Az egyetemeket blokád alatt tartó egyetemisták plenáris üléseinek megjelenése óta a közvetlen demokrácia a leggyakrabban emlegetett forma a kommunikációjukban. Az egyetemista plénumokról Losoncz Márk filozófus a Vajdasági RTV-nek elmondta, hogy azoknak stratégiai jelentősége is van: amennyiben nem választanak meg képviselőket, a hatalom nem tudja azonosítani a felelősöket, hanem egy komplex sokasággal áll szemben.
„Nagyon fontos, hogy ennek van egy tartalmi, szubsztantív jelentősége is, amennyiben ez egy egyenlőségalapú forma. Itt mindenki egyenrangú szereplőként vesz részt az egyes vitákon, megbeszéléseken. Nincsenek tehát alá-fölérendeltségi viszonyok, nincsenek hierarchiák. Most felnő gyakorlatilag egy olyan nemzedék, amelyet eddig apolitikusnak hittünk, vagy apátiában szenvedőnek, és most felnő egy nemzedék ilyen körülmények között, ilyen módon nevelődik. Érdekes lesz látni, hogy mit fog magával hozni hosszú távon – nem rövid távon – ez a nemzedék. Az nyilván naivitás lenne azt hinni, hogy máról holnapra az országot plénumok fogják korlátozni. Ennek vajmi kevés lehetősége vagy esélye van, azonban mutatkoznak jelei bizonyos intézményekben annak, hogy hajlandók ennek a formának bizonyos jegyeit magukba integrálni” – magyarázta a filozófus.
Losoncz hozzátette: a közvetlen demokráciában nincs semmi új a régiónkban, ugyanis Jugoszláviában volt önigazgatás, amely ugyancsak egyfajta önrendelkezés, egy tanácsi forma volt, ami hasonlított a plénumra.
