Igencsak negatív hangvételű írás jelent meg a horvát Večernji list portálon a horvátországi árakkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy Horvátország továbbra is az ötödik legolcsóbb EU-tagállamnak számít.
A horvát lap cikkéből kiderül, hogy a horvátországi élelmiszerárak négy százalékponttal magasabbak az EU-átlagnál, a kommunikációs- és internetszolgáltatások költségei pedig akár 11 százalékponttal is meghaladják azt. A háztartási gépek és elektronikai cikkek tíz százalékponttal drágábbak, míg a háztartási kellékek két százalékponttal kerülnek többe. Mindezt a legfrissebb összehasonlító felmérés mutatta ki, amelyet tavaly végeztek el harminchat európai országban, kétezer termék és szolgáltatás alapján.
Az összehasonlítás szerint Horvátország továbbra is az ötödik legolcsóbb EU-tagállam, azonban több kulcsfontosságú kategóriában jelentős áremelkedést tapasztaltak. Horvátország csak az EU-átlag 76 százalékán áll, köszönhetően annak, hogy az energiaköltségek és a rezsi tavaly 45 százalékponttal alacsonyabbak voltak, mint az uniós átlag.
A lakosság számára különösen érzékeny témának számító élelmiszerárak terén Horvátország tavaly két százalékponttal drágább volt Németországnál, mintegy 15 százalékponttal drágább Csehországnál, néggyel meghaladta Szlovéniát, 20 százalékponttal drágább volt, mint Bosznia-Hercegovina, és az árak szintje a tehetős Belgiuméval volt összevethető. Az élelmiszerkosáron belül kiemelkedően drágák a kenyér, a gabonafélék és a lisztből készült termékek (7 százalékponttal az átlag felett), a hal 3,5 százalékkal drágább, a tej, sajt és tojás 11 százalékponttal haladja meg az EU-átlagot. Ugyanakkor a hús 14 százalékkal olcsóbb, míg a gyümölcs és zöldség nagyjából 8 százalékkal az uniós átlag alatt van.
Ezzel szemben az ún. „egyéb élelmiszerek” – ide tartoznak az édességek, fagylaltok és más feldolgozott ételek – negyedével, vagyis 25 százakékponttal drágábbak az EU-átlagnál. A kommunikációs költségek (internet, telefon, postai szolgáltatások) megegyeznek az ausztriai vagy finnországi szinttel, és Horvátországba már vásárolni sem érdemes jönni: csak a ruházati cikkek olcsóbbak, 5 százalékponttal az EU-átlag alatt, minden más termék viszont drágább.
A szállodák és éttermek ára nagy léptekkel utolérte és meg is haladta a turisztikai versenytársak árait: tavaly az éttermi és szállodai szolgáltatások csak 5 százalékponttal voltak az EU-átlag alatt, szemben például Spanyolországgal (16 százalékponttal olcsóbb), Görögországgal (14 százalékponttal olcsóbb) vagy Portugáliával (25 százalékponttal olcsóbb).
Alkoholban viszont versenyképesek a horvátok, mivel annak árai 11 százalékponttal az uniós átlag alatt vannak, míg a tömegközlekedés 13 százalékponttal marad el az EU-átlagtól.
Ha figyelembe vesszük, hogy a horvátországi átlagbérek körülbelül feleannyit tesznek ki, mint a nyugat-európai gazdaságokban, és hogy az alkalmazottak kétharmada az átlag alatti fizetést kap, akkor egy teljesen abszurd és a valóságtól elszakadt helyzet áll elő.
A horvát vállalkozók nem a fizetésekhez vagy nyugdíjakhoz mérten alakítják az árakat a belföldi piacon, hanem inkább a turistákhoz és a magasabb fizetőképességű vásárlókhoz igazodnak. És mivel mindenre van vevő – még a drága ingatlanokra is –, Horvátország a következő években sem lesz olcsó, sem a helyiek, sem a külföldiek számára.
Az, hogy miből élnek azok az emberek, akik nem dolgoznak jó nevű cégeknél, nem kapnak pénzt külföldről, azt talán csak ők maguk tudják…
Összességében Horvátországban tavaly az árszínvonal az EU-átlag 76%-án állt, míg tíz évvel ezelőtt ez az arány 67% volt. Horvátországnál olcsóbb országok: Magyarország, Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezzel szemben a legdrágább országok az EU-ban: Dánia, Írország és Luxemburg voltak.
____________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
