A Romániában vasárnap megtartott elnökválasztás második fordulójában a korábban határozottan menetelő szélsőséges és magyarellenes George Simion kikapott az elitkritikus, de EU-párti jelölttől, Nicușor Dan bukaresti főpolgármestertől, aki a szavazatok többségét, azaz 53,6 százalékát szerezte meg. Az ellenfél, Geroge Simion a szavazatok 46,3 százalékát gyűjtötte be, amellyel az AUR radikális nacionalista párt ismét távol kell, hogy maradjon a román alkotmányos berendezkedés kulcspozíciójától.

A május 18-i romániai elnökválasztás második fordulója egyaránt hozott példátlan társadalmi mozgósítást, kiszámíthatatlan fordulatokat és diplomáciai következményeket. Nicușor Dan, Bukarest független főpolgármestere a választási éjszaka elején még hátrányban volt, ám végül történelmi arányban győzött a szélsőjobboldali George Simionnal szemben – közölte a BBC.

A román politikai rendszer félprezidenciális: az elnök közvetlenül választott, erős legitimációval rendelkező államfő, aki meghatározó szerepet játszik az ország külpolitikájában, a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás felügyeletében, valamint a kormányalakítási folyamatokban. Bár a mindennapi törvényalkotás a parlament és a kormány hatáskörébe tartozik, az elnök politikai és szimbolikus szerepe nem elhanyagolható. Ennek tudatában különös jelentőséggel bír, hogy a 2024–25-ös választási év során éppen egy független, a klasszikus pártrendszeren kívül álló jelölt szerzett többséget.

Az elnökválasztás két jelöltje két eltérő Romániát képviselt. George Simion, az AUR (Szövetség a Románok Egységéért) elnöke, szélsőséges retorikájával és soviniszta nézeteivel igyekezett mozgósítani a nemzeti sérelmekre és szuverenista félelmekre fogékony rétegeket. Többek között a román katonák Ukrajnába küldésétől való félelem tematizálásával, a diaszpóra radikalizálásával és nyílt magyarellenességgel kampányolt – emlékezetes, hogy 2019-ben az úzvölgyi katonai temetőben meggyalázta a székely fejfákat és kaput.

Ezzel szemben Nicușor Dan a városias, nyugatias, technokrata Romániát jelenítette meg. Függetlenként indulva, az USR és más liberális körök informális támogatásával, korrupcióellenes, infrastruktúrafejlesztési és jogállamiságpárti üzenetekkel szólította meg a fiatalokat és a nagyvárosi szavazókat. A kampány egyik meghatározó pillanata volt, amikor Dan hangsúlyozta: „ez a választás nem a politikusokról, hanem a közösségekről szól.”

Simion kampányát a magyar kisebbség kezdettől bizalmatlanul fogadta – nem véletlenül. A választási eredmények is ezt tükrözik: Hargita megyében 90, Kovásznán 85, Marosban pedig 65 százalék körüli arányban szavaztak Nicușor Danra. Az etnikailag vegyes régiókban Dan szereplése a függetlensége mellett annak is köszönhető, hogy nem kereste a konfliktust az erdélyi magyar közösséggel.

A transtelex további értesülései alapján a szavazás tanúsága szerint a magyar választók sem hallgattak a Fidesz kormányzatának burkolt vagy nyílt üzeneteire. Orbán Viktor május elején, a tihanyi beszédében George Simion támogatására utalt, amit több magyar és román politikai elemző is az RMDSZ hagyományos irányvonalától való elfordulásként értelmezett. Ez azonban súlyos politikai tévedésnek bizonyult: a választók döntő többsége nem kívánt azonosulni egy nyíltan magyarellenes politikussal.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: „Lecsapott az Orbán-átok. […] Árulás és bukás: Orbán a neved.” A Fidesz által támogatott, szuverenista retorikát képviselő jelölt megbukott – és ezzel együtt Orbán Viktor külpolitikai téttel bíró manővere is kudarcot vallott.

Több szakvélemény szerint ez az eredmény „a világ szégyenpadjára ülteti” a magyar miniszterelnököt, aki olyan jelölt mellé sorolt, akitől még saját nemzeti közössége is elfordult.

Az eredmény nem csupán diplomáciai fiaskó, de a Fidesz külhoni magyar politikájának is kritikája. A választás megmutatta, hogy az erdélyi magyarság politikai érettsége képes felülírni az anyaországi politikai nyomásgyakorlást. A székelyföldi magyar szavazók saját közösségi érdekeik mentén döntöttek – és elutasították azt a jelöltet, aki a közös történelmi emlékhelyeket is meggyalázta.

Bár a választás napján több helyen is erőszakos cselekmények történtek, különösen a diaszpóra szavazóhelyiségeinél. Olaszországban, Franciaországban és Németországban is rendőri beavatkozásra volt szükség. Az AUR támogatói már urnazárás előtt csalást emlegettek, George Simion pedig a Trump-féle forgatókönyvet másolva önmagát kiáltotta ki elnöknek, és „halott szavazókról” beszélt. A Telegramon terjedő manipulációs kísérlet – Pavel Durov nevében – szintén azt mutatja, hogy a választás tisztaságát nem csak belső, hanem külső erők is megpróbálták befolyásolni – írta a Magyar Hang.

Ennek ellenére a román állam és társadalom összességében sikeresen védte meg a demokratikus folyamatokat. A végső eredmény – 95 százalékos feldolgozottságnál 54,25 százalék Nicușor Dannak – egyértelmű, és a nagyvárosok, valamint a fiatalok részvétele kiemelkedő. A választási részvétel meghaladta a 65 százalékot, amely 21. századi rekord Romániában. Az ország politikai átrendeződése azonban a most történt választásokkal nem áll meg, az első fordulóban kudarcot vallott kormánykoalíció pozícióvesztésével a parlamenti választások is horizontra kerültek.

Nicușor Dan győzelme új korszakot nyithat Románia számára – egy olyan korszakot, amely nem az identitáspolitikai szembenállásról, hanem a társadalmi integrációról és korrupcióellenes reformokról szól. Az erdélyi magyarság részéről pedig ez a választás világos üzenet volt: nem kívánnak sem etnicista román, sem cinikus magyar pártpolitikai játszmák eszközei lenni.

A román demokrácia külső és belső hatások ellenére, most ismét szerepelhetett. A kérdés immár nemcsak az, hogyan kormányoz majd Nicușor Dan, hanem az is: tanul-e hibájából a magyar külpolitika, amely ezúttal nem a nemzeti összefogás, hanem a nemzeti megosztás oldalára állt.

_________________________________________________

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!