Szerbiában minden nap 13 ember hal meg tüdőrákban, amely a világon és Szerbiában is a rosszindulatú daganatok okozta halálozás vezető oka, és a megbetegedések száma évről évre növekszik – hangzott el a Nemzeti Onkológiai Konferencián, amelyet Nišben tartottak meg.
A Klinikai Központ Niš Onkológiai Klinikájának szervezésében megtartott konferencia összehozta az onkológia vezető szakértőit, hogy megosszák egymással a legfrissebb ismereteket és tapasztalatokat a rosszindulatú megbetegedések kezelésében. A fő témák között szerepelt az emlőrák, az emésztőrendszeri onkológia, a tüdőrák, a melanoma és az urológiai daganatok, Beta.
„A cél az volt, hogy megosszuk tapasztalatainkat azokról a gyógyszerekről, amelyek tavaly kerültek fel a támogatott gyógyszerek listájára, de arról is, hogy beszéljünk minden újdonságról, ami az elmúlt év során történt, és amit a nagy nemzetközi kongresszusokon publikáltak. Szeretnénk lépéseket tenni és meghatározni, mik a prioritásaink a következő években. A megelőzés mellett fontos, hogy tisztában legyünk az innovatív terápiákkal, amelyekért küzdenünk kell” – mondta Ana Cvetanović a niši Klinikai Központból.
A rendezvényen kiemelték, hogy a tüdőrákban megbetegedők száma Szerbiában – a Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet 2023-as adatai szerint – évente közel 7.000 fő, míg a halálesetek száma meghaladja az 5.000-et.
Marina Cekić, a niši Klinikai Központ Pulmonológiai Klinikájáról elmondta, hogy a tüdőrákos esetek mintegy 20 százalékát az agresszív, kissejtes tüdőrák teszi ki, tehát minden ötödik beteg ebben a típusban szenved, és a páciensek 20 százaléka már áttétes stádiumban van a diagnózis felállításakor.
„Sajnos Szerbiában ezt a daganattípust nem fedezi az immunterápia, továbbra is kizárólag kemoterápiával kezeljük a kissejtes tüdőrákot” – mondta Cekić.
A tüdőrák kezelésében egyre több új gyógyszert alkalmaznak; tavaly a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap pozitív listájára is több innovatív gyógyszer került fel.
„Ezeket a gyógyszereket elsősorban a nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknek szánták. Természetesen mindig lehetne jobb is, de a legnagyobb probléma, hogy egy betegcsoport még nem jutott hozzá az innovatív terápiákhoz. Elsősorban a kissejtes tüdőrákban és a laphámsejtes tüdőrákban szenvedő betegek maradtak ki. Ez a két betegcsoport továbbra sem fér hozzá a nemzetközi protokollok szerinti kezelésekhez” – nyilatkozta Milica Kontić Jovanović a belgrádi Klinikai Központ Pulmonológiai Klinikájáról.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
