Rendkívüli biztonsági készültség, feszült nemzetközi háttér és politikai ambíciók árnyékában zajlott le a hágai NATO-csúcstalálkozó első napja. A 2025-ös csúcs nemcsak méreteiben, de jelentőségében is túlnőtte az utóbbi évek találkozóit: 45 állam- és kormányfő, köztük az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is megjelent, bár utóbbi csak a vacsorán vehetett részt, nem a plenáris tárgyaláson. Az eseményt példátlan méretű biztonsági művelet kísérte: több tízezer rendőr és katona vigyázott a rend fenntartására, miközben kormányellenes és LMBTQ+ jogokat védő demonstrálók is utcára vonultak az Euronews híradása szerint.
A csúcs legfontosabb eredménye kétségkívül a tagállamok döntése volt arról, hogy a védelmi kiadásaikat 2035-ig a GDP 5%-ára emelik. Ez a célkitűzés – amelyből 3,5% a hagyományos védelemre, 1,5% pedig kiberbiztonságra, infrastrukturális védelemre megy majd – megfelel Trump korábbi követelésének, és több éves politikai nyomásgyakorlás gyümölcse. A döntést Mark Rutte NATO-főtitkár „kvantumugrásnak” nevezte, amely új korszakot nyithat a szövetség történetében. Az Egyesült Államok, amely már jelenleg is a GDP több mint 3%-át fordítja védelemre, győzelemként ünnepelte a konszenzust. Trump kijelentette: „Most már mindenki kiveszi a részét, és ez így van rendjén.”- számolt be róla a BBC.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a költség emelés melletti konszenzus nem teljes. Spanyolország már korábban jelezte, hogy nem kívánja teljesíteni a 5%-os célkitűzést, a 2,1%-os szintet tartja reálisnak, ez mellett több fontos szövetségi tag pedig túl szigorúnak minősítette az időkeretet. Trump erre reagálva üzleti szankciókat helyezett kilátásba. Macron francia elnök ugyanakkor ügyesen tapintott rá az érzékelhető képmutatás fonákjára, szerinte abszurd a védelmi kiadások növelését követelni, miközben az Egyesült Államok kereskedelmi háborút vív Európával.
A találkozón szintén előtérbe került Ukrajna kérdése. Rutte hangsúlyozta: a szövetség változatlanul támogatja Ukrajna „visszafordíthatatlan útját” a tagság felé, bár a hivatalos dokumentumok ezúttal nem hangsúlyozták különösebben az orosz agressziót – szemben az egy évvel korábbi nyilatkozatokkal. Zelenszkij és Trump négyszemközti találkozóján a felek békemegoldás lehetőségéről tárgyaltak, de Trump nem állt bele ismételten a korábbi vehemnciával a tűzszüneti javaslatok elsőrendűségébe. Ehelyett az iráni–izraeli háború lezárására irányuló közvetítését emelte ki mint „döntő sikerét”, s kijelentette: az iráni nukleáris program „évtizedekkel vissza lett vetve”. – ismételten cáfolva CIA beavatkozással kapcsolatos jelentéseit, melyek pusztán hónapos késleltetésről szóltak.
A NATO jövőbeli tervei közül kiemelendő a finnországi szárazföldi erők megerősítése, ahol hat tagállam – köztük Franciaország és az Egyesült Királyság – fog csapatokat állomásoztatni. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyság bejelentette: tizenkét darab taktikai atomfegyverek hordozására alkalmas F-35A vadászgépet vásárol, a hidegháború óta először.
A találkozó kudarcai között említhető, hogy a szövetségen belüli feszültségek nem oldódtak meg teljesen. A költségvetési célkitűzések kapcsán több tagállam is vonakodott, és nem világos, hogy a 2035-ös céldátum tényleges betarthatósága mennyire reális. A spanyol és francia kifogások, valamint a belga óvatos hangok is mutatják, hogy a belső kohézió törékeny – tette közzé a Reuters.
Végül a magyar álláspont is figyelmet kapott. Orbán Viktor kijelentette: „Oroszország nem elég erős, hogy valódi fenyegetést jelentsen a NATO-ra”, s ehelyett a gazdasági versenyképesség elvesztését nevezte fő kockázatnak. A Telex tudósítása szerint a miniszterelnök korábbi nemzetközi politikájához hűen egyúttal Trumpot a „józan ész emberének” nevezte, aki szerinte lerövidíti a háborúkat.
Összegzésképp elmondható, hogy a hágai NATO-csúcs első napja történelmi bejelentésekkel és látványos nyilatkozatokkal zajlott le, de a háttérben továbbra is húzódnak azok a törésvonalak – különösen a kiadások és az ukrajnai háború kezelésének kérdésében –, amelyek a szövetség jövőbeni egységét próbára tehetik. A csúcson tett ígéretek politikai szándékot tükröznek, de az ezek mögötti teljesítési képesség és akarat továbbra is kérdéses. Az pedig, hogy a NATO európai tagállamai képesek lesznek-e a nagy volumenű védelmi reformok véghezvitelére, és hogy az így háttérbeszoruló amerikai hegemónia utáni NATO el tudja-e látni a világrendben betöltött kulcsfontosságú szerepét a következő évtized deríti majd ki.
Donald Trump amerikai elnök a NATO csúcsértekezleten (Fotó: Beta/AP Photo/Markus Schreiber)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
