A világsajtó az elmúlt napokban elsősorban Ferenc pápa halálával foglalkozott, de mivel mi erről már részletesen beszámoltunk, most a világsajtó egyéb témáival foglalkozunk: az ukrajnai háború lehetséges békés megoldása; a Nemzetközi Valutaalap a globális növekedés lassulására számít Trump vámpolitikája és az amerikai kormány közelmúltbeli kudarcai miatt. Ezért tizenkét amerikai állam pert indított az elnök vámjai ellen, amelyek úgy vélik, az USA kereskedelmi politikája az elnök szeszélyeitől függ, nem pedig a törvényektől. A Harvard Egyetem perre ment a Trump-kormányzat ellen a kétmilliárdos kutatási támogatás visszavonása miatt, mert azt az egyetemi autonómia és a szólásszabadság, valamint a szövetségi törvények megsértésének tartja; végül kitérünk a közel-keleti helyzetre, amely továbbra is kritikus. – Átlapoztuk a világsajtót Rigától Rámalláhig és Washingtontól Frankfurtig.
Putyin esélyei az ukrán háborúban
Putyin számára egy álom válik valóra, írja az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap az Egyesült Államok ukrajnai politikájáról:
„Joe Biden elnöksége alatt Ukrajnát továbbra is az orosz agresszió áldozatának tekintették, széleskörű katonai támogatást kapott, valamint azt az ígéretet, hogy »Ukrajna nélkül semmiről sem fognak tárgyalni«. Most a Fehér Házból halljuk az orosz álláspontokat, miközben úgy tűnik, hogy Ukrajna katonai támogatása a végéhez közeledik. […] Putyin számára ez azt jelenti, hogy Moszkva régóta dédelgetett álma – Amerika és európai szövetségeseinek megosztása – végre elérhető közelségbe került. Diplomáciailag Ukrajna két nagyhatalom közé szorult. Az európai szövetségesek eddig úgy döntöttek, hogy nem ítélik el nyilvánosan Trump radikalizmusát, inkább a színfalak mögötti éles peremeket simítják el. A kérdés azonban az, hogy ez működni fog-e, és hogy nem fogja-e aláásni saját biztonsági érdekeiket. A megjutalmazott agresszió következményeit egészen Tajvanig, de mindenekelőtt Európában fogják érezni.”
Putyin megnyerné a háborút Trump tervével, írja a New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és témákkal foglalkozó, a republikánusokhoz húzó konzervatív napilap Trump ukrajnai tervéről:
„Trump szerdán újabb otromba verbális támadást intézett Ukrajna ellen, és Zelenszkij elnök iránti ellenszenve sem új keletű. […] Trump talán szívesebben koncentrál az Iránnal kötendő nukleáris megállapodásra vagy a Kínával vívott kereskedelmi háborújára, de nem fogja az európai kudarcot ázsiai vagy közel-keleti sikerré alakítani. Egy amerikai flottaparancsnok azt nyilatkozta a Kongresszusnak, hogy Kína szállítja a szerszámgépek 70 százalékát és a hagyományos chipek (régebbi gépek chipjei) 90 százalékát, amely lehetővé tette Oroszország számára, hogy újjáépítse hadigépezetét. És ez jól mutatja, mennyire összefonódnak a világ problémái. Trump még mindig elérhet egy megállapodást Ukrajnában, de a jelenlegi »végleges« rendezési ajánlat úgy tűnik, Putyint olyan helyzetbe hozza, hogy most vagy később megnyerheti a háborút. A világ gonosztevői ezt észre fogják venni, és Trump fejfájásai csak akkor kezdődnek majd.”
Az amerikai vámháború lassítja a globális növekedést
Trump árt a globális gazdaságnak, írja a londoni The Independent című liberális digitális napilap, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a globális növekedés lassulására számít Trump vámpolitikája miatt:
„Még ha az IMF »gazdasági nyelvezetű« üzenete kissé bonyolultnak is hangzik, félreérthetetlen: Donald Trump negatív jelenség a globális gazdaság számára és Amerikát szegényebbé, nem pedig gazdagabbá teszi – ma, holnap és a távoli jövőben is. Az IMF közgazdászainak erről szóló értékelése, akikre a befektetők figyelmesen hallgatnak – hacsak nem Trumpra –, lesújtó. Az idei évre a bruttó hazai termék közel egy százalékát kitevő amerikai növekedési előrejelzések körülbelül 200 milliárd dolláros veszteséget jelentenek, amelynek körülbelül a fele az április 2-án és azt követően bejelentett, ironikus módon a „Felszabadulás Napjának” nevezett vámemelés közvetlen következménye. [. . .] De a termelési veszteség és az amerikaiak életszínvonalára gyakorolt negatív hatás tovább fog halmozódni. Ahelyett, hogy több milliárd dollár áramlana az amerikai kincstárba, a vámok hatása gyakorlatilag a világ minden táján negatív lesz. A kereskedelmi háborúknak nincsenek nyertesei, csak számtalan vesztese van. Igaz, ahogy Trump is mondta, hogy előtte egyetlen elnök sem tett soha ehhez hasonlót – de ez nem jelent semmi jót.”
Az IMF most talán sebezhetőbb, mint valaha a megalapítása óta, írja a Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap:
„A világ minden tájáról érkező kormányok képviselői, akik ezen a héten Washingtonban gyűltek össze az IMF és a Világbank éves üléseire, egy rendkívüli kérdéssel szembesülnek: hogyan lehet a legjobban reagálni, ha a globális gazdasági architektúra korábbi pillére kicsúszott a megfelelő ütemből? Az intézmény egzisztenciális kihívás előtt áll: ha nem sikerül bizonyos fokú függetlenséget elérnie a legnagyobb részvényesétől, akkor lehet, hogy nem marad fenn. A második világháború óta az IMF a stabilitás bástyája és finanszírozási forrása azon országok számára, amelyek nem képesek arra, hogy saját maguk fizessék az importot és törlesszék a külföldi adósságaikat. [. . .] Lehetséges, hogy maga az USA is készen áll arra, hogy kilépjen az Alapból. [. . .] Másrészt az IMF döntéshozatalára gyakorolt amerikai befolyás olyan hatalmat ad az elnöknek, amilyet szívesen használ: az USA nyomást gyakorolhat az IMF-re, hogy nagy hiteleket nyújtson baráti országoknak, mint például Javier Mileis Argentínájának, és megvétózhatja a népszerűtlen országoknak nyújtott hiteleket. Ez talán a legsebezhetőbb pontjára helyezi az Alapot a második világháború utáni létrehozása óta.”
Pert indított tizenkét amerikai állam Donald Trump vámpolitikája miatt, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Tizenkét amerikai állam helyi idő szerint szerdán keresetet nyújtott be New Yorkban az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságán Donald Trump elnök vámpolitikája ellen.
A szövetségi bíróságra benyújtott keresetben a felperesek azt állítják, hogy »az Egyesült Államok kereskedelmi politikája most az elnök szeszélyeitől függ, nem pedig hatáskörének törvényes gyakorlásától«.
»Azzal a felhatalmazással, hogy hatalmas és folyamatosan változó vámokat szabhat ki az Egyesült Államokba belépő árukra és bármilyen okból kifolyólag vészhelyzetet hirdethet, az elnök felforgatta az alkotmányos rendet és káoszt hozott az amerikai gazdaságba«
A felperesek azzal érvelnek, hogy az amerikai alkotmány szerint csak a Kongresszusnak van hatásköre adók, vámok és illetékek kivetésére, az elnöknek nincs.
A keresetet a demokrata kormányzás alatt álló Oregon, Colorado, Connecticut, Delaware, Illinois, Maine, Minnesota, Új-Mexikó, New York és Vermont, valamint a republikánus vezetésű Arizona és Nevada állam nyújtotta be.
A felperesek azt követelik, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a vámokat, arra hivatkozva:
az elnöknek nincs felhatalmazása arra, hogy önkényesen vámokat vezessen be.”
Követelések a Harvarddal szemben
A koppenhágai Politiken című liberális napilap a Harvard ellenállását vizsgálja a washingtoni követelésekkel szembeni:
„Az antiszemitizmus elleni küzdelem ürügyén Trump azt követelte, hogy az egyetem hagyjon fel az egyenlőség, a befogadás és a sokszínűség előmozdításával. A Columbia és más egyetemek meghajoltak ezek előtt a követelések előtt, de a Harvard visszavág. Trump követelései életveszélyesek az Egyesült Államok szabadságára és a kutatásra nézve, és az egyetem ellenállásának fontosságát nem lehet túlbecsülni. Most más egyetemeknek is ki kell állniuk a szabadságért. Az USA az értékeiért és demokratikus jövőjéért küzd. A Harvard bátorsága azt mutatja, hogy erre még van remény.”
A stockhomi Dagens Nyheter című bulvárlap az amerikai elnököt övező személyi kultuszra panaszkodik:
„Senki sem szerette még ennyire a Bibliát, senki sem tud többet az infrastruktúráról, az adókról, a drónokról vagy a globális kereskedelemről. Trump egy igazi zseni. Miközben mi Európában új szerepet keresünk az Egyesült Államok kapitulációja után, sok amerikai teljes identitásválságot él át. Nem csak Trump vulgáris bravúrja teszi az Egyesült Államokat olyan furcsává – hanem a hazugságokra és az őrületre adott reakciók is. A szabadságszomj helyett alárendeltség uralkodik, olyan, amilyet szektákból vagy olyan diktatúrákból ismerünk, mint Észak-Korea.”
A Harvard beperelte Trump kormányát az elvonások miatt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„A Harvard Egyetem beperelte Donald Trump elnök kormányát a több milliárd dolláros szövetségi támogatás bejelentett lemondása miatt. A hétfőn Massachusetts állambeli szövetségi bíróságon benyújtott kereset azt állítja, hogy ez a lépés sérti az alkotmányos szólásszabadságot és a szövetségi törvényeket. A kormányzat visszatartja a szövetségi forrásokat, hogy ezzel »erőforrásként« gyakorolhassa a »Harvard ellen hozott döntések feletti ellenőrzés megszerzését«. Alan Garber, az egyetem rektora egy nyilatkozatban azt mondta, hogy a »kormányzat túlzott beavatkozásának« következményei »súlyosak és hosszú távúak« lesznek. A »támogatás válogatás nélküli csökkentése komoly és hosszú távú« lenne. Az orvosi, a tudományos és technológiai kutatásokra fordított kiadások »válogatás nélküli csökkentése« aláássa az »amerikai életek megmentésének, Amerika sikere előmozdításának és Amerika világvezető innovációs nemzetként betöltött szerepének megőrzési« lehetőségét.
A kormányzat széleskörű ellenőrzést követelt a magánegyetem akadémiai folyamatai felett, hivatkozva az antiszemitizmus elleni állítólagos elégtelen küzdelemre. Amikor a Harvard elutasította ezeket a követeléseket, a kormány a múlt héten bejelentette, hogy 2,2 milliárd dollár támogatást és további 60 milliót tart vissza, amelyek különböző szerződéseken alapulnak. Azzal is fenyegetőzött, hogy visszavonja az egyetem adómentességét és leállítja a külföldi diákoknak kiadott vízumok kiadását. A Wall Street Journal a hétvégén arról számolt be, hogy a kormány a per miatt újabb egymilliárd dollárt akar elvonni a Harvardtól, amit az egészségügyi kutatásokra szántak.
Garber rektor hétfőn azt nyilatkozta, hogy »zsidóként és amerikaiként« komolyan veszi az antiszemitizmus növekedésével kapcsolatos aggodalmakat. A Harvard elszántan küzd a probléma megoldásáért, és ez a munka még korántsem ért véget. De ahelyett, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemre összpontosítana, a kormányzat azt akarja kontrollálni, hogy »kit alkalmazunk és mit tanítunk«. Az Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége kedden közzétett egy levelet, amelyben több mint 150 egyetem ítéli el a felsőoktatásban történő »példátlan túlkapásokat és a politikai beavatkozást«.”
A közel-keleti konfliktus
A koppenhágai Kristeligt Dagbladet című független napilap ezt írja a közel-keleti helyzetről:
„Ismét meghiúsult a gázai békekísérlet. Egyiptom és Katar még mindig egy megállapodáson dolgozik, de sajnos kevés a remény a sikerre. Netanjahu nemrégiben kijelentette, hogy nem fejezi be a háborút, amíg a Hamászt le nem győzik és az összes izraeli túszt szabadon nem engedik. A Hamász ugyanakkor elutasította az arab javaslatot, hogy átadják a túszokat és beszüntessék a harcot a háború befejezése érdekében. Dánia és a Nyugat megvédte Izraelt, amikor megtámadták, de ennek a célja soha nem volt Gáza állandó katonai megszállása. Hosszabb távon kulcsfontosságú, hogy Gázában olyan vezetés legyen, amely elismeri Izrael alapvető jogát a létezéshez és tartózkodik a terrortámadásoktól.”
A rámalláhi Al Hayat Al-Jadida című, a Palesztin Nemzeti Hatóság hivatalos napilapja következőképen kommentálja azokat a pletykákat, miszerint a militáns iszlamista Hamász kész lemondani a Gázai övezet feletti ellenőrzésről:
„A javaslatok valószínűleg számos tényezőnek köszönhetők, beleértve a Gázai övezetben naponta zajló tüntetéseket, amelyeken a Hamász lemondását követelik. Továbbá nem zárható ki, hogy a teheráni rezsim hamarosan elhagyja regionális képviselőit, köztük a Hamászt is, az Egyesült Államokkal és Izraellel folytatott tárgyalások részeként. Teljesen lehetséges, hogy a következő napokban vagy hetekben legalább egy ideiglenes tűzszünet jön létre.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
