A magyar kormány április 3-án bejelentette, hogy megkezdi a kilépési eljárást a Nemzetközi Büntetőbíróságból (International Criminal Court, ICC). A döntésről Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatta az MTI-t. A felmondás hivatalos eljárását aznap meg is indították, a kilépésről szóló kormányhatározat pedig a Magyar Közlönyben is megjelent
A lépést a kormány azzal indokolta, hogy az ICC „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, azonban mára politikai testületté vált. Gulyás Gergely a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni elfogatóparancsot nevezte a „legszomorúbb példának” arra, hogy a bíróság a miniszter szerint eltért eredeti céljától. Gulyás szerint a magyar álláspont világos: mivel az Országgyűlés soha nem hirdette ki a római statútumot, az nem képezi a belső jog részét, így Magyarországon az ICC határozatai alapján sem letartóztatás, sem más jogi eljárás nem indítható – írja a kormány hivatalos oldala.
A kilépés közvetlen előzményét a Netanjahu elleni eljárás jelentette. Az ICC főügyésze 2023 májusában kezdeményezte elfogatóparancs kiadását az izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és három magas rangú Hamász-vezető ellen. A körözési kérelmek emberiesség elleni és háborús bűncselekményekre vonatkoztak. Az ICC végül 2024 novemberében adta ki az elfogatóparancsot Netanjahu ellen a Gázai-övezet szándékos kiéheztetéséért, akit Orbán Viktor még aznap hivatalos látogatásra hívott Budapestre. A látogatás időzítése egybeesett a kilépés bejelentésével, a két vezető közös sajtótájékoztatót is tartott
A 24.hu információi szerint a kilépésről már 2024 nyarán egyeztetések kezdődtek. Kormányzati források szerint két nappal az izraeli miniszterelnök elleni körözési kérelem után felkérték Gulyás Gergelyt, Tuzson Bence igazságügyi minisztert és Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárt, hogy készítsenek feljegyzést a kilépés lehetséges következményeiről. A belső munkaanyag rámutatott: a lépés kedvezőtlen nemzetközi visszhangot kelthet, különösen az Európai Unió irányába, tekintettel arra, hogy az ICC és az EU intézményei szorosan együttműködnek. A feljegyzés az uniós jogállamisági rendelet megsértésének lehetőségét is felvetette.
A hvg.hu a kilépés jogi kereteit is ismertette: a Római Statútum 127. cikke alapján a kilépéshez az ENSZ főtitkárához intézett írásos értesítés szükséges, amely a bejelentéstől számított egy év után lép hatályba. Mivel Magyarország csatlakozását 2001-ben az Országgyűlés hagyta jóvá, a kilépéshez is parlamenti döntés szükséges.
Nemzetközi kontextusban Magyarország ezzel az első olyan ICC-tagállammá vált, amely nem hajtja végre a bíróság döntéseit Netanjahuval szemben. Bár több ország – köztük az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Izrael – soha nem volt az ICC tagja, hivatalosan eddig csak Burundi és a Fülöp-szigetek mondta fel tagságát. A HVG idézte azt is, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa kétpárti támogatással szankciókkal sújtaná az ICC bíráit, és több európai vezető is jelezte, hogy nem kívánja végrehajtani az izraeli vezető elleni parancsot. A német CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz például Netanjahut hivatalos látogatásra hívta, hasonlóan Orbán Viktorhoz.
A lépés következményeit illetően a kormány kommunikációja nem hangsúlyozta az EU-s jogi vagy külpolitikai aggályokat. Ehelyett a döntés szükségességének indoklását az ICC „politikaivá válására” terelte. A hivatalos nyilatkozat szerint Magyarország nem a Római Statútum kihirdetésével, hanem a kilépéssel kívánja rendezni az eddigi kétséges jogi helyzetet, tovább bontva a nemzetközi intézményekbe fektetett bizalom és hasznosság látszatát.
Forrás: HRW
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
