Szerbia továbbra is a „világ élvonalához tartozik” a szén szerepét illetően a villamosenergia-termelésben – derül ki az Ember kutatóintézet 2024-es jelentéséből. Az adatok szerint az ország tavalyi villamosenergia-termelésének 62,9%-a szénből származott, amivel Szerbia a világ ötödik helyére került e tekintetben. Ennél nagyobb arányban csupán Botswana, Mongólia, a Dél-afrikai Köztársaság és India támaszkodik a szénre az áramtermelésben – írja a balk.hu.
A jelentés szerint Szerbia azon kevés országok egyike, ahol a szén aránya meghaladja az 50%-ot, miközben a régió több országa jelentős lépéseket tett az energiamix dekarbonizációja felé. Ezzel szemben a szerbiai energiaösszetétel évtizedek óta viszonylag változatlan képet mutat.
Az áramtermelés fennmaradó részét döntően vízerőművek biztosítják, míg a földgáz, szél- és napenergia részaránya elenyésző. Különösen alacsony a napenergia jelenléte, amely mindössze 0,1%-os részt képvisel. A bioenergia és más fosszilis források együttesen körülbelül 0,2%-kal járultak hozzá az áram előállításához.
Ez az energiaösszetétel azonban komoly környezeti problémákat vet fel: a szénalapú energiatermelés következtében Szerbia az egyik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó Európában, fajlagosan, azaz az egységnyi megtermelt villamos energiára vetítve. Az elmúlt húsz évben a szén részaránya 60% és 73% között mozgott, tehát a mostani 62,9% csupán enyhe csökkenést jelent a korábbi évtizedekhez képest.
Mindazonáltal az ország megkezdte első komolyabb lépéseit az energetikai átmenet felé. A legutóbbi aukción a bányászati és energiaügyi minisztérium 645 MW új szél- és napenergia-kapacitást osztott ki, amely garantált átvételi árakkal ösztönzi a befektetőket. A tervek szerint 2026 végéig összesen 1300 MW megújuló kapacitást osztanak ki ilyen módon. Emellett 2030-ra az ország célja 3,5 GW szél- és napenergia-kapacitás kiépítése – ez többszöröse a jelenlegi szintnek.
Minden lépés a szénfüggőség csökkentésében jelentős: nem csupán az emissziók visszaszorítása, hanem a levegő, a víz és a talaj szennyezettségének csökkentése szempontjából is.
Az EU villamosenergia-szektora mélyreható átalakuláson megy keresztül az Európai Zöld Megállapodás lendületének köszönhetően. A napenergia 2024-ben először előzte meg a szenet (11% vs. 10%), miközben a szélenergia (17%) immár második éve több áramot termelt, mint a földgáz (16%).
A napenergia látványos növekedése, valamint a vízenergia részleges visszaerősödése révén a megújuló energiaforrások együttesen már az EU villamosenergia-termelésének közel felét adják (47%). Ezzel szemben a fosszilis energiaforrások részaránya 2024-ben 29%-ra csökkent – pedig 2019-ben, a Zöld Megállapodás kezdete előtt, még 39% volt, a megújulók pedig csupán 34%-ot tettek ki.
Már 55 éve látja el Szerbiát árammal az obrenovaci Nikola Tesla hőerőmű, amelyet TENT néven szokás emlegetni (Forrás: X platform)
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
