Az orosz–ukrán béketárgyalások második fordulója is érdemi áttörés nélkül zárult Isztambulban. A bő egyórás találkozó során Moszkva kemény és változatlan feltételeket diktált, amelyeket Kijev ismételten elutasított. Bár humanitárius gesztusok születtek – újabb hadifogolycserében és 12 000 elesett katona holttestének visszaszolgáltatásában állapodtak meg –, a valódi békefolyamat elindulása továbbra is illúziónak tűnik.
A tárgyalásra a moszkvai delegáció egy részletes memorandummal érkezett, amelyet az orosz állami média is nyilvánosságra hozott. A dokumentum gyakorlatilag ultimátumokat tartalmazott:
- Ukrajna nemzetközi szinten ismerje el Oroszország fennhatóságát a Krím-félsziget, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék felett, és vonja ki csapatait ezekről a területekről.
- Az ukrán hadsereget le kell építeni, méretét Moszkva korlátozná.
- Ukrajna jogilag kötelezze el magát semleges országként, kizárva a NATO-tagság lehetőségét.
- Az orosz nyelv hivatalos státuszba emelése, az orosz ajkúak „jogainak védelme”, és a nácizmus dicsőítésének jogi tilalma is a feltételek között szerepel.
A Reuters beszámolója szerint a memorandum kétféle tűzszüneti lehetőséget is tartalmazott:
- Teljes ukrán katonai kivonulás a megszállt területekről.
- A nyugati katonai támogatások, műholdas hírszerzés és újabb csapatmozgások felfüggesztése, hadiállapot feloldása és 100 napon belül új parlamenti és elnökválasztások kiírása.
A tárgyalások után Rustem Umerov ukrán védelmi miniszter a BBC-nek úgy nyilatkozott: Ukrajna továbbra is egy „teljes és feltétel nélküli, legalább 30 napos tűzszünetet” követel, amely kiterjedne a szárazföldre, a tengerre és a légtérre egyaránt. Kijev saját tűzszüneti javaslatát már korábban átadta, míg Oroszország csak a találkozón ismertette saját álláspontját.
Kijev azt is közölte, hogy listát nyújtott át 400, erőszakkal elhurcolt ukrán gyermekről – Oroszország mindössze tíz visszaküldését vállalta. Az ukrán fél a június vége előtti újabb tárgyalási fordulóban bízik, de Umerov szerint a végleges kérdések rendezése kizárólag egy közvetlen Zelenszkij–Putyin találkozón lehetséges.
Medvegyev szerint a cél a győzelem, nem a béke. A tárgyalások hátterét tovább árnyalja, a Biztonsági Tanács alelnökének kijelentése. Medvegyev nyíltan kijelentette, hogy:
„Az isztambuli tárgyalások nem valami illuzórikus kompromisszumos békéért zajlanak, hanem a győzelmünkért és a náci ukrán rezsim teljes megsemmisítéséért.”
A Telegramon közzétett bejegyzésében Medvegyev bosszút is ígért az orosz stratégiai bombázókat célzó ukrán dróntámadások miatt:
„A megtorlás elkerülhetetlen. Ami fel kell robbanjon, az fel fog, és akit el kell tüntetni, az el lesz.”
Bár a tárgyalások nyomán újabb hadifogolycserét és elesett katonák holttestének visszaszolgáltatását jelentették be, a béketörekvések valódi előrehaladásáról alig beszélhetünk. Zelenszkij litvániai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „nincs jele annak, hogy Moszkva komolyan véget akarna vetni a háborúnak”. Az elnök újabb szankciókat sürgetett Oroszország ellen, miközben az Egyesült Államok – Trump elnök kezdeményezésére – jelezte, hogy hajlandó közvetíteni, de csak akkor, ha mindkét fél előrelépést mutat.
A tárgyalásokba bekapcsolódna Donald Trump is, aki a sajtó értesülései alapján nem zárkózik el attól, hogy egy háromoldalú csúcstalálkozót hívjon össze Erdogan török elnök közvetítésével. A Fehér Ház szóvivője szerint:
„Trump azt szeretné, ha mindkét fél egy asztalhoz ülne.”
A nyívánosság számára elérhető adatok arra mutatnak rá, hogy Moszkva jelenlegi álláspontja nem a kompromisszumkeresést, hanem a politikai dominanciát szolgálja. Az ultimátumszerű feltételek-melynek elfogadásával Ukrajna teljesenki lenne szolgáltatva egy újabb orosz támadásnak-, a tárgyalások előtti katonai erődemonstrációk és a Medvegyev-féle retorika nem a béketeremtés, hanem a háború folytatásának irányába mutatnak.
Kijev sem hátrál: a legutóbbi ukrán dróntámadások, amelyek mélyen orosz területen okoztak károkat a stratégiai légierő bázisain, egyértelmű jelzésként értékelhetők. Zelenszkij így fogalmazott:
„Nem akarunk háborúzni. Nem erőt akarunk mutatni, de kénytelenek vagyunk, mert az ellenség nem akar megállni.”
Az isztambuli tárgyalások után világosabb, mint valaha: a háború végét nem a tárgyalóasztalnál, hanem a harctéren kívánja eldönteni Oroszország – Ukrajna pedig, minden vesztesége ellenére, nem hajlandó elfogadni az önfeladást.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
