A világ mától Róma leghíresebb kéményét figyeli, hogy mikor száll fel a fehér füst és a városnak és a világnak címezve mikor hangzik el a híres mondat: „Gaudum magnum! Habemus papam!” – vagyis: Örvendjetek! Van pápánk.

A Vatikánban szerdán délután fél ötkor megkezdi tanácskozását a konklávé, a világegyház pápaválasztó testülete. A Sixtus-kápolnában bíborosok szavaznak majd az új egyházfő személyéről. A mostani konklávé történelmi jelentőségű, ugyanis 133 bíboros vesz részt rajta 71 országból.

A „konklávé” szó a latin cum clave („kulccsal”) kifejezésből ered, ugyanis pápaválasztás során a választásra jogosult bíborosokat ténylegesen elzárják a külvilágtól, hogy nyugodt körülmények között hozhassák meg a döntést. A cél az, hogy semmilyen külső nyomás vagy befolyás ne zavarja őket a választásban.

Az első Sixtus-kápolnában tartott konklávét 1492-ben rendezték. 1878 óta minden konklávét itt, a Michelangelo-freskóiról is híres kápolnában tartanak.

A pápát csak a bíborosok választhatják meg. De nem minden bíboros: kizárólag azok, akik a választás kezdetéig még nem töltötték be a 80. életévüket. Ők az úgynevezett választó bíborosok. A többiek – bár bíborosok maradnak – már csak imádsággal kísérhetik a konklávét.

A legtöbb bíboros európai, összesen 53 fő (közülük ketten távol maradnak), Ázsiát 23, Közép- és Dél-Amerikát 21, Afrikát 18, Észak-Amerikát 16, Óceániát pedig négy fő képviseli. A választók a világ 71 országából érkeztek. Az olaszok, amerikaiak és a latin-amerikaiak továbbra is meghatározó súllyal vannak jelen.

Pápává bármely megkeresztelt, katolikus férfi választható. Nem kell, hogy pap vagy bíboros legyen – elég, ha a választás után elfogadja a tisztséget, és azonnal felszentelik püspökké, ha még nem az. A gyakorlatban azonban a választók mindig a bíborosok közül választanak.

A pápaválasztások kezdetben nem voltak teljesen titkosak, de a politikai befolyásolás elleni aggodalmak, különösen a viterbói konklávé idején, változást hoztak. X. Gergely elrendelte, hogy a bíborosokat teljes elzártságban kell tartani – cum clave, azaz „kulccsal” –, amíg döntés nem születik. Azóta több pápa is módosította a szabályokat, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjon a titoktartás és a politikamentesség.

A közelmúltban Ferenc pápa az ötödik szavazási körben (2013), XVI. Benedek a negyedikben (2005), XII. Piusz pedig a harmadikban (1939) nyert.

Német László bíboros a pápajelöltek szűkebb körében


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!