Vasárnap, június 22-én a NATO tagállamai történelmi jelentőségű döntést hoztak: a szövetség védelmi kiadásainak célértékét öt százalékra emelik a bruttó hazai termék arányában. A döntés komoly vitákat és politikai feszültségeket szült, különösen Spanyolország elzárkózása nyomán, de végül kompromisszum született. A hágai csúcstalálkozó így nemcsak a katonai szövetség megerősítését, hanem egy új geopolitikai korszak nyitányát is jelzi – tájékoztatott az Euronews.
A döntést többhetes intenzív diplomáciai tárgyalás előzte meg, amely vasárnap zárult le, mindössze három nappal a június 25-i hágai csúcstalálkozó előtt. A csúcson mind a 32 tagállam állam- és kormányfője képviselteti magát. A kompromisszumos szöveg elfogadását végül a megfogalmazás árnyalása tette lehetővé: a „we commit” („elkötelezzük magunkat”) helyett „allies commit” („a szövetségesek elköteleződnek”) formula szerepel, ami a Reuters értelmezése szerint lehetőséget ad arra, hogy egyes tagok kívül maradjanak célkitűzés szigorú értelmezésén.
A megállapodás értelmében a tagállamoknak 2035-ig kell elérniük az öt százalékos kiadási szintet, a célállapotot pedig 2029-ben felülvizsgálják. Ez tükrözi az európai országok különböző gazdasági teherbíró képességeit: Olaszország és az Egyesült Királyság például a hosszabb határidőt támogatták, míg a keleti tagállamok, köztük Lengyelország, már 2030-ra szerették volna a teljesítést
A csúcstalálkozó előtt több százan vonultak utcára Hágában, a NATO és a katonai költekezés ellen tiltakozva. A demonstrálók – köztük iráni menekültek is – a Gázai övezet és Irán elleni háborús lépések ellen emeltek szót, a háborús készülődés helyett békét és környezeti felelősséget követelve – tudósított az Associated Press.
A célkitűzés alóli felmentést már a tervezet megfogalmazása folyamán kikérte magának Spanyolország. Mark Rutte, a NATO főtitkára levélben erősítette meg Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek: Spanyolország szuverén módon határozhatja meg, hogyan teljesíti a szövetség által megfogalmazott képességcélokat. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ezek a célok titkosak, így valódi költségük nem ellenőrizhető. Rutte szerint minden tagállam „saját útját járja” a célkitűzések elérése érdekében.
Spanyolország a szövetség legkevesebbet költő tagja volt 2024-ben, csupán GDP-je 1,24 százalékát fordította védelemre. Sánchez szerint a 2,1 százalékra emelés már elégséges lesz a NATO elvárásainak teljesítéséhez, a 5 százalékos cél viszont „aránytalan és szükségtelen”, mivel az állami nyugdíjak vagy a szociális kiadások rovására menne. A spanyol kormány politikai kommunikációja szerint a döntésük nem a szövetség gyengítését, hanem a társadalmi stabilitás védelmét szolgálja.
Ez azonban figyelmeztetés is lehet azon államok számára, amelyek hasonló dilemmákkal küzdenek. A szövetség egysége ugyan formálisan fennmaradt, de egyértelmű, hogy a jövőben komoly politikai következményekkel járhat, ha egyes országok nem hajlandók – vagy nem képesek – megfelelni az új elvárásoknak. Trump korábbi kijelentése szerint azok az országok, amelyek nem teljesítik a célokat, ne számíthatnak automatikus amerikai védelemre.
Jelenleg az Egyesült Államok körülbelül a GDP-je 3,2–3,4 százalékát védelemre. Trump világossá tette, hogy Washington nem kívánja automatikusan alkalmazni magára az 5 százalékos célt, mivel évtizedeken át egyedül vállalta Európa védelmét. Az európai országok viszont ezzel a döntéssel – ha valóban teljesítik – csökkenthetik az amerikai hegemóniát, és nagyobb stratégiai önállóságot nyerhetnek a transzatlanti viszonyban.
Az 5 százalékos kötelezettségvállalásból a Politico értesülései alapján 3,5% „hard defence”-re – fegyverekre, katonai személyzetre – és 1,5% kapcsolódó területekre, például kiberbiztonságra, katonai mobilitásra fordítandó. Ez a költségvetési átrendezés jelentős lökést adhat a védelmi iparnak: várhatóan erősödik a dróntechnológia, az űralapú megfigyelés, az AI-alapú hadviselés és a kiberhadviselés fejlesztése. Ugyanakkor ez komoly kihívást jelent a nemzeti költségvetések számára, annak ellenére, hogy a NATO tagországok túlnyomórészt a föld legfejlettebb és leggazdagabb országai közé tartoznak a társadalmi kiadások visszafogása elkerülhetetlen lehet – ez volt a spanyol álláspont legfőbb érve is.
A NATO öt százalékos védelmi célkitűzése korszakhatárt jelez: a poszthegemón amerikai korszak és az európai stratégiai felelősségvállalás közötti átmenet kezdetét. A döntés nem csupán katonai, hanem politikai és társadalmi következményekkel is jár. Az elkövetkező években eldől, hogy az európai országok képesek lesznek-e teljesíteni a vállalást – és ezzel valóban a saját kezükbe venni védelmük irányítását. Aki viszont, mint Spanyolország, kívül marad, politikai elszigetelődés vagy hitelességvesztés áldozata lehet, súlyos nemzetközi kockázattal– még ha formálisan a szövetség része is marad.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
