A fiatalok leginkább a szüleiktől és az idősebb generációktól hallottak a kilencvenes évekről, míg az iskolában erről tanultak a legkevesebbet, derült ki a „Fiatalok kilencvenes évekről alkotott percepciója Szerbiában” című kutatásból.
Ezek az évek háborúkra, konfliktusokra, gazdasági válságra, bűnözésre és általános társadalmi hanyatlásra emlékeztetik őket – áll kedden közzétett jelentésben.
A kutatást a Kilencvenes Évek Múzeuma nevű kezdeményezés és a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet együttműködésében végezték, írja a FoNet.
A vizsgálatban 18 és 30 év közötti fiatalokat kérdeztek meg Szerbiában, azzal a céllal, hogy képet kapjanak arról, miként értelmezik és érzékelik a 20. század utolsó évtizedének eseményeit, hogyan tekintenek a múltra, és hogyan látják ma a kilencvenes éveket.
A fiatalok hangsúlyozzák, hogy tudásuk a kilencvenes évekről hiányos, és legkevésbé a konfliktusokat és háborúkat értik.
Különösen szembetűnő megállapítás, hogy a tájékozottságtól függetlenül a fiatalokat zavarba ejtik a kilencvenes évek, érzékelik, hogy ellentmondásos történelmi narratívák léteznek, és hogy nagyon nehéz – ha nem lehetetlen – eljutni a teljes igazsághoz.
A kutatás szerint Slobodan Milošević sok fiatal számára a kilencvenes évek megtestesítője, ugyanakkor egy részük ezt az időszakot az ellenállással és a tiltakozásokkal is összekapcsolja.
A kutatás arra is rámutat, hogy a kilencvenes évek a fiatalok számára nem csupán történelem, hanem egyértelmű folytonosságot mutatnak a jelennel: egyrészt érzik a kilencvenes évek következményeit, különösen a térségi feszültségek és megosztottság szempontjából, illetve az etnikai identitások és korábbi konfliktusokban betöltött szerepük tekintetében, másrészt pozitív személyes élményeik is vannak más etnikai csoportok tagjaival való kapcsolatokban.
Az eredmények azt is mutatják, hogy a szélsőséges formákban megnyilvánuló nacionalizmust egyértelműen elutasítják, ugyanakkor a nacionalizmust érzelmileg telítettnek és a családhoz, gyerekkorhoz kötődőnek élik meg. A valláshoz és az egyházhoz való kötődésük erős és megkérdőjelezhetetlen.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
