Három évvel az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után újra felmerült a közvetlen tárgyalások lehetősége Kijev és Moszkva között. A fejlemények egy amerikai vezetésű diplomáciai nyomásgyakorlás közepette történnek, amely mindkét felet egy gyors tűzszünet elfogadására próbálja ösztönözni. Bár a nyilatkozatok hangneme mérsékeltebbnek tűnik, a terepen tapasztalható harci cselekmények továbbra is komoly akadályt jelentenek az előrelépéshez.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, orosz állami televízióban úgy nyilatkozott, hogy Oroszország „mindig is pozitívan viszonyult a békekezdeményezésekhez”, és nyitott arra, hogy kétoldalú megbeszélések induljanak Ukrajnával a civil célpontok elleni támadások leállításáról. Szóvivője, Dmitrij Peszkov pontosítása szerint Putyin valódi tárgyalásokat vizionál Kijevvel, ha „bizonyos akadályokat” eltávolítanak. Moszkva ezen túlmenően időről időre feltételként szabja a demilitarizációt, valamint az orosz fennhatóság elfogadását a 2022-ben annektált régiók felett, amit Kijev továbbra is elfogadhatatlannak tart, írja a the Guardian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében újra megerősítette: Ukrajna kész azonnali megbeszélésekre a civil infrastruktúra elleni támadások beszüntetéséről. Kiemelte: az ortodox húsvétra életbe lépett 30 órás tűzszünet alatt nem történt légitámadás, ami szerinte bizonyíték arra, hogy a háború nem szükségszerű, hanem politikai döntés kérdése.

Ezzel összhangban Kijev javasolta a tűzszünet 30 napos meghosszabbítását, amely alatt tilos lenne hosszú hatótávolságú drónok és rakéták használata civil célpontok ellen. Erre Putyin úgy reagált, hogy az elképzelést „elemezni kell”.

Mindazonáltal kedden is folytatódtak az orosz légicsapások, köztük egy brutális rakétatámadás a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában, ahol egy nő életét vesztette, húszan megsérültek – köztük négy gyermek. Hasonló támadások történtek Harkivban, Odesszában, Szumiban és Herszonban is. -közölte a BBC.

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio – a Trump-adminisztráció nevében – a múlt héten figyelmeztette a feleket: ha nem mutatkozik előrelépés, Washington akár „napokon belül” elállhat a közvetítői szereptől.

A CNN értesülései szerint az Egyesült Államok egy kompromisszumos béketervezetet nyújtott át a feleknek, amely a frontvonalak befagyasztását, Krím orosz fennhatóságának elismerését, valamint Ukrajna NATO-csatlakozásának orosz vétójogát tartalmazza.

A javaslat szerint Londonban folytatódnak a tárgyalások e héten, az Egyesült Államok, Ukrajna, az Egyesült Királyság és Franciaország részvételével. Az ukrán delegáció várhatóan hivatalos választ fog adni az amerikai javaslatra, amely több európai forrás szerint is „Oroszország számára kedvezőbb” feltételeket tartalmaz.

Zelenszkij korábban kijelentette, hogy bármilyen békemegállapodás feltétele, hogy Ukrajna nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló területek elvesztését – ezt „vörös vonalként” definiálta. Ennek ellenére kijelentette: „Az első lépés a békéhez az egyértelmű és feltétel nélküli tűzszünet.”

Putyin részéről szintén elhangzott egy ritka elismerés: a szumi kongresszusi központ elleni támadás civil célpont volt – még ha szerinte ott katonai esemény zajlott is. Ez volt az idei legsúlyosabb civil áldozatokat követelő orosz támadás.

Bár a retorika enyhülése és a diplomáciai csatornák aktiválása pozitív fejleményként értelmezhető, az egymásnak ellentmondó feltételek és a terepen zajló támadások azt mutatják, hogy az áttöréshez nem elegendőek a jó szándékú nyilatkozatok. A következő napok londoni tárgyalásai döntő szerepet játszhatnak abban, hogy a felek közelednek-e egymáshoz, vagy tovább mélyül a konfliktus.

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!