Lapzártánk megakadályozta, hogy az izraeli–iráni légiháború első híreit is figyelembe vegyük, ezért azokra később térünk vissza.
Az elmúlt hét folyamán ismét az Egyesült Államokban történt a legtöbb izgalmas esemény. Donald Trump radikális kisebbségellenes főtanácsadója egyszerűen megparancsolta a bevándorlási szerveknek, hogy legalább napi háromezer(!) idegent fogjanak le az ország különböző részein deportálás végett. Mivel ezt egyesével megtenni szinte lehetetlen vállalkozás, ezért az eleve vérfagyasztó nevű ICE (angolul „Jég”) hatóság (Immigration and Customs Enforcement, Bevándorlásügyi és Vámvégrehajtás) közönséges hajtóvadászatokat kezdett rendezni, amelyek során a kaliforniai ültetvényeken dolgozó, a barkácsáruházak parkolójában munkára váró, olcsó gyorsbüfékben mosogató-takarító, varrodában gürcölő latin-amerikaiakat fogdosták össze válogatás nélkül, bizarr módszerekkel. Trump egyszerre gyűlöli és irigyli Kaliforniát, mert az hagyományosan a legliberálisabb állam (noha Nixont ott választották szenátornak, de Reagan és Schwarzenegger is ott volt republikánus kormányzó!), ugyanakkor a leggazdagabb is. A világ ötödik(!) legnagyobb gazdaságának számító Kalifornia például többet fizet be a szövetségi költségvetésbe, mint amennyit a kőolajban bővelkedő, szélsőjobb által vezetett Texas „szegénységre” hivatkozva kihúz a föderáció kasszájából.
A durva embervadászat miatt kezdődött a múlt hét végén a tiltakozás Los Angelesben, az ország második legnépesebb városában – pontosabban (ami a hírekből rendre kimarad) annak mindössze három városi blokknyi területén, ami a város 1290 négyzetkilométerének fél ezrelékét teszi ki. A békésen tüntetők mellett megjelent egy maroknyi radikális elem is, akik felgyújtottak 5 önjáró taxit, amit aztán a Trump-kormányzat arra használt fel, hogy erőt demonstráljon: az elnök saját parancsnoksága alá vonta a kaliforniai nemzeti gárdát és négyezer gárdistát kivezényelt Los Angeles belvárosába. Ilyesmire éppen hatvan évvel ezelőtt volt utoljára példa, de akkor Lyndon Johnson elnök éppen a polgárjogi harcosok védelmében tette azt a helyi fajgyűlölő kormányzó ellen. Most viszont a hatalmával kíméletlenül visszaélő Trump még az embereket védő kaliforniai kormányzót is letartóztattatná – az egyik kaliforniai szenátort pedig le is teperték és megbilincselték a nemrég börtönrácsok előtt bájolgó korrupt és szélsőséges belbiztonsági miniszternő emberei. – Átlapoztuk a világsajtót Washingtontól Tokióig és Luxembourgtól Madridig.
[Kalifornia etnikai tarkaságának és hispán orientációjának megértéséhez érdemes tudni, hogy az USA legnépesebb és leggazdagabb, harmadik legnagyobb tagállamának területe 1542-től 1821-ig spanyol gyarmat volt, utána 1846-ig Mexikó része, majd két évig független köztársaság. Az ILLEGÁLISAN BETELEPÜLŐ ANGOLSZÁSZ AMERIKAIAK maroknyi csoportjának követelőzése – meg az 1848-ban kitört aranyláz – okozta, hogy az 1846–48-as USA–Mexikó háborúban az Egyesült Államok bekebelezte és 1850-ben a 31-ik tagállammá vált, Aranyállam becenéven. A hírekben szereplő Los Angelesnek közel négymillió lakosa van, a VÁROS bruttó összterméke (GDP) pedig hatszor akkora, mint Magyarországé, illetve tizenhatszor akkora, mint Szerbiáé. – szerk. megj.]
Trump fel akarja szabadítani Los Angelest, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Szerda este Los Angeles belvárosában a boltok felkészültek: bedeszkázták a kirakatokat, bezárták az éttermeket és kikapcsolták a neonreklámokat. Előző nap egy kis tüntető csoport vonult végig a belváros utcáin a tüntetések végén, kirakatokat törtek be és üzleteket fosztottak ki. A tüntetések ötödik napján azonban életbe lépett egy intézkedés, amelyet Karen Bass polgármester korábban szükségtelennek nyilvánított: éjszakai kijárási tilalom.
A Los Angeles-i tüntetések múlt péntek óta a belvárosra koncentrálódnak. A kijárási tilalom így a városnak azt a részét érinti, ahol a közel négymillió lakosból kevesebb mint 100.000 él. Szerda reggel azonban úgy tűnt, sikeres eszköznek bizonyult Donald Trump bevándorlási politikáját ellenző békés tüntetés elkülönítése a bajkeverőktől, akik az elmúlt napokban, különösen éjszaka, fokozták a helyzetet.
Bass bejelentése kedden érkezett a tüntetők és a rendőrség közötti első összecsapások után. Kora délután először vetettek be könnygázt a belvárosban, ahol körülbelül 100 ember gyűlt össze. Az épületet sokan a tüntetések központi helyszínének tekintik, mivel ide szállítják azokat a bevándorlókat, akiket a hatóságok razziák során letartóztatnak. Kedden több tucat belbiztonsági jármű és jelöletlen furgon hajtott be az épületbe, amelyet a Los Angeles-i Rendőrkapitányság és a Nemzeti Gárda védett.
„A jogállamiság egyre inkább átadja a helyét Don törvényének.”
A demokrata Gavin Newsom kaliforniai kormányzó és Donald Trump elnök közötti vita a Los Angeles-i helyzettel kapcsolatban szerdán tovább eszkalálódott. Egy órával a kijárási korlátozások bejelentése után Newsom azt nyilatkozta, hogy az amerikai demokrácia »a szemünk láttára támadás alatt áll«. Trump »romboló támadást« követett el, és lerombolta a hatalmi ágak szétválasztásának történelmi elvét. A Kongresszus minden felelősséget elhárít. »A jogállamiság egyre inkább átadja a helyét a Don törvényeinek« – mondta Newsom. Kalifornia csak a kezdet. A kormányzó felszólította az amerikaiakat, hogy gyakorolják a szólásszabadsághoz való jogukat – de »kérem, tegyék ezt békésen«.
A demokrata politikus – akinek állítólag ambíciói vannak a 2028-as elnökválasztásra – kijelentései Trump hétfői parancsát követték, miszerint nemcsak további 2.000 nemzeti gárdistát, amelynek létszámát ezáltal 4.000-re emelte, hanem 700 tengerészgyalogost is Los Angelesbe küldött, az állam kívánságaival ellentétben. Amerikai médiaértesülések szerint a tengerészgyalogosokat kedden még nem vezényelték be Los Angelesbe, hanem távolabb várták a bevetési parancsokat.
Sem a Nemzeti Gárda, sem a tengerészgyalogság kezdetben nem kapott felhatalmazást arra, hogy aktívan beavatkozzon a Los Angeles-i tüntetésekbe. Múlt péntek óta ezt kizárólag a helyi rendőrség végezte. A Trump által bevetett csapatok kizárólag a szövetségi épületek védelmére vannak beosztva, mindaddig, amíg az elnök nem teszi meg azt a rendkívüli lépést, hogy életbe lépteti a Felkelés Törvényt, amely egy felkelés esetén lehetővé teszi a hadsereg belföldi bevetését.
Trump: A tüntetők »állatok«, Los Angeles pedig »szeméttelep«
Az utóbbi napokban azonban a katonákról és homokszínű Humvee-ikről [High Mobility Multipurpose Wheeled Vehicle azaz nagy mozgékonyságú többcélú kerekes jármű] készült képek felkeltették a városkép figyelmet. A Los Angeles-i rendőrség gumibotokkal, sokkoló gránátokkal és könnygázzal van felszerelve, míg a Nemzeti Gárda gépkarabélyokat és emberméretű pajzsokat visel. A belvárosi börtön előtti keddi tüntetések során három nemzeti gárdista mesterlövész is elhelyezkedett az épületben.
Trump szerdán továbbra is azt állította, hogy helyesen döntött a csapatok küldéséről. »Ha csapataink nem érkeztek volna Los Angelesbe, a város már porig égett volna« – írta Truth Social platformján. Azt mondta, a város lakosainak »szerencséseknek« kell tartaniuk magukat, hogy ő segített nekik. Egy nappal korábban, Fort Bragg-i látogatása során Trump azt mondta a katonáknak, hogy »minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetünk« a »törvény és a rend azonnali helyreállítására«. A tüntetőket »állatoknak«, Los Angelest pedig »szeméttelepnek« nevezte, amit majd ő »felszabadít«.
Az elnök továbbá azt állította, hogy Newsom kormányzó arra vár, hogy »a városok leégjenek«. Ezzel valószínűleg az idén januárban pusztító Los Angeles-i erdőtüzekre emlékeztetett. Akkoriban [a kormányzó parancsára, miután Trump elutasította az országos katasztrófavédelem bevetését – szerk. megj.] a Nemzeti Gárda segített eloltani a tüzeket és ellátni a lakosságot, és ezért erőfeszítéseikért tapsot kapott. Manapság azonban a városban tüntetők kifütyülik a csapatokat [mert Trump parancsára érkeztek – szerk. megj.].
»Ezek nem bűnözők«
A katonák jelenlétéről szóló vitát a hét közepén az is feltüzelte, hogy a bevándorlási hatóságok (ICE) az X platformon közzétett fotókon a nemzeti gárdista migránsok letartóztatását tervezik, nyilvánvalóan a Trump-adminisztráció kitoloncolási erőfeszítéseinek részeként. Tricia McLaughlin belbiztonsági miniszterhelyettes azt mondta, hogy a hadseregnek joga van ideiglenesen őrizetbe venni azokat a tüntetőket, akik megtámadják az ICE tisztjeit, amíg a bűnüldöző szervek le nem tartóztatják őket. Egy szövetségi bíró kedden elutasította Kalifornia állam sürgősségi indítványát, amely a Nemzeti Gárda és a tengerészgyalogosok Los Angeles-i alkalmazásának megtiltására irányult. Ehelyett csütörtökre tűztek ki meghallgatást ebben az ügyben.
Kaliforniában a Los Angeles-i tüntetéseket kiváltó razziák a hét közepén is folytatódtak. Julia Brownley kaliforniai kongresszusi képviselő szerint kedden Ventura megyében több farmot is átkutattak és munkásokat tartóztattak le. Brownley egy nyilatkozatban azt írta, hogy a cél nem a közbiztonság garantálása, hanem a félelemkeltés volt. »Ezek nem bűnözők.« Inkább arról van szó, hogy Kalifornia gazdasága »függ« az illegális munkavállalóktól. Ezek a munkavállalók alkotják »gazdaságunk és termőföldjeink megmunkálásának, valamint a szolgáltatóiparnak a gerincét«”.
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap úgy véli, hogy Trump elődje, Joe Biden túl sokáig kerülte a migráció kérdését:
„A demokraták végül 2024-ben benyújtottak egy kétpárti határvédelmi törvényt, amely nagyobb hatalmat adott volna az elnöknek a migránsok kiutasítására és a menedékkérelmek elutasítására, valamint több pénzt a határ biztosítására. A republikánusok azonban – Trump követelésére –elutasították a törvényjavaslatot, mert nem akarták, hogy Biden győzzön. Végül a demokratáknak nemcsak a szavazatok, hanem a hitelességük is hiányzott ebben a kérdésben. Biden törvény nélkül is intézkedett az Egyesült Államokba való belépés korlátozására, de már túl késő volt.” [Hozzá kell tennünk, hogy mind az Obama-, mind a Biden-kormányzat sokkal több illegális bevándorlót deportált, mint Trump az első mandátuma alatt vagy második mandátuma első hónapjaiban. – szerk. megj.]
A sanghaji Xinmin Wanbao című állami napilap megjegyzi,
„… hogy a kaliforniai metropolisz egyes részeire most »kijárási tilalmat vezettek be, ami további eszkalációt jelez«. A tüntetések mostanra más amerikai városokra is átterjedtek, és egyes újságírók már a közel-keleti háborús övezetekhez hasonlítják a jeleneteket. Legutóbbi beszédében Trump amerikai elnök egy külföldi zászlókat lengető és az ország invázióját tervező csőcselékről beszélt. Ezzel nem ismeri el a migránsok rendkívül fontos hozzájárulását az amerikai gazdasághoz, és lábbal tiporja a bevándorlók történelmét, kultúráját és értékeit.”
Az isztambuli Habertürk című független napilap ezt gyanítja:
„Trump tettei arra irányulnak, hogy ellenségeket gyártson és bizonyos időn belül eltávolítsa a »gyomokat«. Ez azoknak az embereknek a világa, akik különböző pozíciókat töltenek be az elnöki adminisztrációban. Trump visszaléphetne, de ez nem jelentené azt, hogy feladta céljait.”
A Luxemburger Wort című katolikus napilap egy másik szempontra is rámutat:
„Egy alkotmányos államban nagy akadályokba ütközik a hadsereg belföldi bevetése. A rendőrökkel ellentétben a katonákat nem képezik ki a helyzetek deeszkalálására és az erőszak elkerülésére. Los Angeles nem háborús övezet, és a tüntetők nem ellenségek. A bevetési parancs Trump újabb kísérlete arra, hogy elnöki hatalmának határait feszegesse.”
A tokiói Mainichi Shimbun című közép-baloldali, liberális napilap következőképpen ezen spekulál:
„Trump úgy tűnik, üdvözlendő lehetőséget lát egy támadásra Newsom kaliforniai kormányzó ellen a jelenlegi helyzetben, akit a 2028-as elnökválasztás egyik legígéretesebb demokrata jelöltjének tartanak. Trump a republikánusok erős vezetőjeként akarja beállítani magát, hogy meggyőzze támogatóit. Ez a hadsereg politikai instrumentalizálása, amelynek valójában a lakosság védelmét kellene szolgálnia.”
A madridi El Mundo című közép-jobboldali napilap elemzése szerint:
„Az amerikai demokrácia ismételten ellenállónak bizonyult a trumpizmus támadásaival szemben, arra kényszerítve őt, hogy visszavonja a legvitatottabb intézkedéseinek némelyikét. Ebben az esetben is az igazságszolgáltatáson múlik majd, hogy megakadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy Trump olyan autoriter irányt kövessen, amit megpróbál az országra kényszeríteni – egy olyan irányt, amely világszerte veszélyes modellként szolgál a jobboldali populista pártok számára.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap így kommentálja a Nemzeti Gárda kaliforniai telepítését:
„Úgy tűnik, mintha Trump több célt is követne Los Angeles-i beavatkozásával, és ebben főtanácsadója, Stephen Miller is támogatja. Az éles eszű stratéga tudja, hogyan kell hatékonyan strukturálni egy politikai kampányt – annak többdimenziós programja van. Az egyik cél a migráció elleni küzdelem. A másik az elnök hatalmának lehető legnagyobb mértékű kiterjesztése. A deportálások során végrehajtott brutális fellépések, amelyek tisztviselők, egyetemek, alapítványok és ügyvédi irodák ellen irányultak, azt mutatják, hogy a Trump-adminisztrációnak nincsenek fenntartásai ezzel kapcsolatban. Most a föderalizmust torpedózza meg és katonai erőhöz folyamodik. […] Egy további lépés a hadiállapot kihirdetése lenne. Nem lehetetlen, hogy ezzel a gondolattal is játszadozik. Trump már most is ezt a retorikát használja, amikor állítólagos »lázadásáról« és külföldi hatalmak »inváziójáról« beszél. […] A hadiállapot széleskörű hatalmat biztosítana az elnöknek, beleértve esetleg a 2026-os félidős választások megszervezését is. Legkésőbb akkor következne be az amerikai demokrácia valódi vészhelyzete.”
A rigai Diena című liberális napilap az USA belpolitikai helyzetét „ördögi körnek” nevezi:
„Az Egyesült Államok belpolitikáját az utóbbi időben Donald Trump elnök és a világ leggazdagabb embere, Elon Musk közötti nyilvános konfliktus, valamint a Los Angeles-i legális és illegális bevándorlók nyugtalansága uralja, amelyet a helyi hatóságok szinte nyíltan támogatnak, és onnan terjed át más, hasonló problémákkal küzdő amerikai városokra is. Mindkét esetben, mint számos más, kevésbé nyilvánosságra hozott esetben is, a konfliktushelyzetek – nem csak maguk az események – is fontosak. Mind azt jelzi, hogy az USA egyre mélyebb belpolitikai válságba süllyed, és a remény a kitörésre ebből az ördögi körből egyre csökken. […] Szomorú ebben az – és nem csak az Egyesült Államok számára –, hogy egyszerűen nincsenek jó megoldások vagy kompromisszumlehetőségek. Függetlenül attól, hogyan alakulnak az események, az Egyesült Államok belpolitikai ellentmondásainak nem látszik a vége. Csupán az amerikai lakosság további polarizációja és radikalizálódása látható előre.”
Lángoló burrito, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap erről:
„Egy hete tartanak a tüntetések az Egyesült Államok második legnépesebb városában, a progresszív és multikulturális karakteréről ismert Los Angelesben. A szövetségi bevándorlási hivatal, az ICE rajtaütései a város éttermein, szórakozóhelyein, sőt iskoláiban, kicsit olyan hatást keltenek, mint amikor egy vidámparkot a Harry Potter kámzsás dementorai szállnak meg, hogy elszívják a kaliforniai napfényt és életörömöt a mariachi zenére táncolók lelkéből.
A kultúrák keveredése itt a főszabály, nem pedig a kivétel. A Los Angeles belvárosát és a környező hegyvidéket magába foglaló Los Angeles megye közel 10 millió ember otthona, ebből hozzávetőleg 46-49 százalékuk Mexikóból vagy más latin-amerikai országból érkező bevándorlók leszármazottja, és a helyieknek mindössze 26 százaléka az általunk ismert fehér, ún. kaukázusi külsejű polgár. Az itt lakók sorozatban osztják meg a TikTok-videókat arról, hogy őket ugyan nem érdekli, ki tartózkodik illegálisan vagy megfelelő papírokkal a városukban, ha reggel rájuk köszön az utcán, összeszereli az IKEA-ban vásárolt ágyukat és mennyei guacamolétól csorgó burritót készít nekik a helyi food truckban. A guacamole iránti rajongásáról korábban maga Barack Obama elnök is vallott, és azt is elárulta, csak a hivatali méltósága nem engedte, hogy nagyobb nyilvánosság előtt, kézzel falja be a késsel és villával nehezen ehető mexikói gyorsételt.
Los Angeles tehát egy külön planéta, New York City mellett a leginkább demokrata városa az amerikai Uniónak. Minden politikai kérdésben radikálisan mást gondol, mint a MAGA mozgalom bázisául szolgáló Texas vagy Florida vidéki településein élő nacionalista Trump-szavazók. A békés tüntetésekből helyenként elfajuló vandalizmus, a felgyújtott autók füstjéből kibontakozó mexikói zászló a konzervatív Fox News szerint már egy következő polgárháború előképét jelenti. Egy biztos: a bevándorlás ügye lesz a második Trump-adminisztráció legforróbb vasa, amelyet addig ütnek, amíg meg nem olvad, vagy el nem törik.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
