A hallgatói választási lista eddig csupán mint a jelenlegi válságból való kilábalás egyik lehetőségeként merült fel, most viszont maga az ötlet közvetlenül az egyetemi hallgatóktól érkezett.
Ugyanakkor, ahogy a Danasnak nyilatkozó források állítják, ha a hallgatók belépnek a politikai arénába, nehéz lesz megtartaniuk a jelenlegi támogatást, mivel nagyobb elvárások fognak nehezedni rájuk.
A CRTA által végzett kutatás szerint a hallgatói tiltakozásokat a lakosság 59 százaléka támogatja. Emellett, a Nova srpska politička misao (Új Szerb Politikai Gondolat) kutatása szerint a polgárok egy része (44%) akár egy hallgatói választási listát is támogatna.
A rendkívüli parlamenti választások lehetőségével kapcsolatban a Demostat kutatója, Milomir Mandić a Danasnak elmondta, hogy ez jelenleg kevéssé valószínű.
„Ahhoz, hogy például június végéig megtartsák a választásokat, azokat körülbelül 15 napon belül ki kellene írni” – mondja Mandić, emlékeztetve arra, hogy eddig nem volt szokás júliusban vagy augusztusban választásokat tartani, így reálisabbnak tűnik, hogy későbbi időpontra írják ki azokat.
Mégis, hangsúlyozza, hogy az egész társadalom rendkívüli körülmények között él, ezért semmit sem lehet kizárni.
Másrészről, kommentálva az újvidéki Műszaki Tudományok Kara (FTN) plénumának döntését, miszerint javasolják egy olyan választási lista létrehozását, amelynek jelöltjeit maguk a diákok választanák ki, Mandić kiemelte: fontos megkülönböztetni a hallgatói mozgalom iránti támogatást attól, hogy ezt a támogatást választási eredményre lehessen váltani.
„Az a kihívás, hogy a támogatást és közhangulatot választási eredménnyé alakítsák” – mondja a Danas forrása.
Mindazonáltal kiemeli, hogy az egyik választási front, amely a hatalom ellen irányul, jelenleg a legkevésbé rossz, politikailag pedig a legjövedelmezőbb megoldás.
Mandić elmondása szerint, amikor ellenzéki frontról beszél, akkor abban helyet kapnának a diákok, az ellenzéki politikai pártok, valamint más szervezett társadalmi csoportok is.
„Ami az ilyen egységes front mögötti választási lista összetételét illeti, azt a front szereplői közötti megállapodásnak kell meghatároznia” – magyarázza.
Véleménye szerint jelen pillanatban fontosabb az egység megteremtése, ami – mint hozzáteszi – az elmúlt 35 év többpárti rendszerében mindig is nagy kihívás és akadály volt az ellenzéki szereplők számára.
A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) igazgatója, Bojan Klačar a Danasnak nyilatkozva először is hangsúlyozza, hogy lehetetlen megjósolni egy potenciális hallgatói lista támogatottságát, elsősorban azért, mert még nem ismert a választások időzítése.
„Másrészt nem ismerjük a hallgatói lista jellegét sem. Nem tudjuk, kik lennének a tagjai, azt sem, hogy ez a lista teljes mértékben hallgatói lenne-e az ellenzék nélkül, vagy közös lista lenne” – mondja, hozzátéve, hogy mindez befolyásolhatja a támogatottságot.
A hallgatók politikai és társadalmi szereplőként való támogatottságának különbségeiről szólva Klačar kiemeli, hogy „ez a kettő nem feltétlenül jár kéz a kézben”.
„A diákok sikereik egy részét annak köszönhetik, hogy társadalmi szereplőként pozicionálták magukat, és egyes esetekben éppen azért voltak sikeresek, mert távolságot tartottak a politikai szereplőktől – még az ellenzékiektől is” – magyarázza Klačar.
Szerinte ha belépnek a politikai arénába, az egészen más politikai környezetet teremt. Ugyanis – mint mondja – azok a diákok, akik szerepet vállalnak, onnantól politikai szereplővé is válnak.
„Ezáltal a média viszonya is megváltozik irányukba, ahogyan a politikusoké is, és végső soron a közvéleményé is, mivel akkor már nem pusztán a társadalom javítóiként, a változások hordozóiként, vagy ‘gyermekeinkként, szomszédainkként, fiainkként és lányainkként’ tekintenek rájuk, hanem olyan emberekként, akiktől felelősséget követelnek” – magyarázza Klačar.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
