Miközben a hentesüzletekben és boltokban a feldolgozott húsáruk, sőt még egyes melléktermékek, mint például a kocsonya, továbbra is magas áron kaphatók, a hazai sertéstenyésztők rendkívül elégedetlenek az élősúly árának alakulásával, és nehezen találnak vevőket, írja a Blic Biznis.
A helyi állatvásárok adatai szerint jelenleg a malacok élősúlyának ára 300 és 400 dinár között mozog kilogrammonként, míg a 110-120 kilogrammos sertésekért mindössze 140-150 dinárt fizetnek kilogrammonként.
A tenyésztők szerint a gyenge árak mellett további problémát jelent az is, hogy a vágóhidak kereslete minimális, így gyakorlatilag folyamatos veszteséggel kell számolniuk.
Radosav Vujić állattenyésztési szakember elmondása szerint ez az időszak a sertéstenyésztés „holtszezonjának” számít, mivel ilyenkor sokkal kevesebb malacot és hízott sertést vásárolnak.
“Aki hízósertést akart venni, az ezt már korábban megtette, most pedig bizonyos piaci pangás tapasztalható. Ami a malacokat illeti, kínálat ugyan van, de ez az az időszak, amikor nincsenek nagyobb családi ünnepek, lakodalmak, így a kereslet is jelentősen visszaesik” – magyarázza Vujić.
A piaci pangás mellett a hazai tenyésztők helyzetét tovább nehezíti az év elején végrehajtott nagymértékű sertésimport is.
“Az év elején mintegy 500 000 malac érkezett Dániából, így a hazai tenyésztőknek egyszerűen nincs kinek eladniuk az állataikat. Mindez súlyosan érinti a szerbiai sertéságazat egészét” – véli dr. Vujić.
Jelenleg a hazai sertéseket kizárólag a feldolgozóipar vásárolja fel, méghozzá rendkívül alacsony áron, valamint néhány magánvállalkozó, akik töpörtyűt és más húsipari termékeket állítanak elő.
“Ők kihasználják az alacsony árakat, hogy nagy mennyiségben állítsanak elő húsipari termékeket. Ugyanakkor jól látható, hogy a boltokban és hentesüzletekben az árak nem csökkennek. Ha tudjuk, hogy egy kilogramm sertéskaraj 450-500 dinárba kerül, akkor világos a helyzet. Nehéz megmagyarázni, miért drágábbak egyes melléktermékek, például a kocsonya és a töpörtyű, mint a sonka vagy a karaj. A piac maga szabályozza a keresletet és az eladást: valaki inkább kifizeti a töpörtyű kilóját magas áron, mint hogy sonkát vásároljon” – mondja Vujić.
A hazai termelők helyzetén az sem segített, hogy egy időre az állati takarmány, a kukoricától kezdve a keveréktápokig, olcsóbbá vált. Most azonban az árak növekedésére kell számítaniuk, hiszen a kukorica ára már meghaladta a 30 dinárt kilogrammonként.
