A romániai, lengyelországi és portugál választások rendkívüli módon érdekelték a világsajtót, sok függött attól, mennyire terjedhet tovább a populizmus romboló menetelése. Kiderült, hogy mégsincs szó „világjárványról”. Végeredmény csak Romániában született, ahol NicușorDan bukaresti polgármester az elnökválasztás második fordulójában legyőzte a jobboldali radikális focihuligán és sírgyalázó George Simiont – nem utolsósorban az erdélyi magyarok minden korábbinál határozottabb kiállásának köszönhetően, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök döbbenetes meglepetéssel a magyargyűlölőt várta befutónak, sőt jó előre együttműködéséről biztosította. Lengyelországban is köztársasági elnököt választottak, de csak az első fordulóra került sor, ahol szintén nem a szélsőjobboldal embere győzött. A portugáliai parlamenti választásokon sem a populisták, hanem a konzervatívok szerepeltek legjobban, de nincs nyugodt kormányzáshoz szükséges többségük.  – Átlapoztuk a világsajtót Bukaresttől Tokióig és Lisszabontól Varsóig.

Romániában a civil aktivista matematikus nyert

Romániában az Európa-párti Nicușor Dan lett az új köztársasági elnök, miután a második fordulóban legyőzte a jobboldali populista George Simiont. A bukaresti Libertatea című független napilap úgy véli, hogy az új elnöknek gyorsan kell cselekednie és még csak meg sem kell próbálnia mindenkinek a kedvére járnia:

„A román választók jelentős része nem fogja elfogadni Nicuşor Dant elnöknek, de ez normális. Dant egy olyan úton választották meg, amely magában foglalja az EU-t, a NATO-t, Ukrajna támogatását, a jogállamiság megerősítését, az igazságszolgáltatás reformját és egy új miniszterelnök kinevezését. Sok polgár nem fogja mindezt akarni. Az egyetlen dolog, ami segíthet, az a nagyobb jólét kilátása, de ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. De most Dan élvezi a választók többségének támogatását. Romániának nem olyan elnökre van szüksége, aki az ország összes polgárát képviseli, hanem egy olyan elnökre, aki elkötelezett egy európai, modern, virágzó és képzett Románia iránt.”

A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilap egy vendégkommentátor így emlékezik vissza a választások hátterére:

„Tavaly az elnökválasztás eredményét a manipuláció és Oroszország beavatkozási kísérleteinek gyanúja miatt semmissé tették. A szélsőjobboldali Georgescu politikust eltiltották az újbóli indulástól. Ez fokozta a jobboldali pártok támogatóinak elégedetlenségét. A két héttel ezelőtti megismételt választás első fordulójában a jobboldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Sok szavazó valószínűleg azért nem szavazott rá a tegnapi második fordulóban, mert félt Románia nemzetközi elszigeteltségétől; ez megkönnyebbülés az EU és Ukrajna számára. Mindazonáltal a helyzet Romániában, amely egyre inkább jobbra tolódik, továbbra is aggasztó.”

Orbán Viktor hiába hízelgett a román szélsőjobbnak, Nicușor Dan megnyerte az elnökválasztást, az erdélyi magyarok is rá szavaztak, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Hétfő hajnalra megszámolták az összes szavazatot, a román nemzeti választási bizottság adatai szerint a 11 507 695 leadott  voks 53,6 százalékával, 6 168 642 szavazattal Nicușor Dan bukaresti főpolgármester nyerte az elnökválasztást, maga mögé utasítva vetélytársát, a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simiont (46,4 százalék, 5 339 053 voks) a kelet-európai országban vasárnap tartott elnökválasztás vasárnapi második fordulójában – derül ki a G4Media által közölt számokból.

Ez azt jelenti, hogy Románia következő elnöke az 55 éves matematikus, bukaresti főpolgármester, a Mentsétek Meg Romániát (USR) párt egykori alapítója, a most függetlenként induló Nicușor Dan lesz.

Az européernek számító politikus belföldön nyerte meg az elnökválasztást, a román diaszpórában George Simion fölényesen, több mint 10 százalékos szavazatelőnnyel győzhet.

Nicușor Dannak Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke már vasárnap éjfél előtt, 85-90 százalékos feldolgozottságnál gratulált, vagyis amikor látszott, hogy Simion nem nyerhet.

„A magyarok nagyon nagy számban szavazták meg Románia új elnökét határon innen és túl. Örvendek az eredménynek, és nagyon büszke vagyok a közösségünkre! Ismét bebizonyítottuk: a nehéz időkben összefogunk, számíthatunk egymásra” – írta Facebook-oldalán a politikus. Azzal, hogy az első fordulóban aratott győzelme után George Simion végül alulmaradt Nicușor Dannal szemben, az erdélyi magyarok a lehető legrosszabb forgatókönyvet úszták meg; azt sikerült elkerülni, hogy Románia államfői székét egy soviniszta magyargyűlölő politikus foglalja. el. Mint ismert, George Simion politikai karrierje az úzvölgyi magyar katonatemető meggyalázásával kezdődött, ami után a politikus és pártja, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rengeteg pert is zúdított a magyarok nyakába történelmi jelképek, zászlók vagy egyszerűen csak az anyanyelvhasználatuk miatt

Mindez egyébként nem volt akadálya annak, hogy Orbán Viktor kiálljon George Simion mellett, a magyar miniszterelnök legalábbis nemrég egy hírhedtté váló beszédében azt mondta, egyetért George Simionnal abban, hogy szuverén nemzetek Európájára van szükség. Ezen túl Orbán Viktor elejtett egy megjegyzést is, hogy hajlandó együttműködni a szélsőjobboldali román politikussal, ami feketén-fehéren árulás volt, hiszen a Fidesz nem kis részben a határon túli kettős állampolgár magyaroknak is köszönheti a választási győzelmeit. »Tegnap a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, George Simion úr ezt mondta, idézem: ’Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.’ Ezt nem Magyarországon mondták, hanem a szomszédos Romániában. Teljesen egyetértünk. Történelmi sorsközösségben élünk a románokkal. Nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen, a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben. Mind a magyarok, mind a románok teljes jogú tagjai az Európai Uniónak és azok is maradnak. A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítanunk kell egymásra« – mondta május 9-én a tihanyi apátságban Orbán Viktor.”

A lengyeleknél második forduló kövekezik

Lengyelországban is június elején tartják az elnökválasztás második fordulóját. A tegnapi első fordulóban sem a kormánypárti tábor liberális-konzervatív jelöltje, Trzaskowski, sem a nemzeti-konzervatív jelölt, Nawrocki nem tudott elegendő szavazatot szerezni. A varsói Gazeta Wyborcza című, a legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap így ír erről:

„A következő két hét fogja eldönteni, hogy a populisták és a nacionalisták 2023-as megfékezése országunkban végleges volt-e, vagy csupán a demokrata tábor átmeneti győzelmét jelentette. Tudatában kell lennünk: a passzivitásunk és az apátiánk ad erőt az idegengyűlöletnek, az EU ellenfeleinek és a liberális demokrácia kritikusainak. Karol Nawrocki győzelme évekig tartó további konfliktust jelentene a jelenlegi koalícióval, és számos olyan törvényjavaslat megvétózásához vezetne, amelyekről a parlamentben kell szavazni. Ezért még a legyőzött elnökjelölteknek is egyértelműen ki kell fejezniük támogatásukat Trzaskowski iránt. Számunkra, lengyelországi szavazók számára a következő két hét próbatétel lesz arról, hogy a demokrácia valóban jelent-e valamit számunkra”.

Az ugyancsak varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap biztos a következőkben:

„A szélsőjobboldali szavazók döntik majd el, hogy ki lesz Lengyelország új elnöke. Nem valószínű, hogy két hét múlva elveszítik az érdeklődésüket a választások iránt. A PiS [Prawo i Sprawiedliwošć azaz Jog és Igazságosság] által támogatott jelölt valószínűleg a legyőzött szélsőjobboldali jelöltek szavazóinak támogatására is számíthat. Trzaskowskinak viszont a kezében van Donald Tusk kormánya, amely azóta sokat veszített a népszerűségéből. Tusk viselkedése kulcsszerepet fog játszani. Vajon olyan javaslatokkal áll-e majd elő, amelyek lendületet adnak a jelöltnek, vagy ő lesz az a botlató, amelybe Trzaskowski belebotlik?”

Portugáliában a Montenegro miniszterelnök (de nem Crna Gora-i!) vezette konzervatív kormánykoalíció nyerte az előrehozott parlamenti választásokat.

A lisszaboni Correio da Manha populista napilap így foglalja össze az eredményt:

„Montenegró új lendületet vesz kormánya számára, a szocialisták történelmi vereséget szenvednek, a szélsőjobboldali Chega párt pedig azt mutatja, hogy választási potenciálja még messze van a kiaknázhatótól. A robbanásszerű jobbra tolódás nélkül Montenegro elérte volna a kívánt abszolút többséget. Érdekes módon győzelmi beszédében amennyire csak tudta, kerülte korábbi »a nem nemet jelent« kijelentésének megismétlését a Chega felé. Vajon most megpróbál-e majd közeledni ellenfeléhez és megváltoztatni stratégiáját a jobboldali populisták elleni harcban?”

A szintén lisszaboni székhelyű Diario de Noticias című tabloid hetilap a szocialisták gyenge választási eredményét vizsgálva erre a következtetésre jut:

„Ők maguk manőverezték bele magukat ebbe a helyzetbe. A bizalmatlansági szavazással hozzájárultak Luís Montenegro kormányának bukásához és most pusztító vereséget szenvedtek. Továbbá az ultrajobboldali Chega párt gyakorlatilag fej-fej mellett áll a szocialistákkal. Kétségtelen: ez egy politikai földrengés volt. A szocialistáknak ezért nyalogatniuk kell a sebeiket és újra kell csoportosítani erőiket a következő csatára – különben ugyanaz a sors vár rájuk, mint a német SPD-re. Más európai országok tapasztalatai is fontosak számunkra. Németország és Franciaország esetében az ultrajobboldal a bevándorlásra adott válaszként vált mainstreammé. De bármennyire is lenyűgöző a Chega párt eredménye, a választások valódi győztese továbbra is Luís Montenegro. Remélhetőleg ő hozza el azt a politikai stabilitást, amelyre Portugáliának oly kétségbeesetten szüksége van.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)