Ma van a Víz Világnapja, melyet 1993 óta jegyzünk. Mégsem lehet pozitív változásokról beszámolni, hiszen ez az egyik legsikertelenebb világnap. Az idei év a gleccsereket helyezi a középpontba. Gondolhatnánk, hogy tőlünk távoli probléma, de nem is annyira.
A Föld vizeinek 97 százaléka számunkra használhatatlan, mert sósvíz. A maradékból két százalék el van raktározva, mégpedig főleg a sarki jégben és a gleccserekben van befagyva.
Mindössze egy százaléknyi édesvízzel kell gazdálkodnunk. Úgy, hogy közben több mint 8 milliárdan lettünk és az ipari termelés sem lett visszafogottabb. Rengeteg édesvizet használ el az ipar, a mezőgazdaság úgy, hogy azt néha végleg elszennyezi, nem kerülhet vissza a körforgásba.
A maradék egy százalékot gondolnánk hasznosításra, csakhogy a felszíni édesvíznek mindössze 0,49 százaléka található folyókban. Ez azért érdekes, mert az emberiség nagy része erre van utalva és innen nyeri az ivóvizet.
A földi vízkészlet nem változott az évek során (lényegében a Föld keletkezésétől), ugyanaz a mennyiség áll rendelkezésre, ezzel lehet csak jobban gazdálkodni. Mivel a felmelegedésnek „hála” elkezdtek olvadni a sarki jegek és veszélyben a gleccserek, még ezeket is pazaroljuk.
A gleccserek gyorsabban olvadnak, mint valaha. A víz körforgása kiszámíthatatlanabbá válik. Az olvadékvíz áramlása megváltozik, ez áradásokhoz, aszályokhoz, földcsuszamlásokhoz vezet, valamint emeli a tengerszintet.
A Gangesz már így is maximálisan ki van használva (Fotó: Pixabay)
A Himalájában visszahúzódó gleccserek akár kétharmadával is lecsökkenthetik a nyári vízhozamokat, ami a Gangesz térségére van hatással. Súlyos vízhiány keletkezhet 500 millió embernél. Norvégiában vagy Észak-Amerikában a gleccserek a vízenergia szempontjából fontosak.
Minden kontinensnek vannak gleccserei, Ausztrália szárazföldi részét kivéve.
Szerbiának nincs gleccsere, de a jugoszláv utódállamok közül Szlovéniának például van. A Triglav-gleccser az utóbbi néhány évben komoly változáson ment át: kettévált, visszahúzódott és elvékonyodott. Mára sajnos az elvesztett gleccserek számát gyarapítja. Szlovénia az első ország a világon, amely utolsó gleccserét is elvesztette (2023-ban).
A Triglav gleccsere 1940-ben (b), illetve 2012-ben (Fotók: Joško Šmuc/b, ill. Jaka Ortar; 6th Symposium for Research in Protected Areas)
A Víz Világnapja sok más mellett felhívja a figyelmet a nem változó higiéniai helyzetre is.
A világon több mint kétmilliárd embernek az otthoni kézmosásnál is (máshol főleg) hiányzik a szappan, a víz vagy mindkettő. A személyes célokra használt víznek nem elég tisztának lenni, biztonságosan is kell kezelni, hogy az minden szennyeződéstől mentes legyen, úgy álljon rendelkezésre a háztartásban. A népesség negyede ennek hiányában él.
Csak az idei év eleje óta több mint 186 ezer ember halt meg valamilyen szennyezett víz okozta betegség miatt.
A Triglav gleccser nélkül (Fotó: Miha Pavšek/ZRC SAZU archive, Anton Melik Geographical Institute)
Az Aletsch-gleccser Svájcban (Fotó: Pixabay)
