A régióból a legmagasabb vámot vetette ki az USA Szerbiára, mit jelent ez a gyakorlatban?

Szerbia azon országok közé került, amelyekre Donald Trump elnök döntése alapján az Egyesült Államok a legmagasabb vámokat vetette ki.
A szerda este közzétett táblázatokból kiderül, hogy az amerikai adminisztráció főként matematikai logika alapján határozta meg az egyes országokra vagy területekre kivetett vámok mértékét. Azokkal az országokkal szemben, amelyek az amerikai termékeket 20 százalékos vagy annál magasabb vámmal sújtják, Trump olyan vámokat vezetett be, amelyek az amerikai cégek által fizetett vámok felének felelnek meg. Másrészt, azoknál az országoknál és területeknél, amelyek 10 százalékos vámmal sújtják az amerikai termékeket, Trump ugyanilyen mértékű vámokat vezetett be – emlékeztet a Forbes Srbija.

Mivel Szerbia – Trump adminisztrációjának állítása szerint – az amerikai termékeket 74 százalékos vámmal sújtja, a jövőben a Szerbiából az USA-ba irányuló exportot 37 százalékos vám terheli majd.

Szerbia kapta a legmagasabb vámokat a régióban. A sorban utána következik Bosznia-Hercegovina (35%), Észak-Macedónia (33%) és Horvátország, amelyre – mint az Európai Unió tagjára – 20 százalékos vámot vetnek ki. Montenegróra, Albániára és Koszovóra 10 százalékos vámokat szabtak ki.

Ki lehet a legnagyobb vesztese ennek?

Szerbiának joga van megvédeni piacát magasabb vámokkal az amerikai termékekkel szemben, ám most ez egyértelműen visszaütött. Kérdéses, hogy valóban indokolt volt-e ilyen magas vámot kivetni, figyelembe véve, hogyan viszonyultak más országok az amerikai termékekhez.

Az új vámintézkedések leginkább a járműipari exportot (főként autógumikat), valamint a védelmi ipart (főként lőszereket) sújthatják. Bár nem jelentős mértékű exporttermék, de a vámok az élelmiszeripari termékeket is érinthetik.

Szerbiából nagyobb volumenben IT-szolgáltatásokat exportálnak az USA-ba, de ezek nem esnek vám alá – írja a Forbes Srbija.

Másrészt, bár egyes jelentős exportcikkeket, mint például a fémeket, Szerbia nem nagy mennyiségben exportálja az USA-ba az európai és más piacokhoz képest, ezek közvetetten érintettek lehetnek. Mivel más országokat is sújtanak a vámok, ezek inkább hazai gyártóiknak adhatnak előnyt, akik így csökkentik exportjukat az amerikai piacra – ez pedig csökkentheti a szerb exportőrök mozgásterét.

Az amerikai piac jelentősége Szerbia számára

Ez azt jelenti, hogy Szerbiára mindenképp lesz hatása az intézkedésnek, még ha az USA nem is számít a legfontosabb exportpiacnak. Ugyanakkor nem is elhanyagolható.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt két évben kiegyensúlyozottabbá vált a két ország közötti árucsere. Szerbia exportja jelentősen gyorsabban nőtt, mint az USA-ból érkező import.

Másrészt az adatok azt mutatják, hogy az amerikai export részaránya a teljes szerb kivitelben csak körülbelül 2 százalék. Az USA csupán a 19. legfontosabb exportpiac Szerbia számára. Ám ez sem elhanyagolható, tekintve, hogy az USA-ba irányuló kivitel először haladta meg a 600 millió eurót.

Hátbaszúrás a szegény országoknak

A Trump-adminisztráció 185 országra és területre kiterjesztett vámintézkedéseit tartalmazó táblázat szerint 70 ország sújtja az amerikai árukat 10 százalék feletti vámmal.

32 ország és terület cégei fizetnek majd 30 százalék feletti vámot az USA-ba irányuló exportjukra. A legrosszabbul Lesotho járt, amely 99 százalékos vámot alkalmazott az amerikai árukra, így most 50 százalékos vám terheli majd exportját az USA-ba.

A lista alapján egyértelmű, hogy ez a lépés tisztességtelen a fejlődő országokkal szemben. A magasabb vámokat fizető gazdagabb országok közé csak Japán, Svájc, Dél-Korea, Dél-Afrika, Kína, Izrael, India, Brunei, Liechtenstein, Norvégia (az EU-val együtt) tartoznak.

Ezzel szemben sokkal hosszabb a szegény vagy fejlődő országok listája, amelyeket az új terhek biztosan hátráltatnak majd fejlődésükben. Nehéz elhinni, hogy ezek az országok komolyan veszélyeztették volna az amerikai piacot. Lesothón kívül ide tartozik például Kambodzsa, Laosz, a földrengés sújtotta Mianmar, Banglades, Malawi, Zimbabwe, valamint háború sújtotta országok, mint Szíria, Líbia és Irak. Egyedüli kivétel Afganisztán, amely mindössze 10 százalékos vámot kapott, noha az amerikai árukra 49 százalékos vámot vet ki.

Kína összesített terhe 54 százalékos lesz, mivel már eddig is 20 százalékos vámot alkalmazott. A listán nem szerepel Oroszország, mivel szankciók alatt áll, valamint Mexikó és Kanada, amelyekre külön vámokat állapítottak meg, amelyek a héten lépnek életbe.

__________________________________________________________________

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

• a felugró reklámok,
• az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
• a mellégépelések.

 

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!