Amerikai kutatók szerint egy eddig nem ismert részecske lehet a felelős azokért a jelekért, amiket az Antarktisz felett 40 kilométeres magasságban rögzítettek, és aminek forrása egyértelműen a mélyben van. Ha ez így van, az a fizika új területére vezethet, írja tudományos szaklapok alapján a hvg.hu.
Különleges vizsgálatot végeznek az amerikai Penn State Egyetem kutatói az Antarktisznál. Egész pontosan: az Antarktisz felett, a szakemberek ugyanis egy ballon segítségével egy sor műszert lebegtetnek, amit a Déli-sarkvidék felé irányítanak. Az Antarktiszi Impulzív Tranziens Antenna (Antarctic Impulsive Transient Antenna, ANITA) nevű kísérlet célja a kozmikus neutrínók, vagyis a csak a gravitáció és a gyenge kölcsönhatás révén kölcsönhatásba lépő apró részecskék kimutatása. Ezek távoli csillagászati forrásból származnak, és akkor detektálhatók, amikor kölcsönhatásba kerülnek a jéggel.
Stephanie Wissel, az egyetem tudósa szerint a 40 kilométeres magasságban lebegő ballon műszereivel azt a rádiójelet képesek érzékelni, ami az említett kölcsönhatás révén keletkezik. Bár a neutrínók detektálása önmagában is elég furcsa, a csapat nemrégiben különösen szokatlan rádiójelekkel találkozott, amelyek látszólag cáfolják a részecskefizikáról alkotott jelenlegi ismereteket. A csapat szerint két szabálytalan rádióimpulzust rögzítette, amelyek a jég alól érkeztek – írja az IFLScience.
Wissel szerint ahhoz, hogy az impulzust detektálni lehessen, 6000–7000 kilométer vastag kőzetrétegen kell áthaladnia. De ha ez megtörténik, akkor kölcsönhatásba is kell lépnie vele, így el kell, hogy nyelje a réteg, vagyis detektálhatatlanná válik.
A szakember azt mondja, jelenleg nincs magyarázata a csapatnak arra, hogy mivel lehet dolga, de azt tudják, hogy minden valószínűség szerint ezek nem neutrínók.
Amikor a tau-neutrínók a jégbe csapódnak, kölcsönhatásba lépnek egymással, és rádiósugárzást bocsátanak ki, amit „jégzáporoknak” (ice shower) neveznek. Emellett egy másodlagos részecskét is létrehoznak, egy tau-leptont, amely haladása során bomlik. Az így létrejövő sugárzást „légzáporoknak” (air shower) nevezik.
A jelek elemzésével a kutatók meghatározhatják a létrehozó részecske tulajdonságait, és megpróbálhatják visszakövetni azt annak forrásáig. Ebben az esetben azonban komoly problémát jelent, hogy a rádióimpulzus szöge sokkal élesebb, mint amit a modellek előre jeleznek.
A szakemberek más obszervatóriumok alapján arra jutottak, hogy semmi olyat nem tapasztaltak eddig, ami magyarázná az ANITA adatait.
Hogy milyen részecskék okozhatják a jeleke – ha nem a neutrínók –, egyelőre nem tudni, de a csapat nem zárja ki, hogy egy ismeretlen részecskéről van szó. Ha ez igaz, akkor az a fizika eddig ismeretlen területére vezethet – összegeztek a szakemberek a Physical Review Letters című tudományos lapban
Kutatók az Antarktiszon/Illusztráció (Forrás: Wikipédia)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
