Az Európai Ügyészség vizsgálja az Európai Uniós pénzalapoktól kapott támogatásokkal való esetleges visszaélést az újvidéki vasútállomás rekonstrukciójával kapcsolatban – erősítette meg Laura Kövesi, Európai Főügyész a Szerbiai Rádió és Televíziónak adott interjújában. Hangsúlyozta, hogy nagyon pozitív jel, ha a szerbiai polgárok felemelik a hangjukat a korrupció ellen, mert ez azt mutatja, hogy megértik ennek súlyosságát, és reagálnak rá.
Kövesi elmondta, hogy az Európai Ügyészség vizsgálja az Európai Beruházási Bank által a vasútvonal és állomás rekonstrukciójára nyújtott hiteleket.
„Szerbiában egy magánszemélytől érkezett panasz alapján indítottuk meg ezt a vizsgálatot” – nyilatkozta az RTS-nek, és hozzátette, hogy számít a szerb hatóságok együttműködésére.
Kövesi hangsúlyozta, hogy az Európai Ügyészség nem foglalkozik azzal a balesettel, amelyben 15 ember vesztette életét, hanem kizárólag az EU-s alapokkal kapcsolatos esetleges csalásokat vizsgálja. A bírósági eljárás Belgiumban vagy Luxemburgban zajlik majd, mivel ott találhatók a potenciálisan érintett intézmények. Az ügyészség elvárja, hogy a szerb igazságügyi szervek együttműködjenek az információk és bizonyítékok átadásában.
„Mi vagyunk az első transznacionális európai ügyészség, és fő hatáskörünk az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások kivizsgálása és az EU pénzügyi érdekeinek védelme” – magyarázta Kövesi. Elmondása szerint 24 EU-tagállamban rendelkeznek hatáskörrel, valamint harmadik országokban is, ha ott EU-s pénzeket használnak fel, és fennáll a lehetősége az európai intézmények károsodásának.
„Ez lehet az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank vagy más olyan intézmények, amelyek EU-n kívüli projekteket finanszíroznak. A feladatunk annak kivizsgálása, hogy az EU-s pénzeket megfelelő módon, a kijelölt célokra használták-e fel – ezért indítottunk vizsgálatot Szerbiában” – hangsúlyozta.
„Hogy egyértelmű legyek: nem a tragikus újvidéki balesetet vizsgáljuk, nem azt, hogyan haltak meg ezek az emberek. Nem ez a hatáskörünk. A mi feladatunk annak kiderítése, hogy az európai projekt keretében kiosztott pénzösszegben volt-e visszaélés, korrupció vagy pénzmosás” – tette hozzá.
Elmondta, hogy az ügyészség eljárást indíthat bejelentés alapján, akár magánszemélyektől, intézményektől vagy saját kezdeményezésből, ha nyilvánosan elérhető információk alapján erre indok merül fel.
„A szerbiai esetben egy magánszemély panasza alapján indítottunk vizsgálatot. Bármely szerbiai polgár, akinek információja van arról, hogyan használják fel az EU-s pénzeket az országban, megoszthatja velünk ezt az információt e-mailben, a honlapunkon vagy bármelyik EPPO irodában a 24 tagállam egyikében” – mondta Kövesi.
2022 óta várják a szerb ügyészség válaszát az együttműködés javításáról
Kövesi hangsúlyozta, hogy a szerb hatóságok támogatása kulcsfontosságú a vizsgálatok során.
„A fő különbség az EU-tagállamok és harmadik országok között az, hogy a tagállamokban az európai delegált ügyészek beépültek a nemzeti rendszerbe, így közvetlenül végezhetnek házkutatásokat, hozzáférhetnek adatbázisokhoz, és kérhetnek információkat. Egy harmadik országban, például Szerbiában azonban a helyi hatóságok támogatására kell hagyatkoznunk. Minden kérelmünket a szerbiai ügyészséghez küldjük, és az ő segítségükre leszünk utalva” – magyarázta.
Hozzátette, hogy már 2022-ben megkezdték az egyeztetéseket a szerb ügyészséggel egy együttműködési megállapodás aláírásáról, amely a kapcsolattartás és az információcsere hatékonyabbá tételét célozná. „Elküldtük a dokumentumtervezetet, de még nem kaptunk választ a szerződés aláírásával kapcsolatban. Eközben három különböző ügyben három kérelmet nyújtottunk be a szerb ügyészséghez, és mindhárom esetben együttműködtek velünk. Remélem, ebben az ügyben is segítenek majd, és biztosítják számunkra a szükséges információkat és bizonyítékokat” – mondta, hozzátéve, hogy nem tudja, miért nem született még megállapodás. „A válasz az ő kezükben van. Nyitottak vagyunk a megállapodás aláírására. Már aláírtunk hasonló szerződéseket Ukrajnával, Moldovával, Grúziával, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval, és várjuk Szerbia válaszát is. De még ha nincs is ilyen megállapodás, akkor is lehet együttműködés” – mondta Kövesi.
Rámutatott, hogy az EPPO hatásköre szerint az ügyeket általában a tagállamok nemzeti bíróságaira utalják. „Ha például Németországban, Romániában vagy Franciaországban nyomozunk, akkor az ügyeket ezeknek az országoknak a bíróságai elé terjesztjük. Ebben az esetben, mivel egy harmadik országról van szó, a kár helye Luxemburgban vagy Belgiumban van, ahol az európai intézmények székhelyei találhatók. Ez azt jelenti, hogy lehetőségünk van kivizsgálni ezt az ügyet, és adott esetben az ottani bíróságok elé vinni” – magyarázta.
A korrupció elleni hatékony küzdelem kulcsa
Arra a kérdésre, hogy mi a korrupció elleni hatékony harc kulcsa, Kövesi azt válaszolta, hogy az ügyészség szempontjából a legfontosabb a professzionális és hatékony munka, amely kiérdemli a polgárok bizalmát. „Nincs varázsformula a korrupció elleni küzdelemre, ahogyan tökéletes jogi keret sem. Nem az erőforrások vagy az eszközök számítanak, hanem az, hogyan küzdesz. Ehhez bátorság, eltökéltség és elszántság kell. Nem könnyű, de a korrupció elleni harcban nagyon pozitív jel Szerbiában az emberek mentalitása” – mondta.
„Tapasztalatból mondhatom, hogy az embereknek nehéz megérteniük, hogyan befolyásolja a korrupció az életüket. Ha valaki ellopja a pénzed, érzed, hogy nincs pénzed. Ha valaki megüt, érzed a fájdalmat. De ha a polgármester vagy egy miniszter kenőpénzt fogad el, érzed ezt? Az első ösztönös válasz: nem. Pedig látjuk, hogy a korrupció, különösen a rendszerszintű korrupció, hogyan hat a mindennapi életünkre” – tette hozzá Kövesi.
Laura Kövesi (Fotó: EPP)
__________________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
