A világon a népességnövekedéssel párhuzamosan folyamatosan nő a katolikus hitet vallók száma, a növekedés azonban földrészenként egyenetlen. Míg a kereszténység, azon belül a katolicizmus fő területe évszázadokon keresztül Európa volt, az öreg kontinens részesedése az összes katolikus hívőből egyre kisebb. Bár a pápát választó bíborosok testületében még mindig felülreprezentáltak az európaiak, arányuk folyamatosan csökken, ami előrevetíti, hogy a jövőben egyre nagyobb eséllyel nem innen fognak származni a pápák.
2023-as adatok szerint a világban élő katolikusok száma 1 milliárd 406 millió fő. Földrészekre bontva: a katolikusok 20,4 százaléka él Európában, 11 százaléka Ázsiában, 20 százaléka Afrikában, 6,6 százaléka Észak-Amerikában, 13,8 százaléka Közép-Amerikában, 24,7 százaléka Dél-Amerikában. Ausztrália és Óceániában összesen 11 millió katolikust tartanak nyilván.
2022 és 2023 között 1,15 százalékos növekedést mutatott a pápa főségét elfogadó hívek száma világszerte. A növekedés húzóereje Afrika, ahol 3,31 százalékos növekedés volt egy év alatt. 2023-ban Afrikában összesen 281 millió katolikus élt.
Az európai katolikusok aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan felértékelődik a többi kontinens. Ennek egyértelmű jele volt Ferenc pápa megválasztása, aki az első pápa volt az amerikai földrészről. A nemrég elhunyt egyházfő pedig „gondoskodott” arról, hogy a pápát választó bíborosok testületében is arányaiban egyre kevesebb európai legyen.
A május 7-én összeülő konklávén összesen 135 bíboros szavazhat, vagyis annyian nem töltötték még be 80. életévüket Ferenc pápa halálakor. (Egészségügyi okokból két bíboros nem vesz részt a konklávén.) Közülük Ferenc pápa 108-at nevezett ki. A 2013-as konklávéval összehasonlítva a mostani konklávén jelentősen lecsökkent az európai bíborosok aránya: míg 12 éve az összes bíboros 51 százaléka származott Európából, most már csak 40 százalékuk. Ezzel azonban az európai bíborosok még mindig kétszeresen felülreprezentáltak, hiszen az összes katolikus csak 20,4 százaléka él Európában. Európán kívül az észak-amerikai pápaválasztó bíborosok aránya csökkent még (12-ről 10 százalékra), míg a többi kontinensről arányaiban több bíboros képviselteti magát.
Mivel a bíborosok maguk közül választanak pápát, ha ez a tendencia folytatódik, akkor a jövőben egyre nagyobb az esélye annak, hogy ne európából származzanak a pápák.
Miközben a hívek száma világszerte növekszik, a papok száma csökkenést mutat, így az egyházi személyek utánpótlása súlyos kihívások elé néz. Nem véletlen, hogy újra és újra felmerül a papi nőtlenség, a cölibátus eltörlésének kérdése – írja többek között a portfolio.hu.
Fotó: AP/Alessandra Tarantino
