Ebben az emlékezetes évben, 2025-ben, az első lakossági gyűlést Zentán április 6-án, vasárnap tartottuk meg, annak ellenére, hogy közben a vásárban árulták a kolbászt, az olcsó fúrófejeket és a mosogatószivacsokat, és hogy Hobbitfalván rotyogott a tűzhelyen a vasárnapi ebéd.
Miközben Szerbia-szerte általában vasárnap délben tartják a népgyűléseket, és a nagy népgyűlést (a Studenica folyó védelmében) Belgrádban április 13-ára, vasárnap délre hirdették meg, miközben Szerbia-szerte az egész ország az utcán van bármely napon és bármely lehetséges vagy leheletlen ünnepen, családostól, a szülők a gyerekekkel, a nagypapával meg a nagymamával együtt, kiskutyástól, kismacskástól, miközben az egyetemisták az egyetemeik folyosóin töltötték el a karácsonyt és az újévet – hogy miért? egy jobb társadalomért és a jobb életért küzdve –, a mi helybéli polgáraink megdöbbentek: lakossági gyűlés vásárnapon a vasárnapi ebéd idején? No persze senki sem tudja biztosan, hogy mit is jelent a polgári, a lakossági gyűlés, a népgyűlés, a plénum.
Ki a polgár?
Nem túlzás azt mondani, hogy Zentán a lakossági gyűlés egy bedőlt társadalom bedőlt intézménye. Ahhoz, hogy olyasmi, ami egyébként a demokratikus államberendezés része, működjön, először is társadalomra van szükség. Ahhoz, hogy legyen társadalom, polgárra van szükség. Ezt a kérdést a Polgári nevelés tantárgy asztalán szokták boncolgatni. A polgár fogalma az ókori Görögországban keletkezett, a politesz (városlakó) és a politeia (politika) szavakból. Ez azt jelenti, hogy polgár nélkül nincs jó politika és fordítva, polgárok nélkül nincs igazságos politika. A polgároknak aktívan részt kellene venniük az életüket érintő döntések meghozatalában.
Zentán azonban a polgár fogalma az adófizetésre redukálódott, ami egyre nagyobb költséget jelent, az Elgas közvállalat fűtésszámláinak a kifizetése még akkor is, ha nem igénylik a szolgáltatást, és természetesen a drága kommunális költség, azaz a szemételhordás kifizetése, a JKSP közvállalat számlájára (a honlap magyar nyelven nem létezik). Noha meggyőződésem, hogy a polgártársaink nagyobb összeget is befizetnének, ha végre elhordanák az intézményekből az évek hosszú során át fölhalmozódott szemetet.
Az egyetlen hely, ahol a zentaik valóban aktívak, a „Zentai panasz postaláda cenzúra nélkül” Facebook-csoport. Itt mindenki él a szabad véleménynyilvánítás jogával és a szavazati jogával, legalábbis lájkok formájában, mindezt szabadon megteheti kényelmes otthonában, különösen ha ki kell nevetni és kritizálni azokat a polgártársakat, akik harcolnak az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásáért, a demokratikus intézmények demokratikus működéséért és a jobb életért itt, Zentán.
Zenta község statútuma lehetővé teszi ugyan a lakossági gyűlést, gyakorlatilag azonban ellehetetleníti
Zenta község statútuma lehetővé teszi a lakossági gyűlés összehívását, habár van ebben némi aggodalmat keltő logikátlanság. Például, hogy a lakossági gyűlést egyedül a község polgármestere hívhatja össze, a községi képviselő-testület elnöke, a helyi közösség felhatalmazott képviselője vagy a képviselők minimum egynegyede. Tekintettel arra, hogy kik ezek az emberek a helyi vezetőségben, kihez tartoznak és hogyan tevékenykednek, kérdés, hogy miért hívna össze bármelyikük olyan lakossági gyűlést, mely számukra kellemetlen kérdésekkel foglalkozik. Szerencsére a statútum azt is lehetővé teszi, hogy lakossági gyűlést hívjon össze minimum 50, a községben élő polgár. Mivel a vasárnapi zentai gyűlés nem hivatalos jellegű volt, pillanatnyilag minden hasonló lakossági gyűlés ilyen Szerbiában, ezúttal nem pazaroltuk az időt ilyen formalitásokra.
Ami azonban továbbra is problematikus a statútumban, az az, hogy egy gyűlést akkor tekintenek legitimnek, ha a területen élő, választói joggal rendelkező polgárok 5%-a jelen van. Mivel a gyűlés összehívása Zenta község egész területére kiterjedt, tekintettel az egész község választóinak számára (amit 2025. március 23-án frissítettek az illetékes minisztérium megfelelő weboldalán, mely magyar nyelven nem létezik), ami 19.492 személyt jelent, a gyűlésen 975 polgárnak kellett volna jelen lennie ahhoz, hogy legitim legyen. Ami Zentán, de ennél nagyobb városokban is, lehetetlen feladat. A zentai bíróság SNS-blokádjának alkalmával, amikor is lapáttal, traktorral, zsarolással kergették az embereket a tüntetésre, alig jött össze 200 ember, de még ha 500 is lett volna, ahogy Vučić hirdette, az sem lett volna elég a községi statútum által elvárt legitimitás eléréséhez.
A zentai lakossági gyűlésen körülbelül 36-an voltak jelen. Pontosan 36-nak van választói joga, 35-en szavaztak. Ezeknek az embereknek nem esett nehezükre kijönni és nyilvánosan beszélni a mindannyiunkat érintő közös problémákról.
Zenta polgárainak javaslatai
A zentai lakossági gyűlésen jelen lévő polgárok feladatuk magaslatán álltak. Az előző napokban online-javaslatok is érkeztek azoktól, akik nem tudtak (vagy nem mertek) személyesen eljönni. A témák között szerepelt: az Elgas fűtésszámlái, a játszóterek állapota, a járdák és az utak állapota, a légszennyezés kérdése és az városi vízvezeték ivóvizének kérdéses állapota, a kommunális szolgáltatások megdrágulása, a Tisza-parti sétány korlátjának kifogásolható állapota, valamint a sétány megvilágításának kérdése, a sétány alsó részén a szemét-eltakarítás feladatkörének problémája, a közlekedési jelek egynyelvűségének problémája, a vasútállomáson lévő lezárt padok, az információs ablak és a jegypénztár hiánya, az autóbuszállomás hiánya és a tömegközlekedés problematikussága, a Népkert állapota, a megfelelő játszótér hiánya, a felnőtteknek való szabadtéri fitnesz-eszközök hiánya, a szemétkosarak hiánya mindenütt, a nyilvános kutak állapota, illetve hiánya a városban, a „fekete” és a fedett medence gyatra állapota, az ingyenes tankönyvek megfizettetése stb.
A jelenlévők hangsúlyozták, hogy nagy problémát jelent a községi közigazgatás munkájának átlátszatlansága és a polgárokkal való közvetlen kommunikáció hiánya. Szeretnék, ha Zenta polgármester asszonya havonta találkozna a polgárokkal, ahol elmondaná, mit tett és mit nem tett meg a községi testület az elmúlt időszakban. Úgyszintén érdekli a polgárokat, látni és hallani szeretnék, hogy mi történik Zenta község tanácsülésein, amit meg lehetne oldani az ülések felvételezésével, és a videófelvételeknek a községi képviselő-testület oldalán való közzétételével.
A zentaiak pontosan tudják, hogy melyek a problémák, azonban azt nemigen tudják, hogy kihez fordulhatnak, vagy ha tudják, nem bíznak abban, hogy az illetékesek bármit meg fognak oldani. Ráadásul a polgárok félnek. Félnek nyilvánosan felszólalni a közügyekről olyan formában, hogy a teljes nevüket adják hozzá. Sok javaslat a közösségi hálón keresztül jutott el hozzám, és az emberek kérték, hogy névtelenek maradhassanak. Úgy látszik, nagy bátorság kell ahhoz, hogy az ember kilépjen a házából és elbeszélgessen a szomszédokkal. Tényleg idáig jutottunk?
A lakossági gyűlésen a következő döntések születtek:
A 2025. április 4-én megtartott zentai lakossági gyűlésen a polgárok megszavazták:
1. A bizalmatlanságot a zentai községi képviselő-testület irányába,
2. A zentai községi képviselő-testület 2024. november 27-én hozott azon döntésének elutasítását, amely elfogadta a JKSP Zenta, azaz a kommunális vállalat új díjszabását.
Indoklás:
1. Mi, zentai lakosok nem bízunk meg Zenta város községi képviselő-testületében, azaz helyi önkormányzat vezetőségében, nem bízunk meg Zenta község önkormányzatában, nem hisszük, hogy a zentai képviselő-testület, mint Zentai polgárainak képviseleti szerve, erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a legmagasabb demokratikus, emberi és etikai nívón képviseljen bennünket. Mi több, úgy véljük, hogy a Zenta község képviselő-testületének tevékenysége direkt szembe megy a helyi lakosság érdekeivel, mivel elsősorban az egyéni érdekeket és a jelenleg regnáló hatalomhoz közel álló lokális hatalmasságok érdekeit tartja szem előtt.
Mi, zentaiak, úgy véljük, hogy a zentai képviselő-testület jelenlegi összetételében, jelenlegi működésmódjával és döntéshozatali folyamataival egyenesen rontja az életminőségünket, és úgy véljük, hogy nem méltó a funkcióhoz, amit betölt.
Zenta község képviselő-testülete nem méltó arra, hogy képviseljen bennünket és döntéseket hozzon Zenta község lakosainak nevében.
2. Mi, zentaiak, nem értünk egyet a zentai képviselő-testület döntésével, amelyet a 2024. november 27-i ülésen hoztak meg, amikor elfogadták a JKSP Zenta, azaz a kommunális vállalat felügyeleti testülete által 2024. november 13-án előterjesztett díjszabást a 2025-ös évre.
Úgy véljük, hogy az új díjszabás legtöbb tételének megemelkedett ára további terheket ró a zentaikra, akik így is nagy terheket viselnek. Ezúttal két pontra fókuszáltunk.
Először is nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a szemételhordás Zentán háztartásonként 1300 dinárba kerüljön, Tornyoson, Bogarason, Kevin, Felsőhegyen 350 dinár. Ez a rendszer sokak számláját megduplázza sőt megtriplázza, előfordul 100-300 százalékos költségnövekedés, ami semmilyen törvény vagy rendelet szerint sem lehet szabályos. Tudjuk, hogy az előző elszámolási mód is kifogásolható volt, mivel a négyzetméter szerint számolt szemételhordás miatt egyes kisebb háztartások, pusztán azért, mert a kataszterben nagy földterületet jegyeztek be a nevükre, túl nagy számlát kapnak. Úgy véljük, hogy ez esetben is olyan döntést kell hozni, mely minden háztartás számára elfogadható. Felhívjuk az illetékeseket, hogy találjanak megoldást erre a problémára, hiszen az a dolguk, hogy minden zentai polgár érdekét képviseljék.
Másodszor, úgy véljük, hogy a vízellátási és csatornázási költség megnövekedése nem indokolt. Habár sem az új árjegyzékben, sem a kommunális vállalat számláin nem írja, hogy ivóvízről van szó, a Szerb Köztársaság vízügyi törvénye vonatkozó törvénycikkelyének értelmében, mely össze van hangolva az EU 1998-as Irányelvével az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (az új, kiegészített szabályzat 2021-ben lépett érvénybe), a községi vízvezeték olyan rendszer, mely az ivóvízellátást végzi, és van rendezett, védett forrásterülete, tartálya és vízvezeték-hálózata. A városi vízvezeték mintavételét és a minták vizsgálatát az illetékes intézmény végzi az Ivóvíz higiéniai követelményeinek rendelete szerint. Következésképp a JKSP által végzett vízellátás az ivóvízellátásra vonatkozik, és a vizünket eszerint kell kategorizálni.
Azonban a víz vizsgálatainak eredményei Zenta község területén 2024-ben, amit a nagykikindai Közegészségügyi Intézet (ZZJZ) végzett el, valamint a Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet jelentései szerint, Zentán a csapvíz fizikai-vegyi állapota nem megfelelő. A ZZJZ mintavételei és kimutatása szerint a víz mikrobiológiai állapota erősen kifogásolható.
A megvizsgálta minták nem felelnek meg az ivóvíz megfelelő higiéniai állapotát előíró szabályzatnak. A városi vízvezeték vize egészségügyileg nem veszélytelen és magas egészségügyi kockázata van, állapítják meg a beszámolók.
Mi, zentaiak, értjük, hogy a minőségi vízellátás komplex probléma és nem lehet máról holnapra megoldani, sőt néhány hónap alatt sem, de ilyen rossz minőségű vízért nem kötelességünk fizetni, pláne nem emelt árat. Ezúttal követeljük, hogy a vízellátás díjszabása maradjon olyan, mint azelőtt.
Mi, zentaiak nem vagyunk felelősek a JKSP működtetésének esetleges veszteségeiért, sem azért, hogy hiányoznak a megfelelő költségvetési források, amelyeket a helyi köztestület nem volt képes kiharcolni és megfelelő célra fordítani. Úgyszintén nem vagyunk felelősek azért, ha esetleg másra fordítják a költségvetési forrásokat. Ezek nem a mi mulasztásaink, hanem az önökéi, és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy mi viseljük az önök rossz döntéseinek és rossz városigazgatási képességeinek következményeit.
Továbbá követeljük, hogy a zentai JKPS a weboldalán tegye közzé a zentai városi vízvezeték vízvizsgálati eredményeit (magyar nyelven is). Továbbá követeljük azt is, hogy javítsa ki az adatokat az Ivóvíz – Vízellátás pontban, ahol az olvasható, hogy „a mikrobiológiai vizsgálat tekintetében az ivóvíz megfelel a jogi rendelkezések által előírt minőségi követelményeknek”. Követeljük, hogy a képviselőink az igazságnak megfelelő, tisztességes tájékoztatást nyújtsanak a közérdekű kérdésekről.
Technikai részletek:
A lakossági gyűlésen 36 személynek volt szavazati joga. Mina Delić, a gyűlés moderátora, nem szavazott. Az első pontot illetően a zentai köztestület iránti bizalmatlansági indítványra 35 személy szavazott igennel, senki sem tartózkodott és senki sem szavazott ellene.
A második pontot illetően 34 személy szavazott, 1 polgártásunk tartózkodott, senki sem szavazott ellene.
Ezeket a követeléseket továbbítjuk Zenta község E-Önkormányzatához (magyar változat nem létezik) és a helyi önkormányzat illetékeseinek e-mail címére.
A lakossági gyűlés nevében: Mina Delić
