A korai gyümölcsök és zöldségek magas piaci árai az alacsony terméshozam következményei, amelyeket az időjárási viszonyok okoztak, a termelők pedig az árak meghatározásával tesztelik a piacot – állítja Veljko Jovanović, a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) elnökének tanácsadója.
Szerbia-szerte a piacokon a korai gyümölcsök árai meglepték a vásárlókat – különösen a cseresznye emelkedett ki, amelynek ára elérte az 1.400 dinárt kilogrammonként, amit sokan a hús árához hasonlítottak. A szamóca az idény elején 1.200 dinárért kelt el kilogrammonként.
A sárgabarack ára is felment egészen 1.000 dinárig kilogrammonként, ugyanennyiért árulták a korai burgonyát is a szezon kezdetén.
„A termelők tesztelik a piacot. Azt adják el, amit el tudnak, és amíg valaki hajlandó ezer dinár feletti árért is megvenni a cseresznyét, addig ilyen áron is fogják árulni” – mondta Jovanović a Tanjugnak.
Hangsúlyozta, hogy a korai gyümölcsök magas árait a piacokon nehéz kordában tartani.
Elmondása szerint a magas árakra idén is ugyanaz a mentség, mint az elmúlt években: az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási hatások.
„Ha ez több éven keresztül hatással van a gyümölcsökre és más kultúrákra, akkor már komolyabb és tartósabb károkról beszélhetünk – és ebből következően az árak is automatikusan magasabbak lesznek” – fogalmazott Jovanović.
Hozzátette, hogy a következő években is hasonló problémák várhatók az éghajlatváltozás terméshozamokra gyakorolt hatása miatt, mivel ezek nem helyi, hanem globális jelenségek.
„Hogy egyes növények ára magasabb vagy alacsonyabb lesz-e, azt nehéz megjósolni szezonról szezonra. Most például a korai cseresznye szezonjában vagyunk, és mivel ezek még korai fajták, az áruk gyakran magasabb, mint a húsé, de arra számítunk, hogy az árak idővel stabilizálódnak” – mondta.
Jovanović szerint a másik fontos tényező, amely stabilizálhatja a korai gyümölcsök árait, az ültetvények minősége és az adott kultúrák alá vont terület nagysága.
„Ha elegendő terület áll rendelkezésre, és ha az ültetvények minősége megfelelő, a hozam is elégséges lesz, ezáltal pedig az árak is megfelelő szinten alakulhatnak” – mondta.
Elmondása szerint az idei tavaszi fagyok kárt tettek az almaültetvényekben, és Szerbia legtöbb részén az almatermés körülbelül 30 százalékos, de a végső hozam még nem jósolható meg pontosan, mivel nem tudni, hogyan fog hatni a nyári forróság és aszály a termésre.
_____________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
