Hatodik napja tart a háború Izrael és Irán között. A konfliktusban már több százan vesztették életüket, civil és katonai célpontokat is támadások értek, a nemzetközi közösség pedig egyre kevésbé képes tompítani a feszültséget. A helyzet napról napra változik, de egyvalami most már biztos: a térség és a világ belesodródott egy újabb, nagy horderejű katonai válságba.
Az izraeli légierő péntek óta sorozatos csapásokat mér iráni nukleáris és katonai létesítményekre, köztük a natanzi urándúsítóra és a Tabriz rakétabázisra. A „Feltámadó Oroszlán” (Operation Rising Lion) hadművelet során izraeli harci gépek Teherán központi kerületeit is támadták. Irán válaszul elindította a „True Promise 3” nevű hadműveletét, több mint 400 ballisztikus rakétát és drónt lőtt ki Izraelre.
Az izraeli hadsereg szerint támadásaik során megsemmisítették Irán rakétaindító állásainak egyharmadát, és több hullámban 50-nél is több vadászgéppel csaptak le centrifuga- és rakétagyártó létesítményekre. A BBC értesülései szerint a légicsapások során életét vesztette Hossein Salami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, valamint több nukleáris tudós, köztük Fereydoon Abbasi is.
A halálos áldozatok száma rohamosan nő: az iráni egészségügyi minisztérium szerint legalább 224 ember halt meg az izraeli csapásokban – köztük civilek és gyerekek is. Izrael oldalán 24 halálesetet jelentettek, köztük 6 főt Bat Yamban, ahol egy tízemeletes lakóházat talált el egy iráni rakéta. Több mint 800 ember megsérült, és mintegy 3800 lakost kellett evakuálni.
Iránban a CNN beszámolója szerint eltaláltak egy Vörös Félhold létesítményt is Teheránban, és három újságíró is meghalt egy televízió székházában. A teheráni Mashhad repülőtéren egy iráni tankerrepülőt is megsemmisítettek. Az országban majdnem teljes internetkimaradás van, és az emberek tömegesen próbálnak elmenekülni – gyakran hiába, mivel a civil lakosság számára nincs elegendő üzemanyag, a közlekedési útvonalakat is számos helyen támadás érte.
Az Egyesült Államok – egyelőre – nem lépett be a háborúba, de Donald Trump elnök tanácsadóival egyeztet, és „a végső ultimátumot” adta Iránnak. Több mint 30 amerikai légi utántöltő repülőgépet küldtek a térségbe, hogy előkészítsék az amerikai csatlakozás lehetőségét. Trump többször úgy fogalmazott: „nem kizárt, hogy megtesszük”, bár saját hívei között is megosztó lenne egy ilyen lépés – tájékoztat a The New York Times
A republikánus Lindsey Graham szenátor szerint „ha a diplomácia kudarcot vall, akkor jön az erő”, míg Tim Burchett kongresszusi képviselő úgy látja: „nem kell egy újabb végtelen háború a Közel-Keleten”.
A konfliktus újabb menekülthullámot és diplomáciai kampányt indított el. Kína és az Európai Unió a feszültség csillapítására szólított fel, míg Franciaország elutasítja a katonai eszközökkel való rezsimváltást Iránban. Oroszország hivatalosan elítélte a támadásokat, de tényleges támogatást nem ajánlott fel Iránnak.
Friedrich Merz, Németország kancellárja úgy nyilatkozott, hogy „Izrael végzi el helyettünk a piszkos munkát”, míg az izraeli külügyminiszter szerint Irán célja Izrael teljes elpusztítása. Több arab állam zárta le légterét, a Egyesült Arab Emírsátusok pedig elengedte az iráni állampolgárok túltartózkodási bírságait.
A jelenlegi állás szerint a háború elhúzódása valószínű. A felek nem jelezték hajlandóságukat a tűzszünetre. Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei úgy fogalmazott: „a csata elkezdődött”, és hozzátette: „nem tárgyalunk fenyegetés alatt”. Ugyanakkor Irán sem áll nyerésre, katonai kapacitása jelentősen csorbult, és a nemzetközi elszigeteltség is megnőtt az utóbbi egy hétben.
Trump számára a döntés hatalmas politikai tét: „egyszer már visszalépett a háborútól, most is megteheti” véli Ellie Geranmayeh, a European Council on Foreign Relations elemzője. Mások szerint viszont „az elnök most már túl messzire ment”, és a saját politikai örökségének árán sodródik a háború felé.
Az izraeli–iráni konfliktus új fejezete nem pusztán a Közel-Kelet válsága: világháborús kockázatokkal, energetikai következményekkel és geopolitikai újrarendeződéssel jár. A rakéták már becsapódtak, a drónok már zúgnak – most a döntések következnek.
Fotó: Beta
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
