A NATO-tagállamoknak készen kell állniuk egy esetleges orosz támadásra legkésőbb 2029-ig – figyelmeztetett Carsten Breuer, a német Bundeswehr vezérkari főnöke a Szingapúrban megrendezett Shangri-la védelmi csúcstalálkozón. A tábornok szavai nemcsak Németország, de az egész európai védelmi közösség gondolkodásában jeleznek fordulatot: a korábban csillapodni látszó háborús félelmek helyét egyre inkább az előrelátó felkészülés és elrettentés stratégiája veszi át.
Breuer tábornok a BBC-nek nyilatkozva elmondta: Oroszország jelenleg évente 1500 harckocsit gyárt, és 2024-ben több mint 4 millió darab 152 mm-es tüzérségi lőszert állított elő – ezek közül nem mindet küldték Ukrajnába. A megtermelt fegyverzet egy része nyugati irányba néző katonai struktúrákba kerül, másik része raktárkészleteket gyarapít – céljuk világos: a Balti-térségre irányuló potenciális támadás előkészítése. Ez mellet Breuer azt is megjegyezte, hogy 40 éves szolgálata alatt ez a leglátványosabb fegyverkezés az oroszok részéről.
A tábornok szerint az orosz fél másképp tekint az ukrajnai háborúra, mint a nyugati országok. Míg Európa „egy konfliktusként” látja azt, Moszkva „folyamatként” értelmezi, amelynek szerves része a NATO elleni nyomásgyakorlás. Ezt támasztják alá a Balti-tenger alatti kábelek elleni akciók, az európai infrastruktúrákat ért dróntámadások és kibertámadások is.
Külön nevesítésre került a Suwałki-folyosó, a lengyel-litván határvidék, amely Kalinyingrádot köti össze Fehéroroszországgal. Ez a NATO egyik legsebezhetőbb pontja – ha Moszkva szárazföldi kapcsolatot akar létrehozni Kalinyingráddal, ezen keresztül kell áttörnie. A német tábornok hangsúlyozta: a balti országok ehhez hasonló veszélyt már ma „tűzforróságként” érzékelnek, míg Németországban „még csak füst száll a látóhatáron”
A figyelmeztetés nem véletlenül érkezik most: heteken belül sor kerül a hágai NATO-csúcstalálkozóra, ahol a védelmi költségvetések növelése is napirenden szerepel. Breuer szerint Európának sürgősen újra fel kell építenie hadseregeit, nemcsak önvédelemből, hanem az elrettentés érdekében is. „Fel kell gyorsulnunk… be kell szállni – szükség van rá” – fogalmazott
Az elmúlt évek alatt a legtöbb európai állam – így Németország is – drasztikusan leépítette katonai képességeit. Az ukrajnai háború azonban tudatosította a védelmi ipar újraindításának szükségességét, és egyre több kormány, köztük a német Zöldek is, elfogadják a kiadások növelését.
A végeredmény azonban még messze van: évekbe telik, mire az európai hadiipar képes lesz olyan ütemű gyártásra, mint Oroszországé. Eközben az Egyesült Államok védelmi fókusza is áthelyeződik az indo-csendes-óceáni térségbe, így Európa kénytelen saját erejére támaszkodni.
A tábornok válaszolt arra az aggodalomra is, miszerint Magyarország és Szlovákia Oroszországhoz való viszonya megbontaná a NATO kohézióját. Breuer szerint az ellenkezője igaz: a svéd és finn csatlakozás, valamint a katonai vezetők közti egység példátlan. „Soha nem láttam még ilyen egységet” – mondta, hozzátéve: mindenki érti, hogy a kollektív védelem irányába kell elmozdulni, és mindenki látja a fenyegetés mértékét.
Breuer figyelmeztetése nem elszigetelt hang. A nyugat-európai katonai és politikai elit egyre világosabban fogalmaz: az „örök béke” illúziója helyett a realitásra épülő stratégiai gondolkodás válik mindennapossá. Az interjú tartalmából egyes portálok, mint az Europe Says egy nagyobb volumenű háború előrejelzését olvasták ki. A napjainkban lejátszódó szemléletváltás azonban nem háborús hisztéria, hanem az elrettentés logikájának alkalmazása, mely szerint készen kell állni, hogy ne kelljen harcolni. A kérdés csupán az, hogy az európai társadalmak készek-e viselni ennek a költségeit és következményeit – politikailag, gazdaságilag, és akár katonailag is.
Vlagyimir Putyin (Fotó: Beta/Alexei Nikolsky, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
