A Szegedi úton lévő Univerexport parkolójától egészen az egyes posta épületéig, vagyis a Strossmayer utca és a főút kereszteződéséig sétáltak a szabadkaiak a vasárnapi tüntetésen. A sort ezúttal is a földművesek vezették traktoraikkal, őket a motorosok követték, majd az egészségügyi dolgozók vonultak fel, akiknek képviselői ezúttal többen voltak, mint két héttel ezelőtt. A szabadkai tüntetés ezúttal is tömeges volt, a részvevők száma 2-3000 ezer körülre tehető.
A séta során a tüntető folyamatosan zajt keltettek, a felüljáró alatt elhaladva visszhangzott a pumpálj jelszó, miközben néhány tüntető kitűzte a felüljáró védőkorlátjára: a követelések nem teljesültek feliratot.
A beszédek során az egyik egyetemi hallgató elmondta, hogy őt és négy társát, az Óvó- és Edzőképző Főiskola hallgatóit feljelentették, kilenc különböző szabálysértés miatt. Hangsúlyozták, hogy ez őket egyáltalán nem rettenti el, hiszen példaképeik vannak, akikre felnézhetnek.
„A tanárok közül néhányan már a második hónapja fizetés nélkül vannak, mások most léptek ebbe a helyzetbe, mert szankcionálták, démonizálták őket, és megfosztották őket megélhetési forrásaiktól, csak mert kiállnak a diákok mellett. Ha ilyen emberek támogatnak minket, akkor nincs jogunk meghátrálni az olyan gyenge provokációk elől, mint a bírósági eljárások” – mondta az egyik felszólaló.
Kujundžić: A hatalom a kijelentéseivel sérti az emberi intelligenciát
Marinko Kujundžić, a földművesek képviselője, aki a diákokkal együtt végigjárta a hét napos utat Szabadkától Belgrádig és vissza, gratulált a kitartásukhoz, amely immár öt hónapja töretlen.
„Gratulálok a tanároknak is, akik kiálltak diákjaik és hallgatóik mellett, mert felismerték a helyes utat ebben a harcban” – mondta.
Kritikát fogalmazott meg a hatóságok és a média narratívájával kapcsolatban is:
„Először azt mondták, hogy a diák ütött meg egy rendőrt, majd később vizsgálatot indítottak, hogy mi is történt valójában. Aztán azt állították, hogy nincs hangágyú, majd kiderült, hogy mégis van, de csak megafonként használják. Egyik nap van, másik nap nincs, aztán felbukkan egy felvételen, és próbálják kimagyarázni. Ez a manipuláció sértő minden értelmes ember számára” – jelentette ki.
A március 15-i belgrádi demonstrációval kapcsolatban azt mondta, hogy „a statiszták a hatalom által szervezett rendezvényeken két hét alatt többet kerestek, mint a diplomás tanárok”.
Hangsúlyozta, hogy a gazdák a kezdetektől fogva a diákok mellett állnak, és kitartanak mellettük a végsőkig.
„A diákok bátorsága és hite a jobb jövőben reményt ad arra, hogy rendszerszintű változások történhetnek, és hogy lehet egy működő államunk. Nyugalmuk példaként szolgálhat nekünk is, hogy ne reagáljunk impulzívan a provokációkra. Épp ez az a békés hozzáállás az, ami napról napra egyre több embert vonz közénk, míg a hatalmat megfojtja, mert nem tudják, hogyan kezeljék a helyzetet. Erőszakra számítanak, hogy erőszakkal válaszolhassanak, de mi nem adjuk meg nekik ezt az ürügyet” – jelentette ki Kujundžić.
Egészségügyi nővér: Ne a pártkönyv, hanem a diploma és a tudás számítson
Ivana Bogdanović egészségügyi dolgozó személyes tapasztalatát osztotta meg, amely megváltoztatta az életét:
„A november 1-jei újvidéki tragédia után, amikor az előtető immár 16 ember életét követelte, rájöttem, hogy mindannyian egy ilyen omladozó tető alatt állunk. Csak az a kérdés: ki lesz a következő? Így akarunk élni?” – tette fel a kérdést.
Hangsúlyozta, hogy az értékrend teljesen torzzá vált.
„A hallgatás és a közöny miatt olyan társadalom alakult ki, ahol az lett a normális, hogy mindenki lop, hazudik és csal, míg a becsületes emberek apátiába süllyednek” – mondta.
Kijelentette, hogy nem akar többé félni, hanem bátor akar lenni önmaga, gyermekei és a jövő generációk érdekében, akiknek nem kellene egy ilyen „beteg rendszerben” élniük.
Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben nem a politikai kapcsolatoknak, hanem a szakmai képzettségnek kellene meghatároznia az emberek értékét.
Azt mondta, sok kollégája osztja ezt a nézetet, de még mindig félnek. Arra biztatta őket, hogy lépjenek ki ebből a félelemből, és tartsanak össze, ahogy azt a Hippokratészi eskü is megköveteli.
Béres Márta: Nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e a változás, hanem hogy mikor
Béres Márta színésznő a szabadkaiak közös sétáit a „testi és a kollektív mentális egészség fenntartásaként” értelmezi.
„Nem valaki ellen vagyunk itt, hanem valamiért. Nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e a változás, hanem hogy mikor. Akkor, amikor elegendő ember lesz, aki hajlandó felelősséget vállalni a saját életéért. Minél többen vagyunk, annál inkább egy olyan életet építünk, amely méltó arra, hogy éljük. Remélem, hogy a gyermekeim egy napon azért döntenek úgy, hogy itt tanulnak és élnek, mert ez egy büszkeség és kiváltság, nem pedig kényszer” – mondta Béres.
Kiss Klára: A harcot és a győzelmet csak a harctéren lehet meg- és kivívni
Kiss Klára történelem szakos tanárnő szerint a kormány már nem a népet szolgálja, hanem fordítva.
„Egy olyan országban élünk, amely a tudatlanságot értékeli, és mindennap rossz döntéseket hoz, amelyek veszélyeztetik és sajnos kioltják az emberi életeket. Kérdem én: van-e még bárkinek joga csendben maradni és lehunyni a szemét?” – tette fel a kérdést Kiss.
Felszólalásában magyar nyelven is szólt a vajdasági magyarokhoz. Emlékeztetett arra, hogy a magyar nép bátorságáról, harciasságáról híres.
“A magyar ember soha nem volt alku tárgya, nem fogott kezet az ellenséggel. Gyengeség helyett erősek voltak, félelem helyett bátrak, hallgatás helyett pedig harcoltak. A harcot és a győzelmet csak a harctéren lehet kivívni. Vagy talpraállunk, vagy elbújunk, elmenekülünk, mint annyi ezer magyar ember, akik a határon túl vannak.”, mondta a tanárnő, majd hozzátette, vagy összefogunk vagy szétforgácsolnak bennünket. Beszédének végén Petőfi Sándor Dicsőséges nagyurak című verséből idézett:
“Hanem még se!… atyafiak,
Megálljunk!
Legyünk jobbak, nemesebbek
Őnáluk;
Isten után legszentebb a
Nép neve:
Feleljünk meg becsülettel
Nékie.”
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
