Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić már február óta ünnepli az egyetemista és polgári tiltakozások felett aratott győzelmet, amelyeket ő és a Szerb Haladó Párt tagjai „színes forradalomként” emlegetnek. Azonban miközben ő „győzött”, olyan dolog történik vele, amit a közelmúlt történelmében először látunk – egyidejű tiltakozások több mint 30 városban Szerbia-szerte, ahol a polgárok rendkívüli parlamenti választásokat követeltek. Hidak, terek, utcák kerültek blokád alá.
Bár a március 15-én Belgrádban tartott tüntetés után azt lehetett hallani, hogy a tiltakozási energia csökken, a múlt hétvégén kapott képek mást mutatnak.
Srđan Golubović rendező szerint most egy energiafelhalmozódás zajlik, ami új harci formát fog eredményezni. Ugyanígy gondolja Dejan Bursać is, aki a Nova hírportálnak azt nyilatkozta, hogy az emberek politikai tudata tartósan megváltozott, és hajlandók részt venni minden tüntetésen.
A rendkívüli parlamenti választások kiírásának követelése mellett a „Kelj fel, Szerbia” (Vostani Serbie) nevű tüntetéseknek fő célja az volt, hogy megmutassák: egész Szerbia egységes a politikai küzdelemben, és hogy a kisebb városok hangja is hallatszódni tud.
Az egyetemisták már korábban megkezdték a decentralizációt, az Egyetemistát minden faluba nevű akcióval, amely során számos települést kerestek fel, és beszélgettek a helyi lakosokkal.
A hatalom évek óta igyekszik az egység látszatát kelteni, és azt a képet erősíteni, hogy senkinek nincs és nem is lesz akkora támogatottsága, mint a Szerb Haladó Pártnak és Vučićnak. Most azonban nagy kérdés, hogyan reagál majd a vasárnapi eseményekre. A hatalomra jellemző másolási gyakorlat most nehezen lesz kivitelezhető – elképzelhetetlen ugyanis, hogy az SNS több mint 30 helyszínen egyidejű tüntetést szervezzen.
A blokádok kezdetétől fogva a hatalom az egyetemisták minden mozdulatát lemásolta: amikor a hallgatók blokád alá vonták az egyetemeket, megjelentek „azok, akik tanulni akarnak”; amikor országszerte voltak tüntetések voltak, a hatalom ellentüntetéseket szervezett nagyvárosokban, ahová az SNS hívei gyalog érkeztek – ugyanúgy, ahogy a diákok bejárták keresztül-kasul az országot, sőt Brüsszelbe is eljutottak.
Annak ellenére, hogy a március 15-i nagy diákmegmozdulás után sokan a polgári energia csökkenéséről beszéltek, Srđan Golubović egyetemi tanár, rendező, a ProGlas egyik alapítója az N1-nek úgy nyilatkozott: itt energiafelhalmozódásról van szó.
Hasonló véleményen van Dejan Bursać is, a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet vezető tudományos munkatársa, aki a Novának azt mondta: az emberek továbbra is hajlandók részt venni a tüntetéseken.
„Nem hiszem, hogy a tiltakozási energia csökkenőben van. Ez inkább abból az elvárásból fakad, amit a nagyobb városokban lezajlott korábbi tömegtüntetések után éreztek, amelyeken több tízezer, vagy akár több százezer ember is részt vett. A kutatások szerint az emberek hozzáállása nem változott, és bármikor hajlandók csatlakozni, ha történik valami” – mondta Bursać.
Ezt – mondja a Nova forrása – a múlt hétvégi tüntetések is bizonyították.
„Úgy gondolom, hogy korai az a várakozás, miszerint ezek a tüntetések lecsengtek – ezt Vučić elnök és az SNS képviselőinek nyilatkozataiból is látni lehet. Szerintem ezek a várakozások nincsenek összhangban a valósággal, és az emberek politikai tudata az elmúlt hónapokban tartósan megváltozott” – állítja Bursać.
Emlékeztetett a tavalyi Rio Tinto elleni tüntetésekre és a lítiumbányászat tiltakozására is, amelyek országszerte, nyáron, nagy hőségben zajlottak – amikor amúgy azt feltételeznénk, hogy az emberek nyaralni mennek. Már akkor is látható volt, hogy a politikai cselekvés mintái változnak.
A hatalom diákmozgalmi ötleteket másoló lépéseit kommentálva Bursać azt mondja:
„Úgy gondolom, ez teljesen kontraproduktív stratégia, és valójában annak a helyzetnek a félreértése, amelyben a Szerb Haladó Párt találta magát. Az ő szavazóik egyfajta stabilitást várnak az országban – ezt nyújtotta nekik Vučić évek óta, vagy legalábbis sikeresen eladta –, majd jött az Újvidéken történt tragédia okozta instabilitás. Még nagyobb bizonytalanság alakult azzal, hogy saját embereik is blokádokat szerveznek, tüntetésekre mennek, embereket támadnak meg. Ez látszik az SNS népszerűségén is, amely hónapok óta csökken, mert képtelenek kezelni az egyre súlyosbodó helyzetet” – mondta Bursać.
Mindez – magyarázza Bursać – abban mutatkozik meg a legjobban, hogy Aleksandar Vučić nem mer választásokat kiírni, tisztában van ugyanis vele, hogy ez nem lenne kedvező terep az SNS számára.
Emlékezzünk: Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić már februárban bejelentette, hogy legyőzte a „színes forradalmat”, élő adásban és nagyvárosi rendezvényein is.
„És most megmondom nektek – kudarcot vallott a színes forradalmuk. Üzenjétek meg nekik: az USAID-nek, a NED-nek és az EED-nek (Európai Demokrácia Alapítvány), hogy ennek vége. Szerbia győzött, és Szerbiát soha nem fogjátok legyőzni” – jelentette ki Vučić.
Azt is közölte, hogy júniusra könyvet ír majd arról, hogyan győzte le a színes forradalmat.
A nagykikindai sportcsarnokban tartott rendezvényen egy nagy transzparens is látható volt: Vajdaság Szerbia. És ezzel még nincs vége.
Az elnök Moszkvában, a Győzelem Napja alkalmából is dicsekedett a kínai vezetőnek, Hszi Csin-pingnek, hogy legyőzte a színes forradalmat.
A találkozón, amelyen a két ország más tisztségviselői is részt vettek, Vučić azt mondta Hszinek, hogy „nem kérni jött”, hanem csak „nagy köszönetet mondani” és közölni vele, hogy „sikerült megakadályoznia a külföldről szervezett színes forradalmat, amely a szerb vezetés megdöntésére irányult”.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
