Amikor a Szerbiai Ifjúsági Szervezetek Ernyőszervezete (KOMS) közzétette legutóbbi kutatásának eredményeit, a figyelmet leginkább két adat keltette fel. A kutatás szerint a fiatalok 92 százaléka kész elmenni szavazni, és majdnem 90 százalékuk támogatta a diáktüntetéseket. Korábbi kutatásokhoz képest ezek az arányok jelentősen – mintegy húsz százalékkal – magasabbak az idei évben.
A Szerbiai Ifjúsági Szervezetek Ernyőszervezete tavaly azt közölte, hogy a fiatalok 73 százaléka mondta, hogy részt vett a 2023-as decemberi parlamenti választásokon, és ugyanennyien jelezték, hogy a következő választásokon is szavaznának.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke szembesülve a népszerűségi mutatóinak csökkenésével, nem hajlik arra, hogy rendkívüli parlamenti választásokat írjon ki.
„Az egyetemisták és az ifjúság lázadása olyan helyzethez vezetett, amely meglehetősen egyedülálló a szerb többpártrendszer történetében. Eddig ugyanis mind a pártok, mind a civil szervezetek hatalmas erőfeszítéseket tettek, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését és rávegyék őket a szavazásra. Ennek érdekében számos Menj el szavazni! kampány indult, főként a fiatalokat megcélozva, mivel minden kutatás azt mutatta, hogy ez a társadalmi réteg a legkevésbé érdeklődő a választások iránt” – mondja a Danas napilapnak Dragan Popović történész.
Most viszont, teszi hozzá, nemcsak hogy érdeklődnek a választások iránt, de minden valószínűség szerint saját listájuk is lesz, és a rezsim elleni választási küzdelem élére állnak.
„Politikailag tudatos fiatal generációkat kaptunk, akik maguk küzdötték le az apátiát és vették kezükbe a dolgokat. Ezért nem is meglepőek az olyan kutatások, mint a KOMS-é. A fiatalok közéleti, politikai érdeklődése hatalmas előnyt jelent egy jobb irányítási rendszer kialakításához, és általában Szerbia kiemeléséhez a jelenlegi mély társadalmi, politikai és erkölcsi válságból. Ezek a hatások nem csupán rövid távúak, az első következő választásokra irányulók, hanem hosszabb távon is reményt adnak arra, hogy új generációs politikusokat vagy más közszereplőket kapjunk, ami mindenképp szükséges a társadalom fejlődése érdekében” – magyarázta a történész, aki hozzátette, hogy Vučićot megrémítette a fiatalok hatalmas mozgósítása.
„Nem tudom, milyenek a kutatási eredmények az általános lakosság körében, de feltételezem, ott sem áll túl jól. Másrészt, ha nem ír ki választásokat, gyávának tűnik majd, így 2012 óta először került olyan helyzetbe, ahol egyik lehetőség sem kedvező számára” – nyilatkozta Popović.
Bár első pillantásra ezek csak „felmérési adatok”, a mögöttük meghúzódó politikai dinamika sokkal mélyebb és komolyabb kihívást jelent a jelenlegi rezsim számára – mondta Dario Hajrić szociológus.
„A szerbiai autoriter rendszer egyfajta hegemón blokk formájában működik, amelyben az autoriter politikai ellenőrzés a populista legitimáción, a gazdasági-társadalmi megvesztegetésen és a kulcsfontosságú társadalmi csoportok – köztük a fiatalok – demobilizációján alapul” – mutat rá Hajrić, aki szerint a rezsim mostanra elveszítette ezt az utolsó tényezőt.
„A egyetemista tüntetések és a fiatalok növekvő politikai aktivitása azt jelzi, hogy egy új nemzedéki identitásbázis jött létre a rezsimmel szembeni ellenzék számára. Az a tény, hogy a fiatalok 27 százaléka épp a diákok felhívására menne el szavazni, azt mutatja, hogy a diákmozgalom szerepe nem pusztán szimbolikus, hanem funkcionális is – a diákok új, atipikus szereplőivé váltak annak az új politikai mozgósításnak, amely hatalmas ismeretlen tényezőt jelent a rezsim számára. Amikor valaki számára a hatalmon maradás a szabadságának megőrzését is jelenti, egyértelmű, hogy nem szívesen vállalja be a választások kiírását ekkora bizonytalanság mellett” – mondta Hajrić, aki úgy véli, nem ugyanaz szembemenni a diákokkal, mint más társadalmi csoportokkal – ugyanis a fiatalokkal konfliktusba kerülés aláássa annak a hatalomnak a legitimitását, amelynek a „jövő” a fő jelszava.
„A jövő ma nyílt konfliktusban áll a rezsimmel – és ez végre a jelenre is kihat” – közölte Hajrić.
___________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
