Megfakult, fekete-fehér képek, elvétve köztük egy-egy színes fotó vagy épp videó, ami a múltat idézi – ezt látja az, aki ellátogat a Kishegyesi Digitális Archívum weboldalára. Bizonyára sokaknak a nagymamáik szekrényeiben megbújó cipősdobozok, vagy sütis fémdobozok, illetve megsárgult, jellegzetes szaggal bíró albumok jutnak eszébe, ahol minden kép egy külön történetet ér. Nos, ezek, online térben való összegyűjtésére vállalkozott Csernik Márton és Tóth Árpád Kishegyesen. A honlap megálmodóival beszélgettünk.
– 2022 elején hoztuk létre a Kishegyesi Digitális Archívumot, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megőrizzük a jövő generáció számára Kishegyes település régi fotóit, videóit, legyen az egy utcakép, egy ikonikus pillanat vagy egy falut érintő esemény. Csináltunk tehát egy weboldalt, melyet a kishegyes.net címen találnak meg az érdeklődők, itt gyűjtjük és osztjuk meg egy helyen a fotókat és videókat. Az Archívum egy kétszemélyes projekt, Tóth Árpád gyűjt és képet szerkeszt, digitalizál. Csernik Márton, azaz jómagam pedig a technikai hátteret biztosítom, működtetem a weboldalt – kezdte gondolatait Csernik Márton, a Kishegyesi Digitális Archívum egyik megálmodója.
Az elmúlt három évben, óriási mennyiségű anyag gyűlt össze. A legrégebbi fotó 1886-ban készült és egy katona portréja látható rajta. Ám a legkorábbi fotók is 25 évesek, ugyanis azok a 2000-es évek elején készültek.
– Nagyjából 9000 címkézett és kategorizált fotó található a gyűjteményben, ám a számuk állandóan növekszik, mivel a gyűjtés folyamatos. A videók száma 250-300 között van, melyek szerkesztése, digitalizálása ugyancsak folyamatos, ezeket régi VHS-kazettákról digitalizáljuk – mesélte Márton.
Közel száz család ajánlotta eddig fel fotóit, videóit.
– A kishegyesiektől, a helyi szervezetektől, intézményektől érkezett a legtöbb felajánlás eddig, ami azt jelenti, hogy több mint 85 családdal kerültünk kapcsolatba. A legtöbb esetben mi megyünk el ezekért a fotókért személyesen, ilyenkor remek beszélgetések alakulnak ki, sokat meg lehet tudni a faluról, régi történetekre, sorsokra derül fény. Maga a digitalizálás ezt követően egy többlépcsős folyamat, sok órányi szabadidőt igényel, mire minden a helyére kerül, de egy-egy fázis ideje attól is függ, hogy, milyen mennyiségű tartalomról beszélünk. Némely esetben csak pár fényképet kapunk, olykor viszont több százat vagy sok órányi videó felvételt, aminek teljesen más a feldolgozása, mint a fotóknak – fejtette ki Tóth Árpád, a Kishegyesi Digitális Archívum másik megálmodója.
Azok, akik kedvet kaptak ahhoz, hogy a fémdobozokban, cipősdobozokban, megsárgult albumokban lapuló emlékeiket digitalizálják, a következőt kell, hogy tegyék:
– Akik szeretnének fotókat, videókat felajánlani, először fel kell venniük velünk a kapcsolatot, legegyszerűbben ezt a weboldalunkon vagy Facebook-oldalunkon keresztül tudják megtenni. Ezután egyeztetünk velük arról, hogy, milyen módon tudnának a képek vagy videók eljutni hozzánk. Utána mi digitalizáljuk a fotókat vagy videókazettákat, szerkesztjük, feltöltjük a weboldalra, szövegezzük és kategorizáljuk őket, majd visszakerülnek eredeti formájukban a tulajdonosokhoz – ismertette Árpád.
A közösség ereje nélkül mindez nem működne.
– Facebook-oldalunk igen aktív, ezen a felületen teszünk közzé a legtöbbször információkat az eseményeinkről, a gyűjtéseinkről, illetve a hiányzó adatokkal kapcsolatban is itt kérünk segítséget. Természetesen, a weboldalunkon keresztül is meg tudják mindezt tenni az adott fotók alatt található „Hiányzó adat beküldése” funkcióra kattintva – mondta a beszélgetés végén Márton, aki kiemelte: hamarosan a közreműködésükkel egy kiállításra is sor kerül majd Kishegyesen. A tárlat az idén 25. születésnapját ünneplő Dombos Fest elmúlt több mint két évtizedét ábrázolja majd.
__________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
