Szerbia-szerte töretlenül folytatódnak a diáktüntetések, melyek kapcsán a hatalom képviselői egyre többször hangoztatják, hogy azok ártanak a szerb gazdaságnak. Az eddig rendelkezésre álló januári adatok azonban ezt cáfolni látszanak – írja az N1.
„Ki fogjuk bírni, három hónapig rombolták, tönkretették a gazdaságot, de sikerül újra felállnunk” – ilyen és ehhez hasonló mondatokat hallhattunk az elmúlt hetek során Aleksandar Vučić szerb elnöktől. Hozzátette, hogy mindez a fizetésekre és a nyugdíjakra is hatással lesz.
Az elnök a gazdaság helyzete kapcsán egy sor egymásnak ellentmondó nyilatkozatot is tett, szerinte a blokádok miatt gazdaságilag a január volt a legrosszabb hónap. Nemrég azonban már azt mondta, hogy a január nem is volt annyira rossz, sőt, a turisztikai szektorban jelentős növekedést jegyeztek.
„Januárban összesen 16 százalékos növekedést értünk el a turisztikai szektorban, februárban már hét százalékos visszaesést tapasztaltunk az első 10 napban” – mondta Vučić.
A turisztikai szektor mellett az ipari termelés (0,4 százalékkal), és a kiskereskedelem (6,7 százalékkal) is növekedett idén januárban az előző év azonos hónapjához képest.
Megingott a külföldi befektetők bizalma?
„Elképzelhető, hogy a külföldi működőtőke-befektetéseknél van ez a negatív dinamika, de ez természetesen nem a blokádok vagy tiltakozások következménye, hanem sokkal inkább a hatékony intézmények hiányának következménye, amelyekről ezek a tiltakozások szólnak” – mutat rá Saša Đogović közgazdász.
Ugyanakkor, mint hozzáteszi, a társadalmi körülmények okozta negatív következmények kihatással lesznek az elkövetkező időszakra.
„A következő időszakban arra számíthatunk, hogy a súlyos társadalmi és mély politikai válság miatt csökkenni fog a turistaforgalom. Január folyamán ez még nem mutatkozott meg, voltak előre egyeztetett foglalások, ezért jöttek az emberek. Februárban azonban – főleg a régióból – kisebb vendégáradat várható” – tette hozzá.
A kereskedelmi forgalmat illetően a közgazdász két, potenciálisan negatív hatású, jelentős eseményt emel ki a közelmúltból, az egyik a nagyobb élelmiszerláncok bojkottja a magas árak miatt, a másik pedig hogy az elmúlt hónapok során számos, nagyszámú munkaerőt foglalkoztató gyár bezárását jelentették be Szerbiában.
Milorad Filipović, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora kiemeli, hogy a hallgatói tiltakozások, ha részben lassították is a gazdasági áramlások alakulását, az igények maradéktalan teljesítése esetén működő és hatékony intézményeket, jogbiztonságot, az állami források elköltésének átláthatóságát, a független intézmények hatékony ellenőrzését jelentenék.
„Ha felszabadítják az intézményeket és azokat az alkotmánynak és törvényeknek megfelelő cselekvésre bírnák, az bizonyosságot és kiszámíthatóságot hozna a hazai gazdaságba, ami felszabadíthatja az emberek vállalkozó kedvét” – zárja Filipović.
