Franciaország alsóháza május 27-én történelmi jelentőségű döntést hozott: 305 igen és 199 nem szavazattal elfogadta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a gyógyíthatatlan betegek számára az orvosilag támogatott halált. A döntés és az ahhoz vezető vita nemcsak politikai és jogi, hanem mély erkölcsi és társadalmi kérdéseket is felvetett, adott róla hírt a BBC.
A francia parlamenti vita során kialakított szöveg világosan szabályozza, kik élhetnek az asszisztált halál lehetőségével. A törvény csak olyan francia állampolgárokra vagy Franciaországban élő nagykorúakra vonatkozik, akik halálos kimenetelű, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, állapotuk előrehaladott vagy végstádiumú, és szenvedésük elviselhetetlen és kezelhetetlen. A döntésnek a beteg szabad akaratán kell alapulnia, és egy legalább kétnapos gondolkodási időszak után kell megerősítenie szándékát.
Az asszisztált öngyilkosság a beteg saját kezűleg bevett halálos szerrel történik, míg eutanázia esetén orvosi segítségre is sor kerülhet – ám utóbbi csak akkor, ha a beteg állapota nem teszi lehetővé az önálló cselekvést.
A jogszabály kizárja a teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személyeket. A súlyos pszichiátriai betegséggel vagy például Alzheimer-kórral élőket a jogosultak köréből, és rögzíti, hogy az orvosok nem kötelezhetők a részvételre – viszont bűncselekménynek minősülne, ha valaki megpróbálná megakadályozni az asszisztált halál végrehajtását.
Az új törvényjavaslat nem a semmiből bukkant elő. A francia közélet évek óta tárgyalja az élet végéről szóló méltóságteljes döntések kérdését. Az Euronews értesülései szerint 2023-as közvélemény-kutatások alapján a francia társadalom többsége támogatja az eutanázia legalizálását. A parlamenti munka azonban hosszú és bonyolult volt, amit csak súlyosbított, hogy Emmanuel Macron elnök tavaly feloszlatta a Nemzetgyűlést, politikai válságot idézve elő. A mostani szavazás még nem végleges döntés – a tervezet a kétkamarás törvényhozás révén Szenátus elé kerül, ahol a konzervatív többség módosításokra törekedhet, és akár hónapokig is elhúzódhat az ügy végleges lezárása.
Macron elnök – aki személyesen is támogatta a javaslatot – a szavazás után úgy fogalmazott: „az emberi méltóság és az egymás iránti testvériség útja nyílik meg lassan, reményekkel, kétségekkel és tisztelettel telve”.
A törvénytervezet kapcsán kétpólusú társadalmi vita bontakozott ki. A jogszabály hívei szerint az államnak kötelessége biztosítani a méltóságteljes halál lehetőségét azok számára, akik reménytelen szenvedésben élnek. Sok francia állampolgár eddig kénytelen volt Svájcba vagy Belgiumba utazni – vagy épp titokban külföldi segítséget kérni – ahhoz, hogy véget vethessen szenvedésének. Jonathan Denis, a Méltósággal Meghalni Jogáért Egyesület (ADMD) elnöke úgy fogalmazott: „Nem fogadható el, hogy csak azok dönthessenek saját sorsukról, akik ezt anyagilag megengedhetik maguknak.”
Az ellenzők táborában azonban jelentős hangok emelkedtek fel. A konzervatív és szélsőjobboldali képviselők attól tartanak, hogy a definíciók túl tágak, és akár olyan emberekre is kiterjedhet a törvény, akiknek még hosszú éveik lehetnének hátra. Egy Parkinson-kóros nő a törvény elleni tüntetésen úgy fogalmazott: „Ez olyan, mintha egy töltött pisztolyt hagynának az éjjeliszekrényemen.”
A törvénytervezet heves tiltakozást váltott ki Franciaország vallási közösségeiben is. A Vallási Vezetők Konferenciája – amelyen a katolikus, ortodox, protestáns, zsidó, muszlim és buddhista felekezeteket is képviseltettek – közös nyilatkozatban ítélte el a tervezetet, amely szerintük „antropológiai törést” idézne elő. Úgy vélik, az eutanázia legalizálása súlyos társadalmi nyomást gyakorolhat az idősekre és a fogyatékkal élőkre, akik úgy érezhetik, hogy csak terhet jelentenek hozzátartozóiknak.
A francia egyházak figyelmeztettek: nem elég a szándék szabadságára hivatkozni – az élet védelme nem válhat egyéni mérlegelés tárgyává, főleg egy olyan időszakban, amikor a társadalmi kapcsolatok és a szolidaritás egyébként is gyengülőben vannak.
A törvény útja még nem ért véget. A Szenátusban – ahol jobboldali a többség – számos módosító javaslatra, és újabb vitákra lehet számítani. Emmanuel Macron Az AP News további közlése alapján pedig korábban jelezte: ha a parlamenti vita ellehetetlenül, akár népszavazásra is viheti a kérdést.
Addig is azonban a francia társadalom egyik legnehezebb etikai kérdésével néz szembe: hogyan lehet egyensúlyt teremteni az emberi méltóság tisztelete, az egyéni szabadságjogok és a legkiszolgáltatottabbak védelme között. A vita nemcsak Franciaországban, de egész Európában új irányt szabhat az eutanázia megítélésének.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
