Az európai statisztikai mutatók szerint Szerbia Európa egyik legszegényebb országa, miközben az élelmiszerek és az üzemanyagok ára a legmagasabbak között van, mutatott rá Goran Radosavljević közgazdász professzor a Beta hírügynökségnek.
A szakember kiemelte, hogy az egy főre jutó GDP-t tekintve, Szerbia az Európai Unió (EU) átlagának 49 százalékán áll, és csak Észak-Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina teljesít rosszabbul.
„Ha egy másik mutatót nézünk, az egy főre jutó tényleges fogyasztást, Szerbia az EU átlagának 55 százalékán áll, míg például Montenegró 64 százalékon. Az EU összes többi tagállama az EU-átlag 70 százaléka felett van. Ismét csak az említett három régiós ország teljesít nálunk gyengébben” – mondta a professzor.
Alig nő az életszínvonal
Véleménye szerint lesújtó az is, ahogy a lakosság életszínvonala fejlődik más, hasonló fejlettségi szintű országokhoz képest.
„Ugyanebben az időszakban Romániában az egy főre jutó GDP 54 százalékról 78-ra nőtt, Bulgáriában 46-ról 64 százalékra, Montenegróban pedig 41 százalékról 51-re. Tehát nemcsak hogy nem büszkélkedhetünk az életszínvonallal más európai országokhoz képest, de az életszínvonal növekedési dinamikája is az egyik legrosszabb volt Európában az elmúlt évtizedben” – hangsúlyozta a professzor.
Tönkretették a mezőgazdaságot
Arra a kérdésre, miért ilyen magasak az élelmiszerárak Szerbiában, Radosavljević azt válaszolta, hogy a helytelen mezőgazdasági politika, amely a támogatások csökkentésével kezdődött, a szarvasmarha-tenyésztés tönkretételével folytatódott, de az összeomláshoz hozzájárult a korrupció is.
„Az alacsony export, ami még van ezen a területen, főként nyersanyagokra (gabona, napraforgó stb.) korlátozódik, ritkán magasabb feldolgozottságú termékekre” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az energiaárak emelkedése és a helytelen jövedéki adópolitika miatt Szerbia az egyik legdrágább dízelüzemanyaggal rendelkező ország Európában, „ami nyilvánvalóan nem segíti a mezőgazdaság versenyképességét”.
„Számos más tényező – a hazai termelés visszaesése, a mezőgazdasági termeléshez szükséges inputok, például a műtrágya, mezőgazdasági gépek előállításának hiánya, és más tényezők, mint a valóságtól elrugaszkodott devizaárfolyam – hozzájárultak ahhoz, hogy az élelmiszerárak Szerbiában az elmúlt három évben közel kétszer olyan mértékben emelkedtek, mint az EU tagállamokban. Emiatt ma már egyes termékek drágábbak a szerbiai szupermarketekben, mint a fejlett nyugat-európai országokban” – magyarázta.
Itt a legdrágább az üzemanyag és az ingatlan is
Radosavljević szerint a magas adók (jövedéki és egyéb díjak) és az elégtelen piaci verseny is hozzájárulnak a kiugróan magas üzemanyagárakhoz.
„Az elmúlt három évben azonban a kőolaj eredetű üzemanyagok árait nem a piac határozta meg, így az egyedüli felelősség a szerb kormányé, amely szabályozza az árakat. Ennek eredményeképpen Szerbia már egy ideje Európa egyik legdrágább dízelüzemanyagát kínálja. Tekintettel arra, hogy a dízel az üzemanyagfogyasztás 75 százalékát teszi ki, az árának növekedése közvetlen hatással van minden más termék és szolgáltatás árára Szerbiában” – fejtette ki.
Az ingatlanárak és az életszínvonal viszonyáról szólva Radosavljević elmondta, hogy egy négytagú családnak, amely egy 70 négyzetméteres lakást szeretne venni Belgrádban, két keresővel legalább kilenc évig kell dolgoznia.
„Ezzel szemben Ljubljanában, ahol magasabb az átlagos négyzetméterár, ez az idő körülbelül öt év, Zágrábban pedig nagyjából 4,5 év. Egy másik különös jelenség Szerbiában az ingatlanok iránti kereslet forrása: míg az EU-országokban a vásárlók többsége hitelt vesz fel, Szerbiában az ingatlanok több mint 90 százalékát készpénzzel vásárolják” – emelte ki.
„Ha bármely EU-országban három vállalat, amelyek a piac 100 százalékát birtokolják, egyszerre emelné az árakat ugyanannyival vagy hasonló mértékben, a versenyhivatal közbelépne és megakadályozná ezt a nyilvánvaló monopolisztikus viselkedést” – tette hozzá.
Hozzátette, hogy az adóhatóságnak vizsgálnia kellene a pénzeszközök eredetét, ha az ingatlanok 90 százalékát készpénzzel vásárolják, miközben ezek értéke drasztikusan növekszik.
„Szerbiában az intézmények foglyul ejtettek, és nem engedik őket dolgozni. Ezért uralkodik káosz a piacon, ami más tényezőkkel együtt az árak emelkedéséhez vezet, meghaladva az európai átlagot” – értékelte a professzor.
Arra a kérdésre, milyen következményekkel járhat ez a polgárokra nézve a következő egy-két évben, Radosavljević azt mondta, hogy a lakosság átlagos életszínvonala romlani fog.
„Ha folytatódik az árak emelkedésének trendje, mindenképpen romlani fog az életszínvonal, nőni fog a kötelezettségek teljesítésének nehézsége, és a szegénységi kockázatnak kitett lakosság száma is emelkedni fog” – figyelmeztetett.
Úgy véli, ilyen körülmények között az éves költségvetés egyre inkább az alapvető szükségletekre – élelmiszer, ital, ruházat, lakhatás, közműszolgáltatások – fog irányulni, amelyek „szinte a teljes költségvetést felemésztik”.
„Nagyon kevés marad más tevékenységekre, például oktatásra, kultúrára, művészetre, utazásra. Ez pedig súlyos következményekkel járhat nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom fejlődésére nézve is” – mondta Radosavljević.
Hitelből élünk
A lakosság banki eladósodottságát kommentálva, ami jelenleg körülbelül 14 milliárd euróra tehető, Radosavljević megjegyezte, hogy az árak növekedésének következménye az életszínvonal csökkenése.
„Az emberek már több mint tíz éve hitelből próbálják fenntartani elért életszínvonalukat. Ez jól látszik a hitelek szerkezetén, valamint azon, hogy a lakáshitelek a teljes lakossági hitelállomány 38 százalékát teszik ki” – hangsúlyozta.
Másrészt, mint mondta, minden egyéb hiteltípus – fogyasztási hitelek, folyószámlahitelek, készpénzhitelek – a teljes lakossági hitelállomány 62 százalékát tették ki 2025. február végén.
A hitelek között a rövid lejáratú hitelek dominálnak, ezek száma 2013 óta megháromszorozódott.
„Az emberek gyakorlatilag hitelből élnek, hogy fenntartsák életszínvonalukat az árak emelkedése mellett, és újabb hiteleket vesznek fel a régiek visszafizetésére, ezáltal tovább növelik eladósodottságukat. Amikor a törlesztőrészlet meghaladja a költségvetési lehetőségeket, a hitel futamidejét hosszabbítják. Így jöttek létre a több mint öt év futamidejű készpénzhitelek. Mivel ezeknek a hiteleknek a kamata rendkívül magas, ez a tendencia rövid időn belül a lakosság túlzott eladósodásához vezethet” – figyelmeztetett Radosavljević professzor.
_____________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
