Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a 2023 óta épülő CATL Debrecen a helyiek tiltakozása ellenére a következő hónapokban üzembe állhat, miközben a tavalyihoz képest éppen mélyrepülésben van a magyarországi akkumulátorgyártás. A háromezer milliárd forint értékű gyár kezdeti termelési kapacitása 40, végső pedig 100 gigawattóra lesz – ami hatalmas energiaigénnyel, valamint vízigénnyel jár, utóbbi nagy részét a hűtési folyamat során használják föl.
„3000 köbméter per nap a normál üzemmenet mellett, 6000 köbméter a nem normál üzemmenet mellett. És ez csak a 40 százalékosan megépített üzemre vonatkozik” – mondja Fábián István, a Debreceni Egyetem Kémiai Intézetének vegyészprofesszora és a beruházás egyik legismertebb kritikusa. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy a gyárat egy vízkincsekben bővelkedő területen húzták fel, de ez koránt sincs így. „Sok ember még mindig nem érti, nem mérte fel, hogy ezeknek a beruházásoknak milyen negatív hatásai lesznek” – mondja Fábián.
„A triviális válasz természetesen az, hogy Debrecen egy nagyon megbízható város a jelenlegi kormány szemében, tehát ki tud oda vinni ilyen beruházásokat különösebb ellenállás nélkül” – mondja Fábián. A helyiek nemcsak a gyár vízfelhasználása, hanem az üzemből potenciálisan kikerülő szennyező anyagok miatt is aggódnak, a szakember szerint nem is alaptalanul. „Az akkumulátor gyártás nem igazán a legtisztább technológia a környezetszennyezés szempontjából” – teszi hozzá. A beruházás paradoxona, hogy az elektromos autókhoz akkumulátorokat gyártó üzem éppen a fosszilis tüzelőanyagokról történő energiaátállást kívánja elősegíteni, amelyek kibocsátása a globális felmelegedésen keresztül akár a működését is veszélybe sodorhatja.
Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának ötödik epizódja. Ebben a részben egy vegyészprofesszor és egy vízépítő mérnök segítségével járunk utána, hogy miért nagy az akkugyárak vízigénye, honnan lesz ez fedezhető a CATL üzeme esetén, és hogyan írhatják felül a vízgazdálkodási terveket a következő években és évtizedekben a klímaváltozás által okozott aszályok.
Hallgassa meg a Kiszáradó síkság podcast sorozat ötödik részét magyar vagy szerb nyelven.
- Az első rész: „Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj” (magyar verzió – szerb verzió)
- A második rész: Szerencsejátékká tette a vajdasági gazdálkodást a klímaváltozás (magyar verzió – szerb verzió)
- A harmadik rész: Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor (magyar verzió – szerb verzió)
- A negyedik rész: „Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni” (magyar verzió – szerb verzió)
Milyen negatív hatással van a környezetre az akkumulátorok gyártása? (Fotó: Freepik)
