Jelentős átalakulás előtt áll a magyar védelmi ipar: az állam többségi részesedést enged át a 4iG nevű magánvállalatnak kilenc kulcsfontosságú hadiipari cégben. A döntés, melyről a kormány és a 4iG közös közleményben számolt be, nemcsak gazdasági, de nemzetbiztonsági szempontból is kérdéseket vet fel. A tranzakcióra a nyár végén kerülhet sor, miközben az ügy már most komoly aggályokat kelt.
A hivatalos magyarázat szerint az állam olyan szintre hozta fel a cégeket, hogy azok piaci alapokon is megállják a helyüket, de a továbblépéshez – különösen az exportpiacokra lépéshez – már magánszereplőre van szükség. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a 4iG rendelkezik azzal a nemzetközi kapcsolatrendszerrel, technológiai tudással és kereskedelmi háttérrel, ami a magyar hadiipari termékeket versenyképessé teheti a globális piacokon. Az átrendezés célja magyar „prime” vállalatot faragni a 4iG-ból, olyat, ami régóta hiányzik a magyarországi haditechnikai ökoszisztémából – írja a Telex.
A privatizáció értéke 74,5–82,8 milliárd forint közé tehető. Fontos részlet, hogy az állam megtartja a gyártási infrastruktúra (üzemek, géppark, ingatlanok) tulajdonjogát, azt a 4iG-hoz kerülő új vegyesvállalat, az N7 Defence Zrt. bérli majd.
A privatizáció kilenc, eddig az állami N7 Holding portfóliójába tartozó céget érint. Ezek közül a legismertebbek: a Rheinmetall Hungary Zrt. és Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. (harcjármű- és lőszergyártás), a Colt CZ Hungary Zrt. (kézifegyvergyártás), az Airbus Helicopters Hungary Kft. (helikopter-alkatrészek gyártása), az Aeroplex Kft. (repülőgépjavítás), valamint az Arzenál Fegyvergyár és a Dynamics Nobel Defence.
Ezek túlnyomórészt vegyesvállalatok, sok esetben külföldi többségi tulajdonnal. A magyar fél jellemzően 49 százalékos részesedéssel bírt bennük eddig, most pedig ez a tulajdonrész kerül többségében a 4iG érdekeltségébe.
Az üzletben kulcsfontosságú 4iG Nyrt. vezetője Jászai Gellért, az Orbán-kormány gazdasági holdudvarának egyik prominens alakja. A cég portfóliója a hvg.hu tájékoztatása alapján elsősorban IT-és távközlési befektetésekből áll, védelmi tapasztalata marginális. Ugyanakkor a 4iG SDT nevű leányvállalatán keresztül már épített dróntechnológiákra és műholdas fejlesztésekre, és most a nehézipari, haditechnikai területet is bekebelezi.
Fontos megemlíteni, hogy a 4iG 25 százaléka a német Rheinmetall AG tulajdonában van, amely egyben partner is a magyar vegyesvállalatok egy részében. Ez adatbiztonsági kérdéseket is felvet – főleg egy olyan szuverén szektorról van szó, amely békeidőben is különleges szabályozás alatt áll.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a privatizáció segíti a magyar hadiipar fejlődését és versenyképességét, miközben a stratégiai érdekeket sem sérti. Álláspontjuk szerint az infrastruktúra állami kézben marad, különleges jogrend esetén az állam visszaveheti az irányítást. Emellett az exportpiacokon való megjelenéshez, az uniós támogatások lehívásához, valamint a munkahelyteremtéshez is elengedhetetlen a piaci szereplők bevonása.
A kormányzati állásponttal rímelő Mandiner véleménye szerint a modell megfelel a „nyugati mintáknak”, ahol például a Thales vagy a Leonardo esetében szintén kisebbségi állami tulajdon mellett működnek hadiipari vállalatok. A valóság azonban árnyaltabb, mivel ezekben az esetekben az állam többségében meghatározó befolyással bír.
A 444.hu értesülései szerint a legélesebb kritikát Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője fogalmazta meg, aki hazaárulásnak és „a legsúlyosabb nemzetbiztonsági kérdésnek” nevezte a tranzakciót. Kiemelte: a 4iG részvényesei között külföldiek is vannak, és a cégek átjátszása „kétes hírű oligarchák” kezébe történik. Bejelentette, hogy eladja saját 4iG-részvényeit, kivéve egyet, hogy aztán „a magyar érdek képviseletére” részt vehessen a cég közgyűlésein. Kormányra kerülés esetén visszaállamosítaná az eladott cégeket.
A volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz szintén aggályosnak tartja, hogy a magyar állam csak 25 százalék mínusz egy szavazat erejéig marad tulajdonos. Ez ugyanis nem stratégiai kontroll, hanem inkább szimbolikus jelenlét, amely komoly biztonsági kockázattal jár.
A jelenleg látható magánosításhoz hasonló konstrukciók valóban léteznek Nyugat-Európában, de fontos különbséggel, mert ott az állami jelenlét jellemzően erősebb, a stratégiai döntésekben való részvétel garantált. A magyar konstrukció ezzel szemben minimális állami befolyást biztosít, és a tőzsdén jegyzett, kötelezettségekkel terhelt 4iG-nek ad át olyan portfóliót, amely évekig közpénzből épült.
Bármilyen krízishelyzetben – háború, ellátási zavarok, nemzetközi embargók – a döntéshozatali lehetőségek korlátozottak lehetnek, hiszen a működtetés és az üzleti stratégia már nem állami kézben lesz. Noha a törvényi szabályozás lehetővé teszi az állam beavatkozását, a valóságban ez hosszadalmas, jogvitákkal és bürokráciával terhelt folyamat lehet különösen akkor, ha külföldi tőke is érintett.
A mostani privatizáció egyelőre csak előszerződés. De már most látni, hogy a nyilvánosság kizárásával, versenyeztetés nélkül, egy kormányközeli vállalat kap kézhez stratégiai jelentőségű vagyont. Az ügylet túlmutat a hadiiparon, sokkal inkább azt mutatja meg, hogyan gondolkodik valójában az Orbán-rendszer a nemzeti szuverenitásról, legalább is annak értékesíthető részéről.
A nyitókép illusztráció (Pixabay)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
