megtartottként kell rögzíteni, míg az addig rögzítetteket módosítani kell.
A sztrájkoló tanárok szerint mindez azt bizonyítja, hogy a szakmai bizottságok munkáját értelmetlenné tették, mivel a következtetéseiket figyelmen kívül hagyják, és kizárólag a minisztériumtól érkező egyoldalú döntéseket hajtják végre.
A tanárok sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy az évszázados hagyományokkal rendelkező, elismert intézmény ilyen megosztottságba sodródott, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy fenntartsa a tanítás látszatát. Hangsúlyozzák, hogy minden tanár tisztában van az oktatási célok fontosságával és a diákok szocializációjának jelentőségével, ezért különféle tevékenységeket szerveznek. A probléma az, hogy ezen tevékenységek egy részét oktatási folyamatként tüntetik fel és jogszerűen rögzítik, holott lényegében nem különböznek attól, amit az elmúlt hónapban a sztrájkoló tanárok szerveztek és megvalósítottak.
A közlemény szerint a sztrájkoló tanárok közben folyamatosan támadásoknak vannak kitéve egyes kollégáik részéről, akik a módosított órarend szerint tanítanak. Ezek között szerepelnek fenyegetések, hogy „semmiképp” ne zavarják az órákat, valamint vádak, hogy naponta többször bemennek a tantermekbe a jelenlévő diákok számának ellenőrzésére. Emellett beszámolnak a megbeszélések megzavarásáról, titokban való megfigyelésről és információk továbbításáról az illetékeseknek.
A tanárok szerint a tantestületi tanács, a szülői tanács és az iskolaszék egy része is megállapította, hogy az iskolában zajló tevékenység nem nevezhető tanításnak. A közlemény kiemeli, hogy egyre kevesebb diák jár be az órákra, ennek ellenére a megbízott igazgató továbbra is fenntartja ezt az oktatási szimulációt, figyelmen kívül hagyva a tantestület, a diákok és a szülők többségi véleményét.
Biztonsági problémák
A sztrájkoló tanárok szerint a növekvő megosztottság és feszültség mellett a biztonsági problémákat is bagatellizálják.
A közleményben rámutatnak, hogy a megbízott igazgató csupán futólag említi az iskolaépület problémás állapotát, amely az idő múlásával és a nemrég befejezett felújítási munkálatok után is veszélyeket rejt. Az egyik tanteremben beomlott a mennyezet, más helyeken a neonlámpák lógnak a plafonról, a falakon védtelen kábelek találhatók, és ebben a hónapban egy számítógép is kigyulladt a rossz elektromos hálózat miatt. Emellett a homlokzat egyes részei hullani kezdtek, és a főbejárat is problémás, amelyen naponta több száz diák halad át.
A tanárok arra is emlékeztetnek, hogy ősszel egy vakolatdarab zuhant le az iskola főbejárata előtt – szerencsére épp egy tanóra alatt –, de a veszélyt jelző szalag azóta sem került ki, annak ellenére, hogy a szünetekben ott diákok és tanárok is tartózkodnak. A problémát a tantestületi tanács és az iskolaszék is felvetette, mégsem történt érdemi lépés.
A közlemény szerint Popov a korábbi igazgató gyakorlatát követve újabb sürgős munkálatokat jelentett be anélkül, hogy tisztázta volna, a diákok és a tanárok jelen lehetnek-e az építkezés alatt. A sztrájkoló tanárok szerint, ha Popovot azért nevezték ki, hogy biztosítsa az oktatás feltételeit és elindítsa a tanítást az iskolában, akkor a figyelmét a felhalmozódott problémák valódi megoldására kellene összpontosítania.
