A szabadkai Petar Drapšin utca, ismertebb nevén Gombkötő utca, Szabadka egyik legrégebbi macskaköves utcája. Az új szabályozási tervjavaslat, amely jelenleg közvitára vár, bizonyos részeken lehetővé tenné alacsonyabb lakóépületek építését, park kialakítását, valamint az utca térkövezését is.
Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a II-es zóna szabályozási tervéről szóló kerekasztal-beszélgetésen a Magločistač kérdésére elmondta: ez egyelőre csak egy lehetőség, az ilyen jellegű megoldások nem kötelező érvényűek. Kiemelte, hogy többszintes épületek építését nem fogják engedélyezni, mivel az véglegesen tönkretenné az utca és az egész városrész hangulatát.
A 2021-es tervet azért vonták vissza átdolgozásra, mert az új beépítési lehetőségeket tartalmazott, amelyek nagy felháborodást váltottak ki a szakmai nyilvánosság és a lakosság részéről is – emlékeztet a Magločistač.
„Mi lezárnánk a Drapšin utcát a forgalom elől, leburkolnánk, szépen megvilágítanánk, padokat helyeznénk el – és ez az utca magától újraéledne. Ezt a nézetet több munkatárs is osztja az Intézetben. Nem mi találtuk ki ezt a koncepciót – például Romániában, Nagyváradon is így oldották meg a hasonló problémát, ahol kevés volt a pénz, de így rendezték a várost, amely azóta is él és fejlődik.”
Ami az egykori Heisler-féle fürdő helyét illeti, amely ma már csak egy gazos telek, az Intézet javaslata szerint ott egy kis zöld oázis jöhetne létre.
„Egy épület építése megengedett, de az a telek belső részén kapna helyet, így az utcáról főként a park lenne látható” – magyarázta Szűcs.
A Gombkötő utca és Matija Gubec utca sarkán, egy elhanyagolt építkezési telken lépcsőzetes épületet terveznek: földszinttel és két emelettel.
„Ez egy elég nagy telek, amely alkalmas lehet ilyen épület számára, de a kialakításának lefelé lejtő irányba kell történnie, hogy illeszkedjen az utcaképhez” – tette hozzá.
A szomszédos Makszim Gorkij utcában akár négyemeletes épületek is épülhetnek. Ezek „lelépcsőznének” a Drapšin utcához, amit Szűcs interpolációnak nevezett, vagyis a környező beépítéshez illeszkedő építkezést jelentene.
Arra a kérdésre, hogy a Gombkötő utcaeburkolása egyet jelentene-e a jelenlegi macskakő végleges eltüntetésével, Szűcs elmondta, hogy előbb meg kell vizsgálni, hányszor forgatták már meg a köveket az évek során.
„Ha a kövek egy része megsérült, nem lenne célszerű őket visszahelyezni, de talán az utca egyes részein a macskakövet meg lehetne őrizni” – mondta, és példaként az Ago Mamužić utca gyakorlatát említette.
Tervmódosítás és szemléletváltás
Nela Tonković művészettörténész a hallgatóságból azt kérdezte: mi változott meg annyira az Intézet munkatársainak tudásában, hogy most teljesen más tervet nyújtanak be? Szűcs szerint a gondolkodásmód változott meg.
Tonković felidézte, hogy a Radić fivérek utcában három földszintes házat lebontottak, annak ellenére, hogy az utca korábban történeti városrésznek lett nyilvánítva. A helyükre egy helyi beruházó többszintes épületet emelt, ami teljesen megváltoztatta az utcaképet.
Szűcs elismerte, hogy az Intézet dolgozóinak választani kellett:
„Folytassuk-e a 2000-es éveket jellemző brutális bontások gyakorlatát, vagy próbáljunk meg új szemlélettel dolgozni? A mostani koncepció segített abban, hogy egy ilyen új tervet dolgozzunk ki a II-es zónára.”
Szűcs hozzátette, hogy a III-as zónára vonatkozó jelenlegi szabályozási terv nagyon gyenge, és sürgős módosítást igényel.
„A II-es zóna csak a kezdet. Ezután következik Palics, ahol nagy és radikális változások várhatók, de szigorúbb intézkedések is.”
Kiemelte, hogy a cél egyensúlyt teremteni: megőrizni a város kulturális örökségét, miközben lehetőséget biztosítanak Szabadka fejlődésére.
A II-es zóna részletes szabályozási tervének előzetes nyilvános bemutatása 2024. április 23-án zárult le. A 2021-es korábbi tervet azért vonták vissza, mert öt védett utcában az épületek több mint felének lebontását irányozta elő. Egyes beruházók időközben már megvásároltak házakat a területen, míg mások magántulajdonban vannak.
A II-es zóna 16 utcát foglal magában, többségében 19. század végi – 20. század eleji lakóépületekkel. Különösen értékesnek számít a Petar Drapšin utca, amely szabálytalan, spontán kialakítású, és jelentős értéket képvisel.
Dubravka Đukanović, az újvidéki Művészeti Akadémia professzora, a szabadkai Városházán tartott sajtótájékoztató előtt kijelentette:
„A 20. századi építészeti örökség nálunk különösen veszélyben van az ingatlanfejlesztői urbanizmus miatt, ami Szabadkán is világosan látszik. Ha végigsétálunk néhány olyan utcán, amelyeket néhány évtizede még kisebb-nagyobb történeti épületek díszítettek, ma minden negyedik-ötödik-hetedik telken új lakóházat találunk, amelyek teljesen megváltoztatják a város arculatát. Ezeket az épületeket a város peremére is el lehetett volna helyezni.”
Véleménye szerint nem csak az egyes épületek védelme fontos, hanem az egész városrész egységéé is, mert „ezek együtt alkotják Szabadka szövetét, amely egyedi és értékes”.
Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere hangsúlyozta: több tucat épület veszélyben van, és a szabályozási dokumentumok célja ezek védelmének és fejlesztésének meghatározása.
„Nem az a célunk, hogy a műemlékvédelem nevében megakadályozzuk a turizmus vagy a város modern fejlődését, hanem hogy olyan tartalmakat hozzunk létre, amelyek többletértéket adnak városunkhoz. Ez lesz az alapja a jövőbeli részletes szabályozási tervek kidolgozásának.” – hangsúlyozta Góli.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
