Bár az Újvidéki Egyetem jogi kara május 12-én online formában újraindította a decemberben a blokád elismerésével megszakított oktatást, a döntés belső szakmai vitákat is gerjesztett: több elismert oktató, többek közt Slobodan Orlović és Bojan Pajtić, további egy professzor, két docens és egy asszisztens aláírásával nyílt levelet címzett a kar dékánjának és nyilvánosan bírálta a vezetés eljárását, mondván hogy az figyelmen kívül hagyta a hallgatói akaratot, és ezzel jogi, valamint erkölcsi krízisbe sodorta a kar közösségét.
„Nem vagyunk hajlandók részt venni az online oktatásban, tudatában annak, hogy egy ilyen időszakban és a törvénytelenség légkörében a jog tiszteletben tartása a munkahelyünk és az évtizedek alatt felépített karrierünk elvesztéséhez vezethet. Nem vagyunk hajlandók szembe menni hallgatóink küzdelmével egy rendezett és igazságos társadalomért” – nyilatkozták levelükben az ellenszegülő professzorok.
A kritikus hangok szerint az oktatás folytatása nemcsak, hogy a december óta tartó blokádot próbálja megkerülni, hanem egy érvényes és hivatalosan elismert hallgatói szavazás eredményével is szembemegy, amelyen a résztvevők többsége – 56,3% – az oktatás ellen szavazott.
Az online oktatást ellenző professzorok és a szavazásban véleményüket többségben az újraindítási terv ellen kifejező diákok mellett, a blokádban résztvevő hallgatók nyíltan bojkottálják a május 12-én több technikai hibával rajtoló oktatást, ahogy azt a szavazással is tették – írja az Insajder.
Az egyetem hivatalos álláspontja szerint a rendkívüli helyzetre való tekintettel döntöttek az online forma bevezetése mellett. Az Oktatási Minisztérium támogatásával megvalósuló terv célja a 2024/25-ös tanév elvesztésének elkerülése. A tanév november 30-ig tartana, az első vizsgaidőszakot pedig júliusra halasztották volna az eredeti terv alapján, azonban a „januári” vizsgaidőszak dátumát előbb júliusra majd augusztusra tették.
A döntést azonban egyes oktatók is legitimációs válságként értelmezik. Bojan Pajtić professzor a Nova TV műsorában elmondta: azért utasították el néhány kollégájával együtt az online oktatást, mert nem akartak szembemenni a hallgatók akaratával, akik világosan kinyilvánították, hogy nem kérnek belőle. Úgy fogalmazott: „Mi pedagógusok vagyunk, a hallgatókért létezünk. Nem tudnánk együtt élni azzal, ha hátat fordítanánk azoknak a fiataloknak, akiket zaklatnak, megfigyelnek és megfélemlítenek.” Hozzátette, tisztában van azzal, hogy döntésük a munkahelyük és karrierjük elvesztésével is járhat, de „a jogállamiságot nem lehet online oktatással védeni, miközben diákjainkat az utcán bántalmazzák”.
A hallgatói önrendelkezés megkerülése, egy szimbolikus és tartalmilag is jelentős szavazás semmibe vétele nem pusztán taktikai hiba, hanem bizalmi törés. Ezzel a kar vezetése nemcsak a hallgatók ellen, hanem saját tanári közösségének egysége ellen is cselekszik.
Az oktatók egy része szerint a tanítás ilyen körülmények között nemcsak szakmailag kivitelezhetetlen, de morálisan vállalhatatlan is, különösen akkor, ha a hallgatók jelentős része továbbra is aktívan bojkottálja az online órákat.
Az egyetem vezetése a kritikákra egyelőre nem reagált érdemben. Az eddigi közleményekben elsősorban az Oktatási Minisztérium jóváhagyására és az évvesztés elkerülésének felelősségére hivatkoznak.
A hallgatók egy csoportja eközben továbbra is fenntartja a blokádot, miközben újabb demonstrációkat és országos egyetemi együttműködéseket szerveznek, jelenlegi legfontosabb feladatuk egy közösen állított választási lista létrehozása, és egy rendkívüli választás kikényszerítése a regnáló hatalomtól követeléseik teljesülése érdekében. A tanári ellenvélemények pedig új dimenziót adnak a konfliktusnak, jelezve: a jogi kar válsága már nem csupán hallgatói ügy, hanem az egyetemi önrendelkezés egészének kérdése is.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
