Szerbia több mint 1,25 milliárd dollárt fizetett az Újvidék – Szabadka – államhatár vasútvonal rekonstrukciójáért kínai cégekkel partnerségben, annak ellenére, hogy ezt akár négyszer olcsóbban is meg lehetett volna oldani, írja a Nova.
A szerb hatóságok ugyanis lemondtak egy olyan projektről, amelyet az EU támogatásából finanszíroztak volna, és amely – a Vizsgálóbizottság állítása szerint – mintegy 330 millió euróba került volna. Ezzel – hangsúlyozzák – körülbelül 60 millió euró vissza nem térítendő támogatásról is lemondtunk.
Az Európai Unió pénzéből már 2012-ben és 2013-ban elvégezték az előzetes tanulmányokat, amelyek azt mutatták, hogy a vasútvonal modernizálása Újvidék és a magyar határ között körülbelül 330 millió euróba kerülne.
A szerb állampolgárok végül jóval többet fizetnek ezekért a munkálatokért – legalább 1,25 milliárd eurót.
Emanuele Giaufret, az EU szerbiai delegációjának vezetője a Vizsgálóbizottságnak az újvidéki vasútállomás előtető leomlásáért való felelősség kivizsgálásával kapcsolatos kérdésére adott válaszában kijelentette, hogy Szerbia szuverén döntést hozott arról, hogy ezt a projektet az EU pénzügyi támogatása nélkül valósítja meg.
„Ezzel a szerb hatóságok technikai szabványokat fogadtak el, beleértve a 200 km/h-s tervezett sebességet, ami eltért az IPA 2011 keretében eredetileg javasolt szabványoktól. Ezek a döntések kívül esnek az EU részvételének keretein ebben a projektben” – mondta Giaufret.
Szerbia tehát úgy döntött, hogy az Újvidék–Szabadka vasútvonal modernizációs és rekonstrukciós projektjét kínai partnerekkel, a CCCC és CRIC vállalatokkal valósítja meg. A kereskedelmi szerződés szerint, amelyet az állam nevében az akkori építésügyi miniszter, Zorana Mihajlović írt alá, és az elérhető mellékletek alapján ez a projekt legalább 1,25 milliárd euróba került.
A papíron lévő projektek között van különbség, de a gyakorlatban ez lényegében nem jelentős. A „kínai” rekonstrukcióval Szerbia egy olyan vasútvonalat kapott, ahol a vonatok 200 km/h sebességgel közlekedhetnek, míg az EU-s projekt alapján a maximális sebesség 160 km/h lett volna, az utazási idő pedig mindössze nyolc perccel lett volna hosszabb.
Vladimir Obradović, a Vizsgálóbizottság tagja és a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora a Nova.rs-nek elmondta, hogy ez a vasút a Pán-európai folyosó része, ahol a vonatok amúgy sem haladnak gyorsabban 160 km/h-nál, és ez a sebesség is csak rövid szakaszokon érhető el.
„Ráadásul a tehervonatok nem képesek 130 km/h-nál gyorsabban haladni. Még ha lennének is olyan vonataink, amelyek 200-zal mennek, az időmegtakarítás összesen mindössze nyolc perc lenne” – mondta Obradović.
Azzal, hogy Szerbia a jelentősen drágább kínai projektet választotta, lemondott a vissza nem térítendő támogatásokról is, amelyeket ilyen esetekben adnak.
„Nagy kérdés, hogy ki és miért hozta meg azt a döntést, hogy lemondjanak az EU pénzügyi támogatásáról, a kedvezményes hitelekről és hogy megváltoztassák a műszaki megoldást gazdasági alap és indoklás nélkül. Miért nem tették közzé ezt a dokumentációt, miért nem érhető el nyilvánosan, és vajon a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség kivizsgálja-e, hogy ki hozta meg ezeket a döntéseket, miért, és mekkora kárt okoztak a Szerb Köztársaságnak és a szerb állampolgároknak” – tette hozzá Obradović.
Köztudott, hogy az EU által nyújtott minden egyes eurót igazolni kell, és a pénzfelhasználás átláthatósága alapkövetelmény.
Ez nem mondható el a kínai hitelekről, és a velük kötött szerződések és mellékletek részletei máig nem teljesen ismertek. A kereskedelmi szerződés csak az egyetemi hallgatók kérésére lett nyilvánosságra hozva, de a teljes dokumentáció továbbra sem hozzáférhető.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
