Csantavér, Csóka, Szabadka – ezt a három települést az köti össze, hogy egyikben sem engedték be a polgárokat azokba a középületekbe, amelyeket az adófizetők pénzéből tart fenn a mindenkori hatalom.
Csókán előbb a pedagógusok szerettek volna ülésezni a Művelődési Házban, utána pedig a Csóka cenzúra nélkül csoport kérte, hogy a fővárosból érkező vendégeket fogadhassák ugyanott, ehelyett mindkét rendezvényt a szabad ég alatt tartották meg az említett épület előtt. Szabadkán – ahol a helyi közösségek választását már rég ki kellett volna írni – a lakossági gyűlést rendezték a helyi közösség épülete előtt, mert oda sem engedték be a polgárokat. Csantavéren a falu katasztrofális közbiztonságával kapcsolatos gyűlést a helyiek a színházteremben szerették volna megtartani, és többen közülük megdöbbentek, amikor kiderült, hogy a terem ajtaja zárva marad előttük.
Felmerül a kérdés, (m)ennyire fél a hatalom a saját szavazópolgáraitól, ha arra is képes, hogy az embereket kizárja, nem engedi be a közintézményekbe csak azért, mert ott minden bizonnyal kemény szavak és bírálatok is elhangzanak a hatalom számlájára? Minden egyes zárt ajtó, minden egyes kinyilatkozás, hogy nincs itt semmi gond, fejlődik az ország, minden épül-szépül csak újabb olaj a tűzre, amely már így is perzseli a hatalmon levők talpát.
És bizonyára többeknek is fájni fog a mondat, de ki kell mondani: aki a normalitáshoz való visszatérést emlegeti, és azt pártolja, annak – a munkahelyén keresztül vagy más formában, de – anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy az országban semmi ne változzon, minden maradjon úgy, ahogy az újvidéki előtető leomlása előtt volt.
„Azoktól, akik érdekből támogatják ezt a rendszert, csak annyit kérdeznék: ha legközelebb a ti gyerekeitekre szakad rá valami, akkor majd ránéztek a bankszámláitokra, és belenyugodtok a történtekbe azzal, hogy nem baj, legalább pénzem van?” – ezt a kérdést tette fel Danyi Szilvia az egyik zentai tüntetés alkalmával.
Az egyetemisták május végén bejelentették, hogy továbbra is követelik a rendkívüli választások kiírását. Tizenhárom év után a hatalom először nem akar voksolást, pedig pár hónappal ezelőtt még az államelnök azt nyilatkozta, bármikor hajlandó választásokat kiírni.
Az előrejelzések szerint forró nyárra számíthatunk, viszont a dolgok jelen állása szerint az országban az ősz is hasonló lesz.
A cikk nyomtatott verziója a Családi Kör magazin júniusi számában jelent meg. Vásárolja meg a Családi Kört vagy fizessen elő a teljes megújuláson esett újságra.
________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
