A tavaszi fagy a sárgabaracktermés több mint 90 százalékát elpusztította. A cseresznyetermesztők sem jártak jobban, mivel a korai fajták szinte teljes termése megsínylette az időjárást. A szakértők elmondása szerint húsz éve nem volt ekkora a fagykár, mint az idei szezonban. Az utóbbi napokban az esőzések ráadásul további fejfájást okoztak a gyümölcstermesztőknek, mivel a nedves időjárás kedvez a fákat támadó baktériumok terjedésének. A rossz év ellenére a szakértők azt tanácsolják, hogy a gyümölcsfákat védeni kell, hogy megőrizzék egészségüket és szaporodási potenciáljukat a következő szezonra – írja a szerb köztévé (RTS).
A nehézségek miatt Danilo Vešović gyümölcstermesztő úgy döntött, hogy szinte teljesen felhagy a gyümölcstermesztéssel.
„A cseresznye, a sárgabarack és az őszibarack teljesen elpusztult, csak kevés szilva és alma maradt. Meleg őszünk volt, a növények nem alkalmazkodtak jól a télhez, majd jöttek a tavaszi fagyok. Most már hosszú ideje esik az eső, ezért megjelennek a betegségek. A permetezés gyakoribbá vált, és ez növeli a termelési költségeket. Nagyon veszteséges gyümölcsöt termelni. A munkaerő is problémát jelent. Senki sem hajlandó mezőgazdasági munkával foglalkozni. A gyümölcstermesztés nagyon nehéz helyzetben van” – mondja a nagybecskereki gyümölcstermesztő.
A kajszi az elsőként virágzó gyümölcsfák közé tartozik, ezért a tavaszi fagyok okozta károk nagyok.
„Az idei sárgabaracktermés szinte teljesen elpusztult. Sok termelő a terméskiesés miatt csökkenti a betegségek és kártevők elleni kémiai kezelések számát, vagy szinte teljesen elhagyja azokat. Ez helytelen, mert a betegségek a következő évben is kialakulnak és kárt okoznak, függetlenül attól, hogy nem termett gyümölcs” – magyarázza Milinko Sinđić szakértő, és hozzátette, hogy az almának és a szőlőnek jóval kevésbé ártottak meg az időjárási körülmények.
A 2020 és 2023 közötti időszakban Szerbiában átlagosan évente egymillió négyszázhatvanezer tonna gyümölcsöt termeltek. Szakértők szerint idén az a kérdés, hogy a termés elérheti-e az egymillió vagy 1,1 millió tonnás termésmennyiséget.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
